Tartalmak létrehozásához (vagy Regisztráció) szükséges.

Üzenetek Neked

Nem is tudom mit reméltem. Csak egy naív, romantikus álmodozó vagyok. Talán elér Hozzád. Nem kívánok mást mint barátságot.

Nem szeretem bevallani magamnak sem. Valahova eldugtam a tudatom legmélyére, hogy ne fájjon. De ha őszinte akarok lenni, akkor nagyon hiányzol. De nem az, aki most vagy, hanem aki eddig voltál. Akárhányszor próbáltam újra közeledni feléd az elmúlt időszakban, rá kellett jönnöm, hogy ez már nem az a valaki akit olyannyira megkedveltem. Egyszerűen minden mondatodból azt érzem, hogy basszam meg. Basszam meg, mert hogy most már neked is van életed. Nekem eddig is volt, mégis fontos voltál. És sosem dörgöltem az orrod alá, hogy más is fontos nekem, de én most már csak basszam meg és fájjon nekem hogy már le lettem cserélve. Hát tudod G., baszd meg te is.

Nagyon fáj. Még mindig. És az is, hogy neked nem. Hiányzik, amikor simogattad az arcom, vagy ébredés után megfogtad a kezem, amikor úgy feküdtünk fent, hogy azt éreztem, szeretsz. Amikor aludni látlak, amikor én vagyok a nagykifli. Ezekbe az illúziókba kapaszkodom még, hogy ez volt az igazi éned. Pedig tudom, hogy az egész csak egy illúzió volt, olyan ez, mintha nagyon szeretnék hinni benne, hogy létezik Isten. Pedig ateista vagyok. És hülye.

Köszönöm! EZ sokat jelent nekem..Talán nem is tuod hogy milyen sokat... Remélem hálás lehetek majd Neked! 

Drága NoGood, 

Mindig Van Remény, Mindenki számára, Kérlek Soha Ne Add Fel, Nem Vagy egyedül, Szeretünk!

UI.: Gyönyörűek A Szemeid!

heartheartheart

Adj erőt hogy szembe tudjak nézni önmagammal, félelem és remény nélkül.......................

Drága Marcell (Remény), Szeretnék Veled Szeretkezni, de nem lehet, mert mások is Szerelmesek Beléd, ezért Örök Szenvedésre vagyok ítélve, de én mégis úgy érzem, hogy Asztrálisan Együtt Tudunk Lenni heartheartheart

Visszaraktam a proana.hu-t, még szerencse, h volt mentés, a jelszót is visszaállítottam, MERT ÉNKE A MÁSIK ADMIN OTT, és Őt Nagyon Kedvelem, csak szarul esett amit írt, de tudom, motiválásnak szánta, én hülye meg kiakadtam, de már minden a régi yesheart

Nem vagy dagadt, és nem is vagy olyan alkat, h bármikor az lehetnél.

Na hiszen, én, mint normális... Ez aggasztó.

Annyira Fáj az, hogy mindenki csak bánt kivéve Remény és Kleó, de rajtuk kívül nincs is normális ember... az emberek ítélkeznek felettem, pedig nem tudják mennyi rosszon vagyok már túl. A weblapomat megszüntettem mert itthon rámparancsoltak, igaz a jelszót ott megváltoztattam de csak mert kibuktam azon hogy akiben bízok és kedvelek daginak nevez engem ami igaz de így is hánytatom magam és tömnek de nem érdekes. Én is hirtelen sértettségből cselekedtem, bocsánat X. De rosszul vagyok, beteg és fájt ez a ledagizás, bocsánatot kérek.

Veronika42 nem én vagyok, csak ezt szeretném tisztázni, sztem tudom ki, de Ő nem Remény hanem valaki akit ismerek és kedvelek csak Ő azt hitte hogy nem szeretem pedig igen de csak mint barátot és ma tényleg zabáltam csokit öntudatlan állapotban de már hányok az ételtől. X, soha nem akartalak bántani semmivel de lekövéreztél engem ez nem szeretet bocsi. Tudtad jól hogy erőszak hatására híztam meg és le akarok fogyni.

 

Ne idétlenkedj! Azé' van, h írjunk!!!

Bocsánatot kérek, hogy sokat írtam ide is heart

 

Összegyűjtöm az érzéseimet, lelocsolom benzinnel és felgyújtom a +!%/be, vagy lehúzom a vécén, minek kellett írnod. Örülsz, hogy még ma is találtál a csokiból?, amit eldugtam random nálad én meg két üzivel feljebb írtam, hogy még szeretlek (amit sose mondam ki), hagyjál békén. Ez kiábrándító volt, köszönöm. 

Köszönöm, te is nekem heart

 

Remény, hiányzol cryingcryingcrying

Ez az élet maga a pokol. Csak R-ért ragaszkodom hozzá, ha Ő nem lenne, akkor az életem is értelmetlen lenne. Legszívesebben itthagynám az összes embert és R-el elmennék valahová, ahol nyugalom és béke van.

<3 🙂 

Szívesen heartheartheart

Köszöjünk 🙂 

Drága Reménykém, visszaállítottam a régi jelszavaimat az alapértelmezett fiókjaimra (azt a jelszót, amit Te tudsz), csak valaki még tudja azokat a jelszavakat, de mindegy, a lényeg, ismét ugyanaz a jelszóm (csak a gmail fióknál 2-es is van a jelszó végén), szóval be tudsz lépni, ha szeretnél, én Benned megbízom, Nagyon Hiányzol... 

heartheartheart

Én most szerencsére jól vagyok, remélem, hogy a többi élőlény is 🙂

 

Talán csak az érettségi miatt volt. Vagy valami múló pasi-ügy miatt. Remélhetőleg ma már vidám.

Ma találkoztam egy fiatal lánnyal a metróban. Volt valami mély szomorúság a hangjában, ahogy megkérdezte tőlem, hogy merre megy a metró.

Felszálltunk. Leült mellém. Éreztem, hogy valami miatt a közelemben akar lenni. Amit éreztem, az nem igazán félelem volt. Inkább aggódás. Nem láttam az arcát, de tudtam; sír. Óvatosan oldalra fordultam. Tényleg sírt. Folytak a könnyei.

Átnyújtottam neki az utolsó papírzsepimet, mire heves zokogásban tört ki. Megkérdeztem: akarsz róla beszélni? Mire csak ingatta a fejét, hogy nem. Megfogta a kezem én pedig az ujjammal megsimogattam a kézfejét. Szinte éreztem a fájdalmát. Egy vadidegen volt, mégis azt éreztem, hogy tudom mit érez. Mintha... Ismertem volna...

A következő megállónál aztán felpattant, azt mondta "köszönöm", elköszönt és leszállt...

Remélem... Jól van... 🙁

És kár, hogy folyton félrekúr egy kicsit... 🙁

Kár, hogy hamisak a papírok, ezért csak a jegygyűrűt szabad hordanom

Lucyliu 🙂

Terhes vagyok, ha minden igaz. Éljen, már egy éve házasok vagyunk, pont ideje van. 

😀 

Apám végre megnyugodhat, hogy olyan társam van, aki figyel rám és megbízható. Régebben azt mondta, hogy ezt azért megvárja.

Terhes vagyok, ha minden igaz. Éljen, már egy éve házasok vagyunk, pont ideje van. 

😀 

Apám végre megnyugodhat, hogy olyan társam van, aki figyel rám és megbízható. Régebben azt mondta, hogy ezt azért megvárja.

Arra gondolok Reményke, hogy valahogy önkontrollt fogok gyakorolni. A Facebookon nem posztolok már, de kitörlöm amit szeretnék. Jobb lesz így nekem, nyugodtabb vagyok, ha el tudok bújni. Vagyis, ha csak úgy elvagyok egymagamban és szemlélődök.

Nem vagyok jól, de az orvosomnak nincs elég ideje, hogy elmondhassam a problémáimat, mielőtt ő lett az orvosom, senki nem vállalt el, de ő igen, ezért hálás vagyok, igaziból ő nem pszichológus hanem pszichiáter, neki az a dolga csak, hogy felírja a gyógyszereim, kezeletlen vagyok pszichológiailag, mert szegények vagyunk, nincs segítség, mindenhez pénz kell, nekünk megélhetéshez kell, de rengeteg bajom van, főleg testi de metális is bőven akad, be vagyok zárkózva magamba, a közhelyes "jótanácsok" sz*rt sem érnek (bocsánat), például hogy mozduljak ki, mozogjak, f*szt, ahhoz sincs sokszor energiám hogy üljek, nemhogy még aktív is legyek mintha semmi bajom nem lenne, és ez senkinek nem tűnik fel, a család nem betegnek kezel engem, elvárások amiket nem bírok teljesíteni. Aki szegény, az hová forduljon... és hogy, ha nagyon beteg...?

Nővel sem voltam úgy (gyerekkoromban "játszottunk", mint sok kisgyerek), és már huszonéve-huszonöt éve folyamatos fájdalom és fáradtság a "társam", mert nincs párom, aki itt van, az kényszerrel fogdos stb... már próbáltam leállítani, de sajnálom őt is, mert szar neki is az élete, de nekem csak a rossz jutott ki, bár gyereket amúgy sem akarnék, max a Szerelmemtől.

:(((( 36 évesen szűznek lenni nem jó móka, én már feladtam, de szerintem jobb így, hogy nem szexelek senkivel, nem is akarok, max a Szerelmemmel szerettem volna Szeretkezni.

Reményke, Veled álmodtam... a régi házunk környékén barangoltunk együtt, egy fűvel borított részen és fogtuk egymás kezét. Te azt mondtad nekem: "Neked adtam a szívem és a lelkem, de ez nem jelenti azt, hogy vonzódom is hozzád." - Boldog is voltam és szomorú is. Hiányzol. Nagyon. Ma reggel még sírtam is, annyira fájt a hiányod.

Én is Neked adtam a szívem és a lelkem és mindent ami, aki vagyok.

"Ha nem megy úgy, ahogy szeretnéd, szeresd úgy, ahogy megy."

Reményke... még mindig várok Rád... de tudom, reménytelen... és már nem lesz soha többé semmi jó... majd a többi ember legalább földbe tapos engem, hogy Téged Szeretlek... 

Jajj ne, ma jön haza anyukám férje, aki rendes, de szinte mindennek úgy kell lennie, ahogy ő kitalálja, én sajnálom őt, mert sokat dolgozik, de elrontja az életem azzal, hogy rámszáll mindig, és nem tudok elmenekülni, lényegében olyan, mintha "vele élnék", mert ő anyu férje, és nekem velük kell élnem, de ez így nem élet, de túl beteg vagyok ahhoz, hogy önállósodjak, dolgozzak, sok a fájdalmam, amikről nem írok, mert itthon sem értik meg, senki nem szereti a panaszkodást, csak annyi, hogy kb hétfőn leszek megint szabad, és addig megint velük kell lennem, amit általában pokolnak élek meg cryingcryingcryingheart

Ez én vagyok

 

 

Kedves Kiscsillag,

nagyon szépen köszi a jókívánságod! smiley heart

Igen, nekem sem rossz, hogy nincs igazi párom... látok másokat, hogy mennyi gondjuk van a párkapcsolataikkal, így nekem ilyen szempontból "jobb". De azért néha hiányzik egy-egy ölelés vagy jó szó... mondjuk anyukámékkal élek, ővelük jól kijövök, csak... de ez a csak, ezt megtartom inkább magamban. Nem akarok másokról rosszat írni.

A napjaim változóak, sajnos sokat szenvedek a betegségtől, rengeteget alszom, most emelték a gyógyszereim, napi 3x0,5mg Rivotril + a többi. Nagyon lenyomnak a gyógyszerek és a betegség. Sok a testi fájdalmam, és mindig fáradt vagyok... na de nagyritkán, amikor jobban vagyok, akkor a weblapomat szerkesztem, segítek itthon (porszívózás, rendrakás, be-kipakolás a mosogatógépből, teregetés stb...). Boltba ritkán megyek a fáradtság, az agorafóbia és emberfóbia miatt. Nagyrészt itthon vagyok, olvasok, adatokat mentek, képet szerkesztek, meg nézegetem a netet. Nem jó kimenni a házból, még mindig. Köszi szépen az érdeklődést.

Te hogy vagy, mivel foglalkozol általában? smiley heart

Kedves Harmony!

Azt kívánom, hogy ez a 36. éved boldog legyen.

Igazad van, rossz kapcsolatnál egyedül is jobb.

Mivel telnek a napjaid?

Nekem Február 4-én volt... (a szülinapom). 36 éves lettem. Örültem volna  egy "hello"-nak Remikétől, de így is jó. Tudom, elüldöztem. Na meg ő már amolyan távoli képzeletbeli barát. Igaziból mindenkit elüldöztem... senki nem tud engem elviselni, de én sem másokat.

Tényleg jobb egyedül, mint olyannal, akit nem szeretünk.
Vénlány lettem 36 évesen.
Lesz*rom laugh yes heart

Boldog születésnapot!

Egyébként én is mr Bean tanítványa vagyok. Csak mindig elfelejtem feladni a jókívánságokat magamnaksmiley

Én is el szoktam beszélgetni önmagammal. Néha helyre is teszem magam: "Ne legyél már hülye!" 😀

Meg hasonlók 🙂

Dehogyis!

Ja, egyébként boldog szülinapot! 🙂

Én már több mint 40 éve szoktam magamnak mondani, hogy "szegény 'Kleóka'. Olykor még a kis okos buksimat is megsimogatom...

- Boldog szülinapot magamnak! 🙂

- Jaj, de édes vagyok, hogy eszembe jutottam.

 

És ez már a vég kezdete.... 😀 Az önmagammal való társalgás....

 

"Egyszer végre felismered, hogy 30 évesen egy kanapén aludni nem a legrosszabb dolog, ami történhet veled. Tudod mi rosszabb?

Egy hatalmas ágyban aludni valaki mellett, akit nem is igazán szeretsz, mégis együtt éltek, és gyerekeitek vannak, meg egy olyan munkád, amit utálsz. Ott fekszel, és arról ábrándozol, hogy bárcsak kanapén aludhatnál. Nem az a kockázatos, ha követed az álmaidat, hanem az, ha folyton a biztonságra játszol." (Bill Burr)

Idézet tőle: Kleó

– Anyámnak –

Nem adom fel!

Kemény vagy! Csak így tovább!

– Anyámnak –

Nem adom fel!

Remény... hiányzol...