Tk. szinte kész vagyok az első prezentációmmal… 12 kocka kész van – ennél sokkal hosszabb tk. nem is nagyon kellene, hogy legyen.
a legfontosabb gondolataimat összeszedtem.
aztán ha meg még hiányzik valami – ha kapok kérdéseket, akkor az segít – majd kipótolom…
Tk. nem is volt nagyon nehéz összedobni – mivel már a fejemben olyan régóta agyalok – most úgy látszik, hogy hirtelen minden a helyére kerül 🙂
Különben sem teljesen élesben megy még – csak a bevándorló csajoknak és a tanárnőmnek adok elő… – még lehet rajta majd változtatni – de egy első verziónak jó lesz. 🙂
Szerző:
Blog kommentek: 6891Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 31-10-2010
nagyon érdekes, ahogy végre is oda lyukadok ki, hogy a norvég óvódapedagógus képzés nagyon elméleti – és ez szuper, hiszen majdnem pszichológusok a képzett óvodapedagógusok –
viszont a gyakorlati dolgokban szánalmasak.
nem tudnak énekelni, mondókázni, kézműves dolgokat csinálni – elkeserítő…
mesét mondani, dramatizálni, – mi pedig már az ovtól kezdve kívülről tudunk verseket…
tehát tk. kell is nekik egy kis frissítés!! 🙂 🙂
Na, ma feltettem olyan nagy kérdéseket – hgoy ha kultúra átadásról beszélünk, akkor ugye megkerülhetetlen : Mit, Kinek, Mikor, Hogyan,
és a magyar kultúra ezerrel nyomul be a képbe
és elképesztő, hoyg a magyar kultúraoktatás az óvodáinkban mennyire erős.
hogy mondókázni, játszani, táncolni, kézműveskedni tanulnak a gyerekek mrá nagyon pici kortól…
és hogy ez hogy megy tovább aztán
és hát a néptáncvonal az egészen döbbenetesen erős…
végigbőgtem ma néhány óvodai anyáknapját és szüreti bált – elképesztően ügyesek és bájosak – és szinte minden óvónő tud ilyet.
itt norvégiában egy vagyonba kerül, hogy a gyerekek valamilyen kultúrát magukba szívjanak a magániskolákban…
Jól hangzik! És mikor kell előadni?Vagy már túl is vagy rajta?
Végül nem került rám sor – mert ez egy olyan hivatalos kis nyitója volt a csoportnak – de én nagyjából kész voltam a prezentációmmal.
nagoyn jó, hogy van mgé időm javítani rajta.
Jövő hónapban leszek!! nagy kivetítővel!! 🙂 🙂
most készítek kis kiosztandó anyagot is – hogy mindenki követni tudja – és infokat rajta…
vérprofi leszek!!! 🙂 🙂
szuper, hogy van időm…
és rájöttem, hogy jó bornak is kell a cégér – nekem egyértelmű ez a projekt, annak, aki ezt nem ismeri, annak nem…
el kell mondani!! hogy mit csinálunk és miért!
hogy a felolvasás jó! és hogy rengeteg ágon lehet leágazni belőle…
mondokázásból éneklésbe
mozgás kapcsolható hozzá
tánc
de ha nincs szövegtudás – akkor semmi sincs!!
hát, legalábbis én így gondolom…
és most bújom a cikkeket – és igenis, úgy van az, hoyg a szókincs az kisgyermekkorban alapozódik meg és borzasztóan fontos…. megjósolja a szövegértést későbbi iskoláskorban!!
és ilyenkor mindig elájulok, hogy azért a magyar kultúra milyen erős és milyen gyönyörű….
és hogy mennyit kapunk mi ebből kisgyermekkorunk óta….
és most majd hozzáteszem az előadásomhoz azokat az ijesztő adatokat, hogy a szülők már nem olvasnak fel a gyereküknek otthon…
megfeleződött azoknak a szülőknek a száma az utóbb két évben, akik felolvasnak. Svéd adat.
ijesztő.
és most, hogy tudatosabb vagyok ezen a téren is, rengeteget olvasok fel újabban a gyerekemnek.
volt egy időszak, hogy nyavlygott, hogy a fejemből mondjak mesét, mert valóban, nagyon vicces meséket tudok kitaálni.
de jobban szerettem volna inkább a könyvek felé terelni az érdeklődését és teljesen klassziuksan felolvasni.
és a Lackfi könyv versei akkora sikert arattak, hogy most már könnyedén megy a könyvből való felolvasás.
megismertem a Tündérváros lakóti is ,CSiribít és Pankát egy új magyar barátságból itt, és Imbusz mestert is Pudlimásszal.
nagyon fontos, hoyg a cammog, battyog, lógatja az orrát, rácsodálkozott, megvakarta az üstökét – meg ilyenek – elhangozzanak és beépüljenek…
nem könnyű….
és a suliban is nyavalygok, hogy ők meg legyenek már szívesek komolyan venni a gyerekem norvég nyelvtudását. mert ők azt hiszik ,hogy mindent ért – de én tudom, hogy nem…
és azt is tudom persze, hogy ezt nem könnyű kideríteni….
pontosan tudom….