p { margin-bottom: 0.21cm; }
Olyan büszke vagyok magamra és a férjemre.
Elmentünk egy családterapeuta továbbképzésre, hogy rajtunk bemutatózzon az itt kurzust tartó amerikai párterapeuta páros. Mi ültünk a „porondon” a két amerikai terappal, és körbe ült minket egy tucat családterapeuta és nézték, hogy hogyan vezet egy beszélgetést velünk a mágus és a mágusné.
Rettenetesen sokat tanultunk a mai beszélgetésből. Egy ingyen konzultációt kaptunk. Iszonyatosan sokat kivett mindkettőnkből. Én sírtam, mint a záporeső, a férjem meg hápogott zavarában, mint egy kacsa, és azt nyöszörögte: ő tudja, hogy nem egészen hatékony az ő konfliktuskezelési technikája, please, help!
És az ülés végén még ültünk a napsütésben karöltve, és megállapítottuk, hogy még sok sok közös ülésre van szükségünk.
Most kérek időpontot a mh-i pszichológusomhoz.
Az én hátterem nem egyszerű, de bizony a férjemé sem az.
Tehát mindkettőnknek van mit tanulnia.
Nagyon boldog vagyok. Nem hagyom annyiban, harcolok a boldogabb családi életünkért!!