Fejvesztve 2018.01.12. 4:41 Egyik nap furcsa érzés kerített hatalmába,a libabőr végigfutott rajtam egyszerre minden olyan tisztának mégis átláthatatlannak hatott.A szívem ezerrel dobogott, minha én lennék a legkisebb a világon és bárki eltaposhatna Egy alagútban sétáltam éppen ,nem tudom mi volt az de ledermedtem minha megbénított volna valami.Amilyen gyorsan jött úgy el is ment de hatalmába kerített az érzés hogy valami baj van .Bűntudatom volt pedig nem tettem semmi rosszat.Folyton hátra leskelődtem nem követ e valaki.Az éreztem figyelnek az emberek mindenki engem bámul és nevetnek rajtam de hisz nem is érdekel senkit hogy mi van szegény ártatlan kislánnyal,de akkor is minha egy különösen aberált fogyatékos lennék vagy én nem is tudom ki aki mindenkit eltaszít magátol és ezért kirekesztik s csak nevetnek ,nevetnek rajta.Mintha a többi ember kivételesebb lenne bárkinél is kivételesebb. Szép lassan visszatérek a valóságba már nem nézelődök hátra csak megyek ammerre a lábam visz mert még ő is jobban tudja hol a helyem mint én.Teljességgel el vagyok veszve a dolgok szövevényes hálójában,egyszerűen képtelen vagyok belőle kikászálódni egy hatalmas pókháló amibe úgy ragadok mint a légy, fejvesztve. Szerző: Belépett: 5 év Liz996 Blog kommentek: 28Blog bejegyzések: 3Regisztráció: 10-01-2018
