Egy nárcisztikus ember karmában….

Akkor talán folytatom a történetet.

Függetlenül attól, hogy nálunk diktatúra volt a gyerekkoromról sok szép emlékem maradt.

Elvégeztem egy pár iskolát, voltam párszor szerelmes, majd egy nagy szerelmi csalódás után lehorgonyoztam jelenlegi páromnál.

Eleinte nagy szerelmet nem éreztem iránta, sőt, kicsit utólag úgy gondolom, hogy az ő unszolására költöztem vele össze- majd az élet eldönti – alapon.

Két évre rá megszületett az első, majd utána nemsokkal a másik gyerekünk.

Időnként furcsa volt a hozzáállása bizonyos dolgokhoz, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, mert el voltam foglalva a gyerekekkel és a munkámmal.

Néha azért éreztem, hogy valami nem stimmel, mert többet szerettem volna kapni Tőle érzelmileg, de ő nem volt rá képes, hogy kimutassa, aminek hangot is adtam- de változás nem történt.

Lassan beletörődtem, hogy ő ilyen és próbáltam ezzel együtt élni- időnként nehéz volt!

A nagy változás a kapcsolatunkban kb.3 évvel ezelőtt kezdődött, de akkor már elég „szarul” éreztem magam- ürességet és magányt éltem át mellette és nem tudtam, hogy ez mitől van.

Mindig mindent jobban tudott nálam, lekezelően beszélt velem és fensőbbrendűnek érezte magát.

A kapcsolatunk elején én jobban álltam anyagilag, de ez sajnos megfordult- mivel egy költözködés alkalmával- az én egzisztenciám egyre jobban eltűnt , ő ezt keményen éreztette velem és kiszolgáltatott helyzetbe kerültem.

Ekkor döbbentem rá, hogy kezd eltűnni belőle az empátia, a szeretet, a tisztelet és egyre jobban maga alá gyűrt.

Több mint 3 éve történt, amikor ráeszméltem, hogy ez az ember engem megcsal és nem szeret.

Évekig húzódott a herce-hurca, de ő még írásba is adta nekem, hogy nincs senkije.

Nagyon sok „mocskos” dolgot megtett velem, /talán egy-két példát leírok, hogy érzékeltessem, hogy egy ember akiben bízunk mi mindenre  képes!

Bűntudat nélkül, szinte napi szinten eljárogatott a „barátnőjéhez”- éjjel egy-két alkalommal kiosont, míg aludtam, persze mindent letagadott és én már kezdtem az őrület határán lenni.

Ez az állapot már több mint három éve tart , bizonyíték nincs, csak közvetett, de ő azt leszarta mindig is nagy ívben.

Én még mindig ragaszkodom hozzá, nemn tudom miért!!!!!!!!!!!!!!

A mai napig elhiteti velem, hogy még minden jóra fordulhat, sőt időnként nagyon kedves is tud lenni.

Érzelmileg és lelkileg manipulál és általában mindig betud húzni a csőbe, egy-két jó szóval.

Én teljesen egyedül vagyok, sajnos normális munkám nincs már egy ideje, így anyagilag is kiszolgáltatott helyzetben vagyok, végülis azt tud már velem tenni amit csak akar, vagy nem szégyell!

Nem tudom, hogy hogyan tudnék megszabadulni az érzelmi és lelki rabságból, szinte minden nap remeg a gyomrom és azzal a tudattal élni, hogy olyan emberrel élek együtt, aki folyamatosan átvág és megcsal, nem valami építő jellegű!

Nem tud és szerintem már nem is akar őszintén beszélni velem, hiába minden egyes próbálkozás.

Még nem tudom, hogy mi lesz ennek a vége, de valahogy rendbe kell jöjjek, mert az idegeim már teljesen tönkrementek az állandó bizonytalanságtól.

 

 

Szerző:

Belépett: 4 év

Potyoka

Blog kommentek: 26Blog bejegyzések: 5Regisztráció: 11-08-2015

Írj megjegyzést

Egy nárcisztikus ember karmában….

2015. augusztus 17.

Arra gondoltam, hogy leírom kálváriám történetét, mivel nincs sok ember akivel beszélgethetnék, így ezen az oldalon megosztom a gondolataimat.

Nem is tudom hol kezdjem!

Talán elkezdem az elejénél, így könyebb lesz megérteni! /Habár számomra még most is érthetetlen, hogy egy rossz emberi tulajdonság, amit nem veszünk észre időben- idáig juttathatott !

Nagy családban nőttem fel, ahol a gyerekeknek nem lehetett véleménye, tehát „diktkatúra” volt a javából. Ebből az következik, hogy nem engedték, hogy független és önálló véleményünk legyen dolgokról.

Szerző:

Belépett: 4 év

Potyoka

Blog kommentek: 26Blog bejegyzések: 5Regisztráció: 11-08-2015

Írj megjegyzést