Tartalmak létrehozásához (vagy Regisztráció) szükséges.

Krónikus Fáradtság

Egyébként ez a szó hogy "vonszolom magam" - igen találó és jellemző... sajnos 🙁

Köszönöm Amarilla. Ha ez igaz, és valami lelki fájdalom vagy hasonló áll a dolog hátterében, akkor tudom mi az. Egy még feldolgozatlan trauma, amit 2002-ben éltem át. Egy "igaz" szerelem elveszítése. Még mindig bennem van, megbeszéletlenül, kibeszéletlenül - és ekkor lettem beteg is. Beteggé tett a szerelem. Akkor majdnem belehaltam, de túl fájdalmas lenne újraélnem - azt hiszem belehalnék..... de komolyan. Ha ez tényleg állhat a fáradtság hátterében akkor inkább a lassú szenvedés mint ismét átélni AZT.

harmony, szerintem egészen biztosan valami leki ügy áll a fáradságod mögött.

rá kellene jönni, felszínre hozni, hogy mi az a fájdalmas emlék, ami ott lapul...

nem könnyű emlékezni sem, sem átélni a fájdalmat, sem talpraállni, ha már kinn van, de ez az egyetlen hatásos mód szerintem...

én most ha visszanézek, úgy élem meg, mintha terhes lettem volna... és most mintha kinn lenne a "gyerek".

nagyon fáradt vagyok még de már lábadozom és örülni is tudok.

lassan vissza az életbe.

az első emlékfoszlány fülöncsípésétől a "szülésig" (a fájdalom teljes átélése) több, mint fél év telt el...

ez egy nehéz folyamat, de irányítható, szakember segítségével...

drukkolok neked.

ölelés, kitartás.

utána sokkal jobb és könnyebb minden!!

Köszi amarilla, hogy írtál ide. Én is legszívesebben fel sem kelnék az ágyból, de a fekvés is fáraszt, minden. Nagyon szenvedek ettől. Most is erőlködöm az írással.... de azt hiszem kiütöm magam Rivotrillal, úgy a legelviselhetőbb minden... Jobbulást Neked és a sorstársainknak!

Igen, magamra ismerek. Vonszolom magam, sőt, amint máshol írtam, olykor szó szerint a padlón fekszem, és nem bírok felkelni...

vagy majdnem csukott szemmel járkálok a lakásban...

igen, van ilyen.

de mondjuk engem a sírásrohamaim is nagoyn le tudnak rabolni. Olyankor olyan fáradt vagyok utána, mint aki 12 órát lapátolt kb. szenet... valami ilyesmi.

Most is hulla vagoyk. rogyok ágyamba. leütöm magam. mert a kapcsolatéhségem meg egyébként szinte csillapíthatatlan és itt tudnék még ülni éjfélig a gép előtt. 🙁

Nagyon kivagyok fizikálisan. Mintha kicsinálna valami... mintha nyomnának lefelé.... végtelenül fáradt és kimerült vagyok.... lelkileg is de főleg fizikálisan. Valaki érez még hasonlót?