Rengeteg evés és utána hánytatás
3 évig volt régen, még 1997-től, hogy egyszerre vettem sok kaját, egy ültömben megettem, nagyon komolyan éhes voltam, a zabálás jó volt, és utána éreztem, hogy nem szabad lett volna, a wcn ujjamat ledugtam a torkomig, és mindet kihánytam. Így tartottam helyesnek. De zabálni viszont akartam. A zabálás volt a fontos, az élvezet, hogy annyit eszem, amennyit akarok, mert nincs következménye, nem lesz bent a gyomromban véglegesen. Utólag így emlékszem rá, néhol logikátlannak látom már. A 3 évben nem volt havi menzesz sem, lefogytam, nagyon sovány voltam, alig aludtam, éjjel nem takaróztam be, vastag ruhákat vettem fel, féltem betakarózni, meg sem ágyaztam, az ágyneműk tetején feküdtem, és lámpa is égett.
Aztán egy szakember azt mondta, meg fogok halni, ha nem változtatok. Megijedtem, nem tudtam, mi ez a bulímia, de elkezdtem minden reggel 3 sportszeletet enni, sokat ettem, és nem hánytattam magam többet. Meghíztam 107 kilóra. De nem volt bajom ezzel, mert így már nem féltem a meghalástól.
Ilyen buta, vagy hülye voltam