A boldogtalanságot sem adják ingyen. Az írói munka – akármilyen minősége – megköveteli, hogy a szívet, az ideget és az eszméletet valamilyen, az átlagos életérzésnél perzselőbb hőfokon tartsuk. Nincs alku, és nincs az, hogy „megéri”-e – az ember nem alkudozhat rögeszméjével, melyet mások tarthatnak „elhívatásnak”, s címkézhetnek tetszetős jelképekkel; meztelen és durva neve, úgy hiszem, mégis a rögeszme… „Boldog” ember nem alkot; a boldog ember egyszerűen boldog.
1 gondolat erről: “De nem múlik…”