Azok, akik átestek a depresszión, sokkal erősebbek és kreatívabbak lesznek, mint azok, akiknek sosem kellett lelki válsággal megküzdeniük.
http://neon.hu/lelek/depresszio-220182
Manapság szinte már trendivé válik, hogy az ember depressziós legyen. Ám ez nem meglepő, ugyanis annak ellenére, hogy sokan egy hihetetlenül negatív dologként fogják fel a lelki válságot, a depresszió valójában nem minden esetben betegség – pláne nem gyógyíthatatlan -, és rengeteget segíthet abban, hogy az emberek jobbá váljanak.
Szakértők szerint ugyanis a depresszió megerősít minket és segít abban, hogy újraértelmezzük és pozitív irányban megváltoztassuk az életünket. Sőt, sokan egyenesen úgy gondolják, hogy a depresszió egy evolúciós túlélő mechanizmus, ami segít megbirkózni az életünkben felbukkanó krízisekkel azáltal, hogy kényszerít minket arra, hogy átértékeljük az addigi életünket.
„Senki sem választja önszántából, hogy depressziós legyen, hiszen ez egy nagyon kellemetlen élmény. De el kell gondolkozni azon, hogy miért szenved egyre több ember tőle – talán azért, mert szükségünk van valamire, ami kényszerít minket arra, hogy megálljunk, és újragondoljuk az életünket.
Meg kell találnunk a lelki békét, és tudnunk kell, mit akarunk az élettől ahhoz, hogy mind szellemileg, mind érzelmileg fejlődhessünk. És ezeket a dolgokat gyakran a depresszió okozta fájdalom hatására találjuk és tanuljuk meg.”
– nyilatkozta dr. Paul Keedwell pszichológus és pszichiáter.
Az állítást, miszerint a depresszió pozitívan hat az emberre, az a holland kutatás is alátámasztja, aminek során 165 önkéntes részvételével azt vizsgálták, hogyan változott a betegek érzelmi- és szociális élete a válság előtt és után. Kiderült, hogy a depresszió nem negatívan, hanem pozitívan hatott rájuk – a leküzdése után sokkal életvidámabbak és sikeresebbek lettek.
Így felmerül a kérdés: van értelme annak, hogy anti-depresszánsokatírjon fel az orvos, vagy hagyni kéne, hogy mindenki saját maga birkózzon meg a problémával, és akaraterővel jusson túl a nehézségeken? A legjobb persze az, ha súlyos, hosszú ideig fennálló depresszió esetén orvoshoz fordulunk, hiszen egy kívülálló szakember jobban tudja, mennyire komoly a helyzet. Utána azonban el kell dönteni, hogy érdemes-e hosszú gyógyszeres kezeléseket választani ahelyett, hogy alaposan átgondolnánk, majd újraírnánk az életünket?
Mindig van választási lehetőségünk, bármilyen nehézséget is sodorjon utunkba az élet.
Nem mindenki van ezzel így, de én személy szerint örülök, hogy depressziós voltam. Egyrészt fény derült a „valós” problémáimra, kiderült, hogy borderline-os vagyok, másrészt pedig kívül-belül új ember lettem. Ennek ellenére iszonyú volt megélni, de ha nem estem át volna ezen, még ma is a csúnya, visszahúzódó és önbizalomhiányos kislány lennék, aki voltam. Sokat tanultam a világról és saját magamról is, ez pedig megtanított arra, hogy hogyan tudok változtatni a saját életemen. Még ma is sok problémám van, de sokkal jobb már, mint azelőtt.
Nos, a deresszió, mint múló, és a felső tízezer betegsége egy nevetséges érzelmi válságra, biztosan nem dönt romba?
Dehogy nem!
A depresszió mindenkit romba dönt, aki hosszú időn át nem azt csinálja, amit szeretne.
Épp ez az értelme.
Aki mást mond, az hazudik.
Szuper! Szóval még most is nagyon gáz, de már legalább tudja, hogy gyogyós!
Hát, ez tényleg jelentős előrelépés!
Esetleg nem volna igénye egy normális életre?
🙂
Nézd, sajnálom, hogy keményen fogalmaztam.