FELADTAM MINDEN REMÉNYT.
MINDENT, HOGY VALAHA IS KÖNNYEBB LESZ.
SZADISTA, AKI ÉLVEZI A SZENVEDÉSEMET, ÉS A VÉGLETEKIG ELMEGY.
RÁJÖTTEM MÁR, IDŐNKÉNT SZERET KÍNOZNI.
ILYENKOR ÖNELÉGÜLT, ÉS SZINTE LÁTSZIK, HOGY MINTHA ELÉGTÉTELT VETT VOLNA VALAMIÉRT.
DE MIÉRT?
EZT NEM TUDOM, ÉS NEM IS FOGOM MEGTUDNI SOHA.
MÉG AZT IS ELMONDTA, HOGY BESZÉLTEK KI A ROKONOK A HÁTAM MÖGÖTT, CSAK AZÉRT, HOGY EZZEL IS FÁJDALMAT OKOZZON.
ÉS AMIKOR LÁTTA, HOGY TOTÁL KIBORÍTOTT, ELÉGEDETTEN KÍVÁNT JÓ ÉJSZAKÁT ÉS CSUKTA RÁM AZ AJTÓT.
MEGTÖRT.
EZT AKARTA.
MÁR NEM AKAROK SEMMIT.
MÁR NEM ÉRTEK SEMMIT.
MÁR NEM IS AKAROK MEGÉRTENI SEMMIT.
PORIG ALÁZOTT, ÉS GŐGŐSEN VIGYOROG.
NEM AKAROK ÉLNI.
NEM AKAROK TÖBBE SZENVEDNI.
TELJESEN EGYEDÜL VAGYOK.
MÁR NEM REMÉLEK SEMMIT.
NINCS BENNEM REMÉNY, HOGY LESZ JOBB IS.
NEM REMÉLEK MÁR.
Szerző:
