Tartsunk ki Karácsonykor! 🙂
Utálom,bárcsak vége lenne már. Nem is díszitek idén itthon,elég a szüleimnél. Jó képet vágni mindenhez,h.ne bántsak meg senkit,miközben vonyítva verném a fejem a falba. A kedvenc soriaim is eltűnnek hetekre. Viszont (eddig legalábbis) a húsvét tuti befutó nálam. Remélem ez így is marad.
Maitri, ez nagyon klassz, amiket a végén írsz, hogy engedjük meg magunknak, hogy csak azt tegyük meg, amit tényleg szívesen megteszünk. Nekem emiatt még van egy kis lelkifurdim, mert idén kihagyom a nagy-rokonságos dolgot, és erősen bűntudatébresztenek.
Már az is sok, h kötelező bemenni anyámékhoz. Ő szereti, meg a barátnőm. Más közelebbi ismerősöm mind utálja. Ettől a mindenáron zabálunk/vásárolunkról egy a vélemény. Volt egy kolléganőm, nem is "beteg", már özvegyként úgy állt hozzá, h ugyanolyan nap, mint a többi. Szóval ez a Manyika-féle fossuk le (lenne) a legjobb.
Egyébként én is hívő vagyok, de még egy komoly teológus könyvében is olvastam, h még a dátum sem stimmel...
Ezzel is csak kínoznak minket.
🙂
szerencsére semmi nagy családi ünnep. 24-én este mi hárman a férj-gyerekkel. Másnap a szüleimnél ebéd, egy kis dalolászás, aztán ennyi.
engem inkább a mások pörgős "mégeztis-mégaztis" parája készített ki tegnap a boltban, pedig csak tejfölt akartam venni...
vacsorára az lesz, amit a legjobban tudok főzni, nem tartjuk a hagyományokat, csak finom legyen. Na jó, mondjuk nem bolognai spagetti, de nem is 5 fogásos rántott hal + borleves + töltött káposzta stb.
én most nagyon gyenge vagyok fizikailag, de a többiek sem várják el, hogy erőmön felül teljesítsek.
ajándékot csak a gyerekek kapnak a nagyobb családban is, nem kell fölösleges ágynemű, lábos, hajsütővas...
elég, ha együtt vagyunk, örülünk, hogy élünk, finomat eszünk, van szaloncukor és egy szép fát együtt kicsicsázunk 🙂
most úgy érzem magam amúgy, hogy azt sem bántam volna, ha meg sem tartjuk a szentestét, pedig hivő is vagyok (mármint nem úgy, hogy a Jézuska hozza az ajándékokat 🙂 )
Tippem ez: engedjük meg magunknak, hogy csak azt tegyük meg, amit tényleg szívesen megteszünk magunkért, másokért.
Ha ez a szeretet ünnepe, irántam így gyakorolhatják a szeretetet, hogy ezt elfogadják.