Első kliensem!!

Első kliensem: egy kórház. Ahol a beteg gyerekeknek tarthatok drámafoglalkozást.

Mindjárt az első megbeszélt időpontot még aznap este le kellett mondanom, mert elfelejtettem, hogy aznap este mh.i értekezlet van. 🙁

Na, erre eltűnt a nőci.

Ma rátelefonáltam. Kedves volt. Nem vesztette el teljesen minden reményét bennem. Megbveszéltük, hogy megnézi a naptárt, melyik nap lesz jó nekik legközelebb.

Na, erre gondoltam, – mert internetkurzusokon okosodom ám!! – hogy fülön kell most csípnem ezt az egyetlen érdeklődő klienset – aki ráadásul a két nagy állami kórház közül az egyik!! – és még egyszer rátelefonáltam, ohgy találkozhatnánk-e esetleg szmeélyesen mielőtt bevetésre megyek. Mert igazán szeretnék a gyerekeknek egy nagyon jó napot szerezni!!

Tk. rátukmáltam magam a csajra, hogy ma hadd menjek be, mert ma éppen szabad vagyok, és ő is bennvan az irodában. Sietek.

Oké, kaptam a kabátom ,sé mentme.

Fél óra múlva ott voltam – oké, kijön a portára.

hm. hol vagyok. ez itt a női klinika. és jobbra a belgyógyászta.

Hm, hm. ő nem egészen biztos benne, hogy én abban a kórházban vagyok, ahol ő.

Tényleg nem. 🙂

Na. hát tudtam én, hogy én csak ilyen hibákat cisnálok, és hogy nekem muszáj először személyesen megnéznem, hogy hova megyek.

Tiszta őrületes nagy szerencse, hogy erre a félreértésre még ma fény derült. Én tk. az e-mailes megkeresést annak a kórháznak küldtme, ahova ma szeélyesen bementem. Hogy hogy került a levelem a másik kórházhoz, azt a mai napig nem tudom.

Szerencsére csak nevettünk egyet mindketten, és sikerült még kicsikarnom belőle az e-mail címét és telefonszámát is.

Most néztem a postaládámat, megvan. és bele is írta, hogy melyik kórház. na. ez akkor kipipálva. milyen ciki lett volna, ha a gyerekek várnak, és én a másik kórházba megyek…

okosodom, kupálódom. soha sehova nem fogok menni úgy, hogy nem láttam előtte a helyszínt, és nem voltam ott szmeélyesen. mert rájöttem, hogy amúgy is érdemes előtte egy személyes találkozót csinálni. 

Mert ha a gyerekek várnak, akkor nem tudnak ők engem megnézni, mitn üzleti partnert, mint embert, aki kérdez, aki nyitott, aki szeretné elvarázsolni  nem csak a gyerekeket, de a felnőtteket is. akik felelősek értük.

Tehát nyomon vagyok, nem veszítem szem elől, és olyan foglalkozást fogok nekik tartani, hogy ők lesznek a referenciám!!! és legközelebb odatalálok a helyszínre, és jól kifaggatom őket, hogfy igazából mire is vágynak!

Ha még egy kis sütit is vihetek nekik, annál jobb!

ELKÁPRÁÍZTATOM ŐKET!!

és tk. nagoyn jó, hogy nem érnek rá jövő szerdán, mert kedden lesz a fiam születésnapja, és elég lesz az éppen nekem, kiheverni az izgalmakat…

na. összeszedem magam nagyon.

és rájöttem, hogy egy előzetes személyes találkozó azért is nagoyn jó, mert akkor megkérhetem, hogy néhány fotót hadd csináljak, és tegyem ki a honlapomra, és meg lehet beszélni még olyan fontos kérdéseket is, hogy pl. szeretném, ha írnának majd pár sort rólam, mert ők lesznek a referenciám.

és most még a hátralevő két hétben lehet, hogy sikerül még egyszer jönnöm gyerekekhez valamelyik oviba… hogy gyakoroljak!!!

a sajátomban gyakoroltam, de az kicsit más… ott ismerem a gyerekeket…

meglátjuk, mi lesz ebből…

fája fejem.

sokat gondolkodom, tépelődöm… és izgulok és néha pihennem is kéne…