Furcsa dolgok történnek errefelé. Nemrégiben voltam dokinál és kezembe nyomtak ingyér két doboz Dulseviát, úgyhogy presszionáltam magamat rendesen, hogy most már végre legyen valami ezzel a bogyóváltás témával. Múlthét pénteken elfogyasztottam az utolsó szem ”raktáron” lévő Coaxilt (jobban mondva Aneptinexet) és innentől kezdve adott volt a helyzet, hogy szombattól jöhet a Dulsevia. Kedvem ismét nem igazán volt ezzel a váltás dologgal vacakolni, tekintve, hogy elég stabil voltam az elmúlt hetekben, és jól el tudtam foglalni magamat, bár értelmes vagy hasznos dolgokat ezúttal sem sikerült csinálni. Mindenesetre egyszer el kell kezdeni ezt is, és végül is mikor ha nem akkor amikor amúgy magamhoz képest viszonylag terhelhető vagyok? Pénteken amúgy kifejezetten jó hangulatban feküdtem le, a részletek most nem fontosak, de tényleg tök oké volt minden (mindig hozzá kell tenni, hogy a ”körülményekhez képest”, bla bla)! Aztán szombaton már eleve elég nyúzottan ébredtem, és kicsit furán is éreztem magamat, de ezen nem akadtam fenn tekintve, hogy a fura állapotok nálam mindennaposak, és semmi kirívó nem volt amúgy. Megreggeliztem és bedobtam az első szem Dulseviámat és reménykedtem, hogy lesz olyan szerencsém, hogy érzek valami pozitívumot már rögtön az elején, de nem lett. Semmi nem történt, továbbra is nyúzott voltam épp úgy mint előtte, olyannyira, hogy valamivel később vissza is feküdtem mert képtelen voltam magamhoz térni. Fontos megjegyezni, hogy az ezt megelőző három hétben egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy napközben ledőltem volna, elég stabilan nyomtam végig a napokat, még akkor is amikor amúgy kifejezetten keveset aludtam éjszaka. És hát pénteken lefekvéskor is annyira oké volt minden, hogy többek között nagytakarítást terveztem hétvégére meg hasonlók, szóval sokkoló volt ez a hirtelen enerváltság. De nem úsztam meg ennyivel, az egész napot végigfetrengtem, és estére nyilvánvalóvá vált, hogy itt valami nagyon nem klappol, ugyanis a gyomrom is rakoncátlankodott, és nem jelentéktelen vehemenciájú hányingerem is támadt. Vasárnap pedig már fostam is, de ez nem azt jelenti, hogy ötpercenként rohangásztam a wc-re, de végképp egyértelmű lett, hogy honnan fúj a szél, és szintén az egész napot végigfetrengtem, és végigaludtam. Ma ugyanez, bár két és fél órát sikerült dolgoznom valahogyan, de borzasztóan gyenge vagyok, és rosszul érzem magam. Jelen pillanatban amellett vagyok, hogy elkaptam valamit, hiszen a szombati ébredés sem volt már olyan amilyennek lennie kellett volna, de ugyanakkor persze nem tudom teljesen és egyértelműen kizárni azt sem, hogy nem a gyógyszer miatt van ez az egész. Természetesen végigolvastam a lehetséges mellékhatásokat, és mind a hányinger, mind a változatos gyomorbántalmak szerepelnek a listán, de persze az efféle felsorolásokban éppen csak az nem szokott szerepelni, hogy mondjuk az ember vérszomjas mickeyegérré változhat hirtelen, szóval nem hiszem továbbra sem, hogy a Dulsevia lenne a ludas, de ugyebár kizárni ezt sem lehet. Mindenesetre ez az én formám, rászánom végre magam valamire, és ez történik, annyira tipikus!
Szerző:
Jobbulást!
Ha elkaptál valamit, hamarosan elmúlik.
Ha a gyszer okozza, jó eséllyel elmúlik (lecseng a kezdeti mellékhatás).
NAGYON meglepne, ha épp a Dulsevia okozna tartósan gyengeséget/aluszékonyságot.
Életemben egyetlenegy gyszer (sokat próbáltam) energetizált, épp ez. De nem merem szedni, sokat fogytam tőle (zabáltató antipszichó mellett) és most nincs miből.
köszi! egy kicsit jobb már, de még mindig elég gyenge vagyok, nem tudom már tényleg, hogy mit gondoljak, mindenesetre legkésőbb hétvégére normalizálódnia kell a helyzetnek, mert sokáig így nem tudom tartani a lépést a teendőkkel, meglátjuk mi lesz!
Mi újság azóta?