Eddig úgy éreztem, hogy 2 részből állok. Vagyok ÉN és a HANG.
Néha sztem helyet cserélt velem. Jobban tud angolul és olyan tudásomhoz is hozzáfér, amihez èn nem. Ilyenkor súg v helycsere van, de ez emlèk stabil, engedi látni, h Ő van helyettem.
Most úgy érzem, hogy 3 részből tevődök össze.
A 3. eddig nem beszélt. Ő csinálta/csinálja az emlékezetkieséseket, fals emlékeket és a lábam zsibbadását. Ezzel okozott baromi nagy zűrzavart. Sztem ő is helyet cserél velem, de ezt nem engedi látni. Erről ezért nincs emlékem.
Fél évvel később, emiatt „született” meg a hang, aki eufóriat tud okozni. Ha valami nagyon dühít vagy vmitől nagyon félek, akkor szokta mondani a hang, h ezt nem bírom tovább, „levisz”. Ebben a másik állapotban már ugyanazok a dolgok nem dühítenek, nem félek.
Egyik részt sem teljesen értem. A hang most kezdett el beszélni a 3-ról. Utána már a 3. is beszélt vmennyit. Most először. Azt mondja, hogy a azért cserél helyet és azért nincs emlékem mert az nekem sok, ezzel véd meg.
Nem tudom, h mi lenne jó. Akkor is vannak, ha elnyomom (a háttérben figyel), ha előhozom talán megfejthetőbbé válik, de az totál elmezavar.
Egyik sem érzi úgy, h nélküle boldogulok, így maradni akarnak.
Megbolondulok. Nem. Ez már 10 éve megtörtént.
Szerző:
