Csak valahogy..

Nem számít semmi? Vagy csak egyszerűen máshogy kéne tekinteni? Fogalmam sincs, de találgathatok. Nem tilthatja meg senki. Ahogy semmi mást sem szabadna. Emberek vagyunk. Egyének. Egy ronda undorító dologba gyömöszölve, ami miatt már szint nem is ember vagyunk, hanem szerv. Része az egésznek, de amúgy egyedül nem számít. Társadalomnak nevezik. Olyan íratlan törvények közepette, melyek a csíráját is eltiporják a megjelenő szabad akaratnak. Befolyással van szinte mindenre. Sőt.. Kezdetben úgy hisszük, hogy nem vagyunk egyedül, de tulajdonképpen sokkal magányosabb így, mintha egy tóparton ülnénk gondolatainkkal együtt. Hánynom kell sokszor. Nem értem. Talán nem vagyok ide való. Kapcsolódási pont az alkohol.. ez felnyit. Aztán meg nem is emlékszel. Na meg persze szarsz bele az egészbe, mindegy mi lesz. Aztán meg az önsértés. Ja, hogy már nem is érzed.. annál jobb. Akkor tudod legalább, hogy belül valami sokkal inkább mardos, mint egy vágás a karodon. Hogy van-e értelme? Csak annyira, mint annak, hogy élünk, hogy a végén meghaljunk. A kérdés az, mi van a kettő mögött. Mi tölti ki.. De ez már nem érdekel senkit. Előre megszabott mintákat tukmálnak az orrunk alá már akkor, mikor gyerekek vagyunk, s később szenvedhetjük mások hülyeségét és depresszióját. Aztán meg egyedül maradunk ezekkel a hozott szörnyekkel, amelyek időközben lassan rajtunk is túltesznek. Meg mardos a bűntudat. Mert szar vagy. Hol vagy egyáltalán? Melyik fokán állsz annak a létrának, melyet úgysem mászhatsz meg. Hozott lelkek. Hát szar ügy. Akkor most mégis mi van? Kezdjünk lázadni? Menjünk el egy szigetre? Vagy esetleg próbáljunk meg elvegyülni miközben egyénünk igazi valója is megmutatkozhat benne. Minden kötelesség nélkül. Minden minta nélkül. Lehetséges. Létezik ilyen. Ismerek ilyen embert. S végtelenül irigylem.. Hát egyétek, vegyétek..

Szerző:

Belépett: 1 év

dobozkapitany

Blog kommentek: 109Blog bejegyzések: 12Regisztráció: 07-06-2015