Tartalmak létrehozásához (vagy Regisztráció) szükséges.

Szociális fóbiások gyűjtőhelye

Oldal 1 / 2Következő
Idézet tőle: Boni ekkor: 2024.09.19., 07:12

Nekem mondjuk írtak gyszert, 24 évesen is, de más problémám is van.

mindig mondja a pszichológusom, hogy hallgatni is lehet, teljesen rendben van, de nekem is az a kényszerem, hogy végig kellene beszélni az 50 percet! Sok sikert!

 

Hát igen, mert amúgy is olyan kínos nekem, hogy ott ülnek velem szemben és néznek. Igazából nem is tudom melyik rosszabb ha csendben ülök vagy ha beszélek. 😅

Köszönöm! 😊

Nekem mondjuk írtak gyszert, 24 évesen is, de más problémám is van.

mindig mondja a pszichológusom, hogy hallgatni is lehet, teljesen rendben van, de nekem is az a kényszerem, hogy végig kellene beszélni az 50 percet! Sok sikert!

 

Idézet tőle: Boni ekkor: 2024.09.05., 18:13
Idézet tőle: Sohamár ekkor: 2024.09.04., 21:09

Sziasztok.

Holnap megyek pszichiáterhez. A pszichológusomhoz akarok visszamenni, csak ugye előbb pszichiáterrel kell beszélni sajnos.

Remélem nem baj, hogy ide írok, nincs diagnózisom, csak a problémáim nagyon szociális szorongásra utalnak.

Egész nap ezen szorongok, hogy hogy fogok tudni beszélni holnap. 😔 Vagyis tulajdonképpen mióta megvan az időpontom (két hónapja) azóta ezen görcsölök, szorongok akárhányszor elképzelem, hogy ott vagyok.

Vajon mennyi időt szánnak rám, mennyire türelmesek, ha rögtön nem tudok mondjuk beszélni? Már attól is iszonyatosan szorongtam, hogy telefonálni kellett az időpontért. Meg azt mondták a pszichológusomhoz nagy a várólista. Ez mit jelent? Lehet nem is kapok még hozzá időpontot csak ha valaki befejezte nála és akkor hívnak? Vagy azért kapok időpontot csak baromi sokára? Bocsi eléggé pörgök ezen, már az összes borzasztó forgatókönyvet lejátszottam fejben. 

Nem biztos, én először pszichológusnál voltam, ő küldött pszichiáterhez fél év után.

telefonálni én is gyűlölök. Most voltam pszichiáternél, de 3 hónap múlva kell mennem és nem mindig van előre kész táblázatuk, most volt hál’isten, így be tudtam jelentkezni november végére. Amúgy azt szoktam, legyen bármilyen messze, telefon helyett mindenhova odamegyek, mindenhol van recepció, leíratom egy kis papírra az időpontot, mert ha én írom fel abban sem vagyok biztos.

amúgy sokszor viszek kis cetlit amire felírom mit akarok mondani a dokinak, mert rendes, türelmes, de akkor is csak 10 perce van 1-1 betegre gyszerfelírással együtt. És az a 3 mondat kb egy óra mire megszületik, aztán pontosítok még rajta 1000 x.

drukkolok, de nem csak Te vagy így!!! 

Hát végül is konkrétan semmit nem kérdezett a pszichiáter, hogy egyáltalán miben kell segítség, csak arra voltak kíváncsiak, hogy a pszichológushoz akarok-e viszamenni akihez anno jártam. És megadták a számát ami meg megvolt már. 😐 Úgyhogy sok értelme nem volt. Azt egyből mondták, hogy gyógyszert nem írnak, mert fiatal vagyok (amúgy 27 szóval annyira nem...). Amúgy sem akarnék szedni semmit, csak furcsa, mert más korombelinek, sőt fiatalabbaknak is lazán felírnak. Utána itthon felhívtam a pszichológusom és meg is van az időpontom. Mondjuk állandóan azon pörgök milyen lesz. Nagyon furcsa lesz visszamenni, teljesen elszoktam a terápiától. Úgy érzem nem fogok tudni magamról beszélni és csak idegesítem majd, hogy ott ülök csendben. 😔 Én is tudom, hogy valszeg túlaggódom de akkor is. Már vagy száz forgatókönyv van a fejemben, hogy milyen lesz. 

Idézet tőle: Sohamár ekkor: 2024.09.04., 21:09

Sziasztok.

Holnap megyek pszichiáterhez. A pszichológusomhoz akarok visszamenni, csak ugye előbb pszichiáterrel kell beszélni sajnos.

Remélem nem baj, hogy ide írok, nincs diagnózisom, csak a problémáim nagyon szociális szorongásra utalnak.

Egész nap ezen szorongok, hogy hogy fogok tudni beszélni holnap. 😔 Vagyis tulajdonképpen mióta megvan az időpontom (két hónapja) azóta ezen görcsölök, szorongok akárhányszor elképzelem, hogy ott vagyok.

Vajon mennyi időt szánnak rám, mennyire türelmesek, ha rögtön nem tudok mondjuk beszélni? Már attól is iszonyatosan szorongtam, hogy telefonálni kellett az időpontért. Meg azt mondták a pszichológusomhoz nagy a várólista. Ez mit jelent? Lehet nem is kapok még hozzá időpontot csak ha valaki befejezte nála és akkor hívnak? Vagy azért kapok időpontot csak baromi sokára? Bocsi eléggé pörgök ezen, már az összes borzasztó forgatókönyvet lejátszottam fejben. 

Nem biztos, én először pszichológusnál voltam, ő küldött pszichiáterhez fél év után.

telefonálni én is gyűlölök. Most voltam pszichiáternél, de 3 hónap múlva kell mennem és nem mindig van előre kész táblázatuk, most volt hál’isten, így be tudtam jelentkezni november végére. Amúgy azt szoktam, legyen bármilyen messze, telefon helyett mindenhova odamegyek, mindenhol van recepció, leíratom egy kis papírra az időpontot, mert ha én írom fel abban sem vagyok biztos.

amúgy sokszor viszek kis cetlit amire felírom mit akarok mondani a dokinak, mert rendes, türelmes, de akkor is csak 10 perce van 1-1 betegre gyszerfelírással együtt. És az a 3 mondat kb egy óra mire megszületik, aztán pontosítok még rajta 1000 x.

drukkolok, de nem csak Te vagy így!!! 

Idézet tőle: Sohamár ekkor: 2024.09.04., 21:09

Sziasztok.

Holnap megyek pszichiáterhez. A pszichológusomhoz akarok visszamenni, csak ugye előbb pszichiáterrel kell beszélni sajnos.

Remélem nem baj, hogy ide írok, nincs diagnózisom, csak a problémáim nagyon szociális szorongásra utalnak.

Egész nap ezen szorongok, hogy hogy fogok tudni beszélni holnap. 😔 Vagyis tulajdonképpen mióta megvan az időpontom (két hónapja) azóta ezen görcsölök, szorongok akárhányszor elképzelem, hogy ott vagyok.

Vajon mennyi időt szánnak rám, mennyire türelmesek, ha rögtön nem tudok mondjuk beszélni? Már attól is iszonyatosan szorongtam, hogy telefonálni kellett az időpontért. Meg azt mondták a pszichológusomhoz nagy a várólista. Ez mit jelent? Lehet nem is kapok még hozzá időpontot csak ha valaki befejezte nála és akkor hívnak? Vagy azért kapok időpontot csak baromi sokára? Bocsi eléggé pörgök ezen, már az összes borzasztó forgatókönyvet lejátszottam fejben. 

Megértem, de tanácsolni nem nagyon tudok semmit :(. Agyalós vagyok én is. Pszichológusnál voltam ma, és nekem elsőre nincs rossz érzésem. Hebegtem is meg habogtam is, meg nem mindennek néztem utána (terápia jellege) mélyrehatóan, de szerintem türelmes volt velem a pszichológus. Remélem végül pozitív élmény lesz számodra ez az egész.

Sziasztok.

Holnap megyek pszichiáterhez. A pszichológusomhoz akarok visszamenni, csak ugye előbb pszichiáterrel kell beszélni sajnos.

Remélem nem baj, hogy ide írok, nincs diagnózisom, csak a problémáim nagyon szociális szorongásra utalnak.

Egész nap ezen szorongok, hogy hogy fogok tudni beszélni holnap. 😔 Vagyis tulajdonképpen mióta megvan az időpontom (két hónapja) azóta ezen görcsölök, szorongok akárhányszor elképzelem, hogy ott vagyok.

Vajon mennyi időt szánnak rám, mennyire türelmesek, ha rögtön nem tudok mondjuk beszélni? Már attól is iszonyatosan szorongtam, hogy telefonálni kellett az időpontért. Meg azt mondták a pszichológusomhoz nagy a várólista. Ez mit jelent? Lehet nem is kapok még hozzá időpontot csak ha valaki befejezte nála és akkor hívnak? Vagy azért kapok időpontot csak baromi sokára? Bocsi eléggé pörgök ezen, már az összes borzasztó forgatókönyvet lejátszottam fejben. 

Gépi mosás után a ruhákat egy műanyag lavórban szoktam összegyűjteni. A macska odament és megnyalta a lavórt. Képes voltam vegyszerrel elmosni, mert képtelen lettem volna a ruháimat beletenni. A tisztasági mániám nem összeegyeztethető a macska fertőzött nyálával.

A táborban alvás az intim dolog. Az túlmutat egy munkatársi közegen. Ott meg kell mutatni még a pizsamát is amiben alszol, még azt is nézik, hány percig mostál fogat. Tehát sokkal többet látnak belőled, mint általában. Ha lehet nemet mondani a táborra, akkor szerintem nyugodtan tedd meg!

4-5 munkatárs az nem 4-5 barát, tehát ha kihúzod magad belőle, az még nem jelenti, hogy nem leszel képes barátkozni. A hétköznapi barátkozás nem ilyen komplex, hogy napokig össze legyél zárva.

A pszichiátered úgy tűnik, higgadt ember, ha nem látott el rögtön mindenféle gyógyszerrel. Ha pedig fizetős pszichiáternél jártál, akkor igencsak becsületes emberről van szó. Legalábbis ez alapján.

Sziasztok!

Korulbelul 3 hete elhagytam az olanzapint 15 mg-t egyik naprol a masikra 106 kg voltam most 97 vagyok de 4 honapja csak es kizarolag alkoholmentes sort iszom. Elegedett vagyok hetfon voltam vervetelen es a maj ertekeim is nagyon sokat javultak.

 

És mennyire segítene, ha lenne erőd legalább 1-2 napig maradni?

Idézet tőle: John Doe ekkor: 2024.07.17., 03:23

Nem lehet hamarabb hazamenni? Ott lennél 1 éjszakát, jó lenne tréningnek is.

Hát, haza lehet, nem tarthatnak ott, de akkor vége is a dolognak.. Nem tudom, tréningnek jó lenne-e, szerintem csak végigparáznám.. 

Nem lehet hamarabb hazamenni? Ott lennél 1 éjszakát, jó lenne tréningnek is.

Sziasztok! Be vagyok parázva, semmit sem tudok csinálni, csak pörgök; egy párnapos  táborba kéne mennem. Nem kötelező nyilván, de erősen ajánlott a "karrierem" szempontjából.. Azt hiszem, szocfóbosoknak nem kell magyaráznom, mitől félek elviselhetetlenül: 

  • egy szobában alvás 4-5 emberrel
  • folyamatos emberek között levés, stb.

Én nem bírok gyorsan beilleszkedni, az ilyen helyzetekben egyedül ülök egy asztalnál, a többiek röhögnek, jól elvannak, én meg bámulok magam elé és süllyedek el. Rettenetesen félek az egésztől.

De ha nem megyek el, totál le fogok jönni az életről, érezvén, hogy még erre sem vagyok képes, soha nem fogok semmit meglépni, sosem lesz baráti közegem, stb. 

Ti mit mondanátok erre? Van valakinek valami ötlete, módszere?:(((( 

(Húsz éves vagyok, konkrétan egy napja kerültem az "ellátó rendszerbe", voltam egy pszichiáternél, akinek ezeket elmondtam és azt mondta, hogy nem mer most gyógyszert adni, úgy hogy még sose szedtem semmilyet, pont így, egy ottalvós tábor előtt, úgyhogy gyógyszer kilőve.)

Én az ilyen para helyzetekben mint pl telefonálás le szoktam írni legalább vázlatban a mondanivalómat ez segít. De tudom mit érzel! 😢 

Néha papírzsepit dobok az utcai szemetesbe, de csak ha nagyon muszáj. A szemetes koszos, és én nem akarok érintkezni vele. Olyankor félek, hogy mellédobom, hogy a szél elviszi. Volt már rá példa. Olyankor ha nem esett koszos helyre, felszedtem, mert azt gondoltam, hogy mások is látják. De volt, hogy ott hagytam, mert képtelen lettem volna rá.

Jegypénztárban volt, hogy elejtettem egy pénzérmét. 50 Ft-ot vagy 100 Ft-ot muszáj felszedni, pedig jó nagy mocsokba esett. Az volt csak igazán kemény.

Egyszer történt olyan, hogy hivatalban bekopogtam az ajtón. Kijött a nő, és mikor a hivatalos szakszavakat kellett volna mondanom, nem akart beugrani. Mondtam neki, hogy elnézést, szociális fóbiám van, most leülnék és pár perc múlva majd kezdjük elölről. Irtó égő volt. Másodszorra össze kellett szednem magam, mert kétszer ezt nem lehetett eljátszani. Azóta is félek az ilyen bekopogástól, hogy újra meg fog ismétlődni.

Utálok telefonálni. Attól félek, hogy nem leszek elég hangos, hogy félúton el fogom felejteni a mondókámat. Előtte fejben végig szoktam gondolni párszor, hogy mit fogok mondani, de hangosan sose gyakorlom be.

 

 

Ma cukrászdában voltam. Kiültünk a kerthelyiségbe, mert meleg volt. Másik két asztalnál is ültek, és így számomra borzasztó nehéz volt a beszélgetés. Minden szavamat hallották. Ilyen helyzetben nehezen találok témát, nehezen szólok hozzá a meglévőhöz.

A belső vitrin nézegetéssel még elvolnék. Meg is tudnám mutatni, hogy melyikat akarom látni. Stresszhelyzetben megizzad a tenyerem, és olyankor kevésbé tudok koncentrálni a dolgomra. Szóval nehéz ez. Nem fogok sokat vacilálni. Felpróbálom, megnézem, kifizetem, aztán annyi. Majd igyekszek olyan szögben fordulni, hogy ne kelljen az eladóval farkasszemet nézni. Kész röhej. Másoknak ez egy perc lenne, én meg itt görcsölök.

Megrepedt az óraszíjam, ki kellene cseréltetni. Vagy venni egy új órát. Nézegettem a kirakatot, stressz volt bennem. Nem nekem való az órapróba, mikor a pult mögül minden mozdulatomat figyeli az eladó. Végigjátszottam fejben az egészet, és mikor bementem volna, láttam a kiírást: ebédidő : )

Idézet tőle: Robi777 ekkor: 2024.01.23., 14:12

Sziasztok! Van aki szedett már Tritticot? Jelenleg 100 mg-ot szedek esténként 1 hete. Az alvásom nagyon jó lett, viszont a reggeli Scippa 20mg elég zsiszegőssé teszi az agyam. Már sok  gyógyszert kipróbáltam. Esetleg ha a Tritticoról van valakinek tapasztalata, szívesen venném ha megírná. 

Hello! Nos a Trittoco vagy is  Trazodon a hatóanyag. Ugyan olyan  szedatív Antidepi mint a Miagen vagy Mirtazapin vagy  Amitriptilin.

Doxepin is az de nincs forgalomban Magyarországon.

 Tehát a Trazdon amit szedsz  maga a szedatív altató hatás a H1 (Hisztamin receptorok  blokádja miatt alakul ki.)

Ugyan így  hat a Miagen(Mianszerin) Mirtazapin is. A felezési idők hosszúak. Ezenkívül  blockoknak egyes Szerotonin receotorokat.

Adrenalin-nal  is kapcsolatban  lépnek. Az ilyen antidepik az egyedüliek a  világon amiknek van szedatív hatásuk. Segtítik az alvást és a  koria felébredés ellen  jól hatnak és jól tolerálhatóak. Nyilván Mirtazapin már modernebb  de a hatás ugyan az.

Én is  szedtem évekig  Antipszichotikum mellé Miagent és évekig Mirtazapint is. Ezeken  van támogatás és el és át tudsz aludni.

A  szakirodalom minden  antidepit 6 hónapig ajánlja  szedni. Vannak orvosok akik ezt betartják... Viszont semmi nem szól ellene ,hogy évekig napi szinen szedje az ember.

Sok sikert.

Felhívtam a háziorvost, mert gyógyszert akartam felíratni. Mikor felvette, köszörülnöm kellett a torkom a stressztől, és ez elég kellemetlen volt. Köszön és már köszörüli is. Az orvos kissé hadart, mert biztos páciens volt bent nála. Ez a kapkodás engem még stresszesebbé tett.

Sziasztok! Van aki szedett már Tritticot? Jelenleg 100 mg-ot szedek esténként 1 hete. Az alvásom nagyon jó lett, viszont a reggeli Scippa 20mg elég zsiszegőssé teszi az agyam. Már sok  gyógyszert kipróbáltam. Esetleg ha a Tritticoról van valakinek tapasztalata, szívesen venném ha megírná. 

Kivételek néha vannak, ezzel én is egyetértek. Én is láttam már távolról olyan ügyintézőt, akinek már a megjelenése is emberi volt, nem csak az önkifejezése. Közelről sajnos igen ritkán találkozok velük. Amiket írtam, az általános jelenség, mindenütt tapasztalom.

Lehet. Nekem legutóbb az otp bankban egy kedves nő segített, aki a kollégáira volt inkább kiakadva. De hallottam ugyanott már olyat is, hogy egy ügyintéző kioktató és nyers hangnemben beszélt valakivel. Te kormányzati helyen ügyintéztél?

Nem értek egyet. Ezek az emberek nem ilyenné váltak, hanem mindig is ilyenek voltak. Ők nem csak a munkahelyükön ilyenek, hanem az élet más területein is.

Besavanyodott, kilátástalan munka, őket piszkálják mindenért, nekik az ügyfél csak gond. Máshoz nem értenek, el sem tudnak onnan menekülni. Persze, hogy az ügyfelet okolják, rá vetítik ki a bajaikat, őt utálják.

Rájöttem: ezek az ügyintézők beteg emberek, csak nekik még nincs diagnózisuk és nem tudnak róla.

Ma hivatalban voltam. Borzasztó, hogy ezek az ügyintézők milyen ellenségesen és flegmán viselkednek. Nehéz nyelni ezeket a dolgokat. Ezek megszokták, hogy senki nem szól vissza nekik, és ezért ilyen bátrak a vadidegennel.

Én szeretem az új dolgokat. 🙂 Gratula az új egérhez.

Találkoztam az utcán egy régi ismerősömmel. Nagyon nehéz volt számomra egyszerre sétálni és közben beszélgetni is.  Alig vártam, hogy vége legyen és ott hagyhassam. Másrészt pedig vágyok ilyenre, mert másoknak ez nem gond.

Nehezen szokom meg az új dolgokat. Vettem egy számítógépes egeret, de ez már nem a klasszikus méret, hanem eggyel kisebb. Csodálkozok, hogy mások még ennél kisebb egereket is tudnak használni.

Én már mindent láttam a Youtube-on, ami érdekelt. Engem már nem tud lekötni ez se.

Én is egyedül voltam és valószínűleg én is aludtam volna már negyed 12-kor, de itt durrogtattak éjfélkor...

Én is egyedül voltam, igaz, magamnak köszönhetően (nem szervezkedtem időben, illetve lett volna egy zenés buli de ott tömeg is lett volna). De én általában mindig egyedül vagyok, nálam ez a megszokott helyzet.

Editte reagált erre.
Editte

Szilveszterkor már negyed tizenkettőkor aludtam. Nem szeretem ezt az időszakot, mert mások bulizni mennek, nekem meg még egy barátom sincs, akinek boldog új évet kívánhatnék.

Editte reagált erre.
Editte

Vettem magamnak egy farmert. Nagyon nehezen tudok dönteni, sokáig szoktam próbálni. Csak olyan helyen tudom ezt megtenni, ahol a próbafülkét mindenki szabadon használhatja, és az eladó nem tartja számon, hogy ki, mióta van bent. Örülök, hogy túl vagyok rajta, mert elég nagy teher volt.

Editte reagált erre.
Editte

Én azt utáltam, mikor olyan ajándékot kaptam, amire nem is volt szükségem. Olyankor kötelezően nézegetni kellett és megköszönni. Nem szerettem az ilyen színjátékot.

macskafüle és Editte reagáltak erre.
macskafüleEditte

Nálunk sem divat. Én mondtam, hogy ne legyen ajándék, mert semmi értelmét nem láttam. Ötletem sem volt, hogy mit vegyek, én is olyanokat kaptam, amikkel nem tudtam mit kezdeni, na meg ilyenkor mindenki megőrül, mindenki rohan, mindenhol tömeg, rajtam meg a szezonális depi, úgyhogy a hátam közepére kívántam az egészet. Mondjuk már nem is nagyon van senki, akit meg tudnék ajándékozni.

Editte reagált erre.
Editte

Nálunk is vagy 10 éve nem divat a családban.

Nálunk az utóbbi időben nem szokás ajándékot venni, de én nem is bánom. Így legalább egy jó nagy gonddal kevesebb. Régebben ajándékoztunk, és sose volt ötletem, hogy mit vegyek. Ebből is látszott, hogy nem ismerem eléggé a családomat.

Ha ruhát akarok venni, akkor vagy nincs épp méret, vagy el van szabva. Ha el van szabva, akkor egy karnyújtásnyira voltam a megoldástól, és mindig ez van. Csodálom azokat, akiknek ilyenben is mindig szerencséjük van.

Editte reagált erre.
Editte

Ja, valami járvány van. Az ilyen köhögős bunkók miatt is terjed.

Épp mértem le a zöldséget a boltban, mikor simán rám köhögött valaki. Kénytelen voltam az egészet kicserélni, mert én azt már biztos nem eszem meg. Mikor odaálltam a másik mérleghez, az a barom ott is megjelent, de csak elhaladt. Hát nem szeretnék egy ilyen hülye miatt beteg lenni pont most.

Én nagyon nem szeretem ezt a hideg időt. Ha folyamatosan kell fáznom, akkor az sokat kivesz belőlem.

Jól kitakarítottam magam ma is. Utálom a vegyszeres dolgokat, mert fóbiám van tőlük. Ennek ellenére muszáj csinálni, mert nem lehetnek porosak a polcok. Fel kell mosni a helyiségeket, ki kell mosni a mosdót, kádat, szóval van teendő bőven. Azt is utálom, hogy sose lesz két gyorsan, hanem mindent aprólékosan ki kell találni, hogy mit, hova rámoljon az ember, mi legyen a helyes sorrend. Szeretnék ezektől megszabadulni, hogy sohatöbbé ne kelljen velük foglalkozni.

Nekem nagyon kell uralkodnom magamon, hogy ha figyelik, akkor olvasható legyen az aláírásom. De sokszor még így se mindig sikerül. Nekem is nehézkessé válik olyankor a kezem és ez nagyon zavaró. Aztán ha valami rosszul sül el, legközelebb az előző élmény beugrik és stresszes leszek tőle.

Nekem ez miatt olvashatatlan az aláírásom. Meg gyakran ha írnom kell, akkor begörcsöl a kezem, mert nem tudok lassan írni. Mindig nyomtatott betűket használok.

Hivatalban voltam, 2 nyomtatványt is kitöltöttem. Végül csak az egyiket adtam le, mert az igazolást utólag kell majd átvenni. Olyankor majd sorba kell állni, és az ügyintéző szemeléttára, közvetlen közelről kell aláírni. Szociális fóbiás vagyok, és az ilyen aláírások számomra rettentő nehezek. Egyet valahogy átveszek, de kettővel már nem bírnék el. A másik papírt majd kitöltöm akkor, ha az első átvettem. Hát nem nevetséges?

Csöppet kevertem a dolgokat. Tehát a helyes e-mail cím: lelkitarskellene@gmail.hu (tehát .hu)

Oldal 1 / 2Következő