Nem tudom, mennyi fotót tudok belesűríteni ebbe az albumba.
tény, hogy mindet nem lehet és kész.
és nem szabad elfelejtenem, hogy mi a bébialbum célja.
mutatni, hogy vártuk őt, szerettük őt, hogyan evett, aludt, fordult meg először, ült fel, állt fel, tanult meg járni, és első szülinap.
nem kell hogy minden benne legyen, mert nem is lehet.
az is fontos, hogy KÉSZ LEGYEN.
ÉS HOGY A KISFIAM ÉREZZE, HOGY MENNYIRE SZERETIK ŐT A SZÜLEI ÉS A NAGYSZÜLEI ÉS AZ UNOKATESTVÉREI!!
És hogy mennyire ügyes, okos, szeretetreméltó, tökéletes emberke ő úgy, ahogy van!
és milyen aranyos a lufikájával, meg apa és anya hogy foglalkoznak vele!!
bizonyám!!
na. és ami kimarad, az kimarad.
azt majd megkapják a nagyszülök.
vagy eltesszük egy „maradékok” albumba.
HALADNI KELL, NEM ANNYIT GONDOLKODNI!!!!!!!!!!!!!
Szerző:
ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ VERZIÓ KB.230 FOTÓVAL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
MOST ALSZOM MÉG RÁ EGYET-KETTŐT, ÉS AZTÁN MÁR CSAK BE KELL VÉGLEGESRE RAGASZTANOM A FOTÓKAT, MIND A NÉGY SARKUKON, ÉS FELIRATOZNI.
Hihetetlen, de sikerült! nagyonboldog vagyok…..
Magatoknak v valakinek ajándékba lesz, h ekkora erőbevetéssel készíted? .D
Magunknak… Pontosabban a kisfiamnak. Aki a szemem fénye. Aki az apjának is a szeme fénye.
nem csak arról van szó, hogy ekkora erőbedobással készítem, hanem inkább arról, hogy milyen eszméletlenül nehezen döntök és mennyire nehéz belekezdenem dolgokba és befejeznem. ..
ez tipikus bordi vonás sajnos. és mivel már tudatában vagyok, harcolok ellene, amennyire tudok. de hát olykor minden erőmet össze kell szednem ahhoz, hogy ilyen egyszerű dolgokat megcsináljak.
de most nagyon boldog vagyok!
nekem ez óóóriási sikerélmény!!
(nem akarlak untatni, de csak mégis ideírom – tudod, hogy kezdtem??? annyira alapos akartam lenni, hogy beragasztottam első otthonunk utcaképét, meg az első kis kardigánjának a fotóját, amit a nagymamája kötött neki … és azt hittem sokáit, hogy a bébialbum az a születés képeit mutatja be.
nyilván lehet olyat is csinálni, de ez az album,amit én vettem, túl nagy ehhez.
és akkor ott árválkodott benne ez a pár szál kép, és vártam vagy egy évet , meg olvasgattam a neten, hogy milyen is egy bébialbum.
hát az első évről szól!! nem az első hónapról, nem is az első fél évről, hanem az első évről!
jó, jó, lehet úgy csinálni mindenkinek nyilván, ahogy akarja. de azért ebben van valami szépség így, nem? és így kerek az egész történet. az első születésnapig. addig a legtöbb gyerek már meg is indul járni…)
tehát mostanra végre letisztult bennem és ki kellett szednem a már négysarokkal, bebetonozva leragasztott utcaképeket, és nincs is ezekből egy sem most az albumban, mert fontosabbnak tartottam végül, hogy RÓLA és szerető szüleiről, a kapcsolatunkról, az összemosolygásokról legyenek képek…
„és mert úgy olvastam a neten” —- 🙂 🙂 hát az esküvői fotónkkal indítottam – ami azért édes, mert pocakos menyasszony voltam, tehát már a kisfiam ott lapul anya hasikójában.
de ebből sem egy nagy sorozat, mindössze kettő kép, és a pocakos fotóimtól is megkíméltem végül a bébialbumot, nagy önuralmat gyakorolva, pedig nagyon cuki kismama voltam, és úszni is jártam, és akkora vvolt a hasam, mint egy Pilates labda!! 🙂 )
de úgy érzem, hogy végül nagyon jó válogatást csináltam, és amikor már belejöttem, akkor ceruzával beosztottam időre a lapokat hónaponként. jutott elég hely minden hónapra…
hát így.
üdv
Nagyon ügyes vagy Amarilla! Ez tényleg nagy szó, hogy erődön felül teljesítettél, s milyen nagyon fog örülni a kisfiad az albumnak! :-)) Én is most ajándékozási lázban égek, s szeretnék mindenkinek minél több, s szebb ajándékot adni Karácsonyra. Még csak a fele ajándékok vannak meg nekem. De ma sztem elmegyek és beszerzem ami még hátravan. 🙂 Reméljük ez a Karácsony mindenkinek nagyon szép lesz!
Drukkolok, harmony, hogy minden meglegyen, amit szeretnél!!
köszönöm a pozitív visszajelzést, angyon jólesik!!
már ragasztgatom a négysarkokat!! – nagyon lassan haladok, de nem adom fel!!
Kész az album, beragasztva minden kép, sőt, kis matricákkal kicsicsázva!! 🙂 🙂