Még nem írtam blogot. Gondoltam egyet és miért ne. Túl vagyok egy elég durva 1,5 éves rohamon. Volt benne a pánikroham, evészavar, inszomnia kb. 5 hónapig, dühroham, memóriakiesések, halluinációk, hozzá CT, MRI, laborok tonnaszám és tévképzetek. Uróbbiból pár tévképzet masszívan tartja magát: 1. nincs lelkem (nem lelketlen), hanem mindig megszáll egy valamilyen más lélek és az tart életben…jelenleg egy volt kollégám, aki kacsintással, és szemhélyrángással kommunikál…(lefordítom stikkelek :D)…valamint az, hogy a volt kollégáim lehallgatják a mobilom, és nézik a számítógépem távolról a mai napig (1. már nem dolgozom ott, 2. előtte valóban csinálták…és ettől omolottam össze, ez volt az egyik ok a sok közül). 3. amit pont most dühöngtem ki, hogy állandó mélyszivatásban élek (család is, volt barátok is, idegenek is meg a maradék 7,5 milliárd földi lakó)….
Nos a diagnózis még így elsőre a pszichiáteremtől skizofrénia, amire Seoquel XR-t szedek és az autizmus/asperger vizsgálat 1/4-én túl vagyok.
Lassan 3 hónapja dolgozom, de gyanús, hogy nem sokáig…az elején annyit hibáztam, mint égen a csillag. Most jobb, ahogy a gyógyszer is hat és néha a xanax is besegít alakulok. Bár néha inkább dolgoznék otthonról, mert nem szívesen megyek emberek közé.
Van egy kisfiam, aki végignézte, végigasszisztálta óvodaváltotta (3 ovi 1,5 év alatt)…az egészet, mire anyáméknál kikötöttünk kettecsként ismét, avagy újra. Azóta feladtam, hogy a családi házból valaha kirepülök, max a fiam…akit sajnálok, hogy átélte (nem akármiket). Azóta elmondtam neki minden nap, hogy anya beteg, és talán egyszer meggyógyul.
Örülök, hogy kiírhatttam, így tömören az elmúlt másfél év egy kis szegmensét őszintén.. Néha gondolkodom, hogy a téveszméimből vallási tant kéne gyártanom, a többiből sci-fit kéne írnom. Még egyszer köszönöm.
Szerző:
Köszönöm a bíztatást! és örülök, hogy nevetősen állsz a szivatáshoz. 🙂 Nálam sajnos tavaly a volt kollégák feltörték a lakásomat is…beletörték az alsó zárba a kulcsot, a felsőt lemásolták és jó ideig bejárkáltak…sorolhatnám…de remélem egyszer talán jót fogok nevetni az egészen…és ha nem lenne a fiam, aki miatt aggódom, hogy sebeket ejtett rajta az emlúlt időszak, talán már most nevetnék az egészen….így rém szégyellem magam…egyrészt, mert rég le kellett volna onnan lépnem (pénz beszél, kutya ugat)…másrészt előtte is voltak jelei, annak, hogy van valami pszichés betegségem. Nyílván, ezért is tették, amit tettek….most azt bánom, hogy nem kb. 20 éve voltam pszichiáternél :(. Elég hosszú lettem, de remélem igazad lesz!
Puszi és mostantól csak pozítívat probálok írni 🙂
Szia Vadmeggy! 🙂
Ez elég durva, hogy lemásoták a kulcsot és betörtek! Nem is értem, hogy hogyan lehetnek emberek ennyire gyökerek. Az egy dolog, hogy a munkahelyen beszólnak és egyebek, de ahhoz aztán végképp semmi joguk nincs, hogy még otthon is zaklassanak. Szerintem nem kell szégyellned magad, nem tettél semmi rosszat! 🙂 Szégyellje magát az, aki betört. A másik meg az, hogy ha látják Rajtad, hogy beteg vagy, akkor hagyjanak békén, vagy segítsenek inkább, barátsággal és türelemmel viszonyuljanak hozzád. Így kéne. Legalábbis szerintem egy normális, épeszű ember így viselkedik, nem belerúg a földön fekvőbe…
Minden jót kívánok Neked! 🙂
Szia Gamma!
Köszönöm a kedves soraidat! 🙂 Egy kisvárosban élek, és úgy tűnik itt mifelénk feljogosítva érzik magukat az emberek, hogy a másik tányérjában turkáljanak. 🙁 Egy helyen laktam és dolgoztam. Most már nem ott dolgozom, ahol élek és nem érintkezem a helyiekkel. A szégyen elsősorban a fiam miatt van…
Most már igyekszem pozitív lenni, mert végre van pszichiáterem, hamarosan el fogok járni terápiára is. 🙂 Remélem sokat lendít majd. Már az sokat számít, hogy itt vagyok a búrán és kiírhattam magamból és iszonyat pozitív csalódás, hogy mennyi kedves ember van itt. 🙂