Beteg vagyok.segitséget szeretnék.
Sziasztok!
Csak én látom azt, hogy Spell topicinditó hozzászólása a segítségkérésről szól? Nem az lenne a cél, hogy itt az emberek megértsék és segítsék, motiválják egymást? Számomra nagyon elszomorító látni, hogy azok akik "hasonszőrűek", még azok sem beszélnek közös nyelvet. Csak bántjátok egymást.... poénosnak álcázott célzott támadások... ez nem segítség. Le se írom mi bajom, mert azt látom hogy itt ahogy megmutatja valaki a gyenge pontját, rögtön többen (tisztelet a kivételnek) rávetik magukat másokra és kihasználják azt. Szomorú nekem, mert azt gondolom ha ez tényleg ún. valamilyen közösség, akkor nyitott szívvel kéne kommunikálni, és nem kellene félni attól hogy megmutassam magam. És akkor csodálkoznak emberek hogy pl. öngyilkos akarok lenni.... ha még itt sem értik egymást az emberek, és ítélkeznek ahelyett hogy elfogadóak lennének, akkor mit várjak attól ha kimerészkedek a nagybetűs életbe. Ez olyan mint egy túlélő tábor. És én már nem akarom túlélni. Na erről ennyit. Segítsétek egymást, és ne bántsatok senkit - nem mindig láthatóak a dolgok.... és sokan nagyon fájnak belül velem együtt. :-((((
:DDD
Jó ez a szöveg, nekem nagyon tetszik!
Nem kell hogy mindennek értelme legyen. Mert különben hülye, mint szódás a lovát.
téged is ki kéne képezni, mondjuk űrhajósnak. csak azért annak, mert jó úton jársz afelé, hogy úgy valagba rúgjanak, hogy leolvasd a göncölszekér alvázszámát.....
egyeseket kiképeznek ejtőernyős légiósnak
azt kell róluk tudni, hogy ők a dzsungelben nem 2 km/órával haladnak hanem 4 kilóméter órával haladnak.Átlagosan.
Mental_Szakember
Meséljen nekem hogy a felesége miért eszik húst és miért dohányzik, ön pedig miért a tibi csokiről van elnevezve.
Egyeseket bele kell lökni a vizbe hogy megtanuljanak úszni.Aki korán kell, hamarabb kell.
íme:
Mentálisszarember
nagyon aggódok az itteni emberek mentálizációs állapotáért
sokakanak nem áll fel már a farkuk, de nekem még igen
és arról is hogy anyukám miért nem tanul már egy jó ideje angolt, és nem is gyakorolja
sőt enni sem akar nekem adni, meg elveszi a cigimet és az internetet
Kedves Mental_Szakember
Ne vulgarizáljuk el a témát.Fejtse ki bővebben amit a bipoláris betegségről kell tudni.
most kedztem el a torokfájásomra meleg szilvalevest enni, mégt csak előttem van
szerintem a személyiség zavarra legjobb ha az ember eljár egy Sri Chinmoy Centerbe meditálni.Sokak nem találják meg elég hamar az útjukat.Ha az életedtől amit élsz nem kapsz választ a kérdéseidre, akkor elkezdhetsz spirituális életet élni amitől megkapod a választ az életedre.Vannak szerintem zen buddhisták is akik nem kaptak még választ a kérdéseikre. Legjobb , néha ha egyesek bevonulnak egy kolostorba éveken át meditálni. A pszichológia a bipoláris és egyéb betegégekre szerintem sokféleképpen adja meg a válaszokat , a megoldásokat.Ezeket szerintem egyeztetni kellene.
Az a kornyezet amiben el nincs ra jo hatassal . A sok irasbol ezt vettem ki ezert nem tudok tanacsot adni . A legtobb embernek meg a kornyezete a legnagyobb problemaja . Vagy o nem tud egyutt elni vele vagy az nem tud egyutt elni vele . Nem hinnem , hogy ezen fog segiteni a terapia vagy a gyogyszer legfeljebb ha kornyezete is megkapja ezt a fajta tamogatast ( vagy nem tudom ) Neki az a fontos , hogy kotodjon valakihez es az a valaki viszonozza ezt a fajta kotodest . Kigyensulyozott csaladi es maganelet mellett minden bajt olyan szinten lehet tartani , hogy fertozze az embert elete vegeig . Azt hiszem ez a bura is a tarstalansag es a magany miatt jott letre , nagyon sok problema gyokere innen indul . A bura is egy olyan ember kendozetlen valosaga kuzdelme ,akit nem ertenek . Egy kapaszkodo volt (van )a szamara es ugy gondolta ez masoknak is az lehet . Az esetek tobbsegeben nem beszelhetunk egyeni betegsegrol , a genetikai megkozelites sem tul meggyozo de sokkal elfogadhatobb mintha azt mondanank egymast betegitjuk meg , vagy betegge tesz minket a tarsadalom . Szerintem azt is kene tanitani nagy tanitoknak hogyan eljunk egy beteg vilagban ugy , hogy ne oruljunk meg . A hiba nem csupan mindig bennunk van es lehet ezt is meg lehetne ertetni emberekkel .Persze nem lehet minden gond miatt a tarsadalmat hibaztatni vagy a kozvetlen kornyezetet de nagy mertekben kozre jatszik
"a betegségedről azért is lehet hogy nem konkrét a tájékoztatás, mert még az orvosok se egyeznek sokszor abban, hogya bipolár személyiségzavar, és terappal helyretehető, vagy betegség, és gyógyszerezni kell feltétlen. Így hogy adhatnának konkrét tájékoztatást?"
Hát nem tudom, ki honnan szedi az infóit, de azért .........xxxxxxxx- ez itt a cenzura.
A bipoláris JELENSÉG (nevezzük akkor így, tehát kategorizálás nélkül) napjaink tudományos állása szerint bizony kivételes módon jól körülírt, és abszolút feltárt. Az más dolog, hogy vannak fokozatai, és hogy ezt aztán néven nevezhetjük ciclothymiaként vagy bipoláris affectív zavarként is (és mint ilyet, már pszichózisként diagnosztizálva), de a működési alapelve elég ismert, és ugyanaz, csak egyszerűen fogalmazva, más a "kilengések" mértéke és jellege. Kezelhetősége már kevésbé ismert, pontosabban van több megközelítés, de igazából egyik hatóanyag se váltotta még be a hozzá fűzött reményeket (akkor se, ha persze egyes gyógyszercégek érdekei miatt nagyon hatásosnak nyilvánítják). Nem kevés tapasztalat alapján mondhatom, hogy a "hűdetuti" modern gyógyszerek teljes csődöt mondanak, míg nagyon régi hatóanyagok sokkal többet segítenek. Na ezt meg pont maga a beteg érzi a legjobban. Nem? Én személy szerint kíváncsi lennék, kinek mi jött be úgymond, mi az ami leginkább stabilizálta hosszú időre (már ha volt ilyen egyáltalán, mert én kevésbé hiszem, de ez persze csak én vagyok), úgyhogy szívesen venném, ha megosztanátok tapasztalatotokat a különböző hatóanyagokról. Csak szimplán érdekelne tényleg. Elég sajnálatosnak látom, hogy a kifejezetten e célra szánt modern gyógyszerek nem sokat segítenek, és aztán sok beteg mindenféle cselhez folyamodik, hogy egy tök más tüneteggyüttesre szánt gyógyszert valahogy megszerezze magának, és láss csodát, azzal tényleg jobban van. Olykor döbbenetes, amit maguk a betegek tudnak művelni az állapotuk javítása érdekében (és ezt most teljesen pozitív értelemben gondolom), na de elég szomorú, hogy ez a nagy magyar realitás. Semmi perc alatt átdobják a pszichiátert a palánkon, és mg-pontosan beállítják saját maguknak a terápiát. Hát ez se semmi, de ugye nálunk elég könnyű bármit kijátszani, és sok tekintetben igazat is adok a betegnek, hiszen teljesen kiszolgáltatott helyzetben van, és csak próbál segíteni magán ....
Egyébként a személyiségzavar biztos, hogy "helyretehető"? És biztos, hogy nem betegség? Háááááát, azért én ezt nem merném ilyen biztosan állítani.
jól mondod te is Pottom, ki kell hozni a maximumot magunkból, meg a szitukból 🙂
és féleértés ne essék, vannak emberek LÉTEZŐ problémákkal. és tisztelem őket, mert vér veríték könnyek árán is ki akarnak lábalni belőle. na ők nem sajnálkoznak, meg kifogásokat keresnek. szenvednek, és HARCOLNAK!
A DSM IV. még jobb, mint a facebook, abban benne van minden ismerősöm 😀 és ha valakinek nem tetszik, amit írtam, akkor közlöm: nem neveztem meg senkit spellbabynek írtam főleg, ha meg más magára veszi, akkor sajnálom, kiraktam az inget a kirakatba, ne vedd meg, ne vedd fel, ha szerinted nem a tied.
Szóval nem értem a betegségben ezt a hangulatingadozást,mert nekem ilyen konkrétan nincsen
mert öngyilkos gondoltaim nincsenek, se agresszivek, se semmi furcsaság, normális életritmusom van alapvetően, azthiszem, csak még nem elég fegyelmezett az életem, igaz a felelőség emiatt az enyém.Mostanság túl sok volt a programom.
spell, ezeket írod. De az írásaidból viszont nagyon komoly hangulatingadozások jönnek le.
a betegségedről azért is lehet hogy nem konkrét a tájékoztatás, mert még az orvosok se egyeznek sokszor abban, hogya bipolár személyiségzavar, és terappal helyretehető, vagy betegség, és gyógyszerezni kell feltétlen. Így hogy adhatnának konkrét tájékoztatást?
Az élet talán sose elsz elég fegyelmezett, emrt sok összetevős. Rajtunk kb annyi múlik, az adott szituból megpróbáljuk kihozni a legjobbat. Na ez egy szép szólam kb, ha vki maga alatt van épp, vagy összecsaptak a hullámok.
Az tény, a saját jóhangulatáért mindenki maga a felelős. Nagyon rosszkedvedben pl megkérdezhetetd magadtól, hogy tényleg semmi jó sincs körülötted? tuti lesz. Nem véletlen mondják, hogy a nagyon apróságoknak is lehet örülni. Persze hogy, ha más nincs.
De ezt megvalósítani? talán csak úgy lehet ha szembe mersz nézni saját magaddal. Pl hogy kkívülről akármit írsz, az ltszik, hogy nagyone rősek a hangulatingadozásaid, és szélsőségesek. Hol elgondolkodtató bíztató tanácsokat próbálsz itt adni másoknak, hogy meg izomból támadsz, már gyakorlatilag fenyegetve meg hülyézve. akár ugyanazt az embert. Így kívülről amiket itt írsz ez látszik.
Családban mi a baj? szerinted? a család tényleg sokat számít ez tény. Pl hangulatingást nagyon is generálhatnak a családi gondok.. ez tény.
szerintem neked az a legnagyobb bajod, hogy nem tudsz mit kezdeni magaddal. múltkor beugattál itt egy embernek, hogy minek nyit topicot, ha egyszer nem aktív hozzászóló. és? szerinted az a legértékesebb ember a földön, aki a legtöbb posztot képes kitolni magából? az legyen a miniszterelnök, aki mindig, mindenhol ott van és mindenhez hozzászól és rogyásig van a facebook vagy a búra adatlapja, fóruma minden hozzászólással?
na azt látom, hogy te igen aktív hozzászóló vagy, mindenhol ott a neved, ha kell, ha nem. kicsit elszaladt veled a virtuális világ. ez a topic mi? beteg vagyok, segítséget akarok. nos kérlek, én is voltam pánikbeteg. téptem már le orvosról a köpenyt ezelőtt 8 éve, hogy meghalok, segítsen, mert megáll a szívem. erre elémrakta az ekg-mat, hogy teljesen tökéletes. ezt eljátszottam még kétszer, és elküldtek pszichiáterhez. felírt minden szart, hogy majd az segít. meg mondta h ezekre nem lehet ám inni. mondom ne hülyéskedj, mindjárt itt a szilveszter 😛 na szilveszter után beszedtem pár pirulát, olyan voltam, mint a mosott szar. kaptam papírt arról, hogy bipoláris affektív zavarom van.. mondom ja, van ez ám az anyád ...nak 😀 elfogadtam, hogy egyszer fent vagyok, és egyszer lent. a következő pánikrohamomnál leültem, és "megbeszéltem magammal, hogy nincs semmi bajod te hülyegyerek, csak beképzeled magadnak" mentális erőfeszítés. vágod? a psziché hatalma egyelőre erősebb. ha meg szar kedvem lett, mert épp leért a hullámvasút, akkor kitomboltam magam a fekvenyomópadon, vagy épp csendes őrültként elmentem horgászni.
1 hónap alatt kilábaltam belőle, mert nem fogadtam el, hogy nekem ilyen bajom van, azóta se évek óta semmi ilyenem nem volt, nem pámikolok. de én is el tudom hagyni magam. ne hidd, hogy nem. csak nem mástól várok segítséget. sokan elmennek a pszichológushoz, sírnak egy órát, és azt hiszik, majd az megoldja a problémákat helyettük. elmennek a pszichiáterhez, hogy adjon valami tabit doki mert megőrülök. na akkor lépsz rá igazán az őrület útjára..
és nem nézem le azokat az embereket, akik segítséget kérnek. vannak létező problémák, valaki meg kap egy ilyen diagnózist, és onnantól kezdve sóhajtozik, hogy "jaj nekem ez a bajom, és neki itt véget is ért a történet...
valakinek elég egy "útmutató az élethez" című könyv. nem az, amit sok ezerért megvehetsz, mert valami nevenincs jenki kitalálta, hogy ebből pénzt csinál majd magának abban a tudatlan buta társadalomban. egy olyan, ami nincs leírva sehova! amit a barátod ad, aki megmarad annak ellenére, hogy esetleg tudtodon kívül elmarod magad mellől. ne fogadd el, hogy kapsz egy diagnózist, egy pszichiátriai zárójelentést.
a megoldás benned van!!!
Én bipoláris vagyok. Türhető, mondhatjuk normális családi körülmények között.A betegségről még senki nem adott korrekt tájékoztatást.Gondolom a pszichológusok és pszichiáterek nem 5 vagy 15 percet tanulnak róla és ugyanannyit mondanak el összesen a betegnek.Szóval fogalam sincs mire figyeljek, mi a betegség nálam, milyen tünetekre irnak fel nekem gyógyszert, milyen tünetekkel járok kezelésre a terapeutámhoz.Aztán nekem ugy érzem néha vannak gondjaim, csak nem tudom miért és hogy mit kell vele kezdeni, de komolyabb problémát még nem okozott ez a betegségem.Szóval nem értem a betegségben ezt a hangulatingadozást,mert nekem ilyen konkrétan nincsen.Inkább csak néha, depis vagyok vagy fáradt,és rövid ideig tart csak.És ha normálisak lennének az itthoni családi körülmények amiken rajtam kivűl senki nem változtat akkor ez a két nem ehhez a betegséghez tartozó tünetem nem is lenne.Itt a depressziót nem szószerint kell érteni, mert öngyilkos gondoltaim nincsenek, se agresszivek, se semmi furcsaság, normális életritmusom van alapvetően, azthiszem, csak még nem elég fegyelmezett az életem, igaz a felelőség emiatt az enyém.Mostanság túl sok volt a programom.
Spellbound, elnézést, de ebből sokat nem tudtunk meg. Ahogy nézek más írásokat is, nem én vagyok az egyedüli, aki nem érti az utalgatós, célozgatós mondatokat. Lehetne esetleg kicsit kifejtve a dolgokat?