bánat
átjár a semmi és a vég
s mint keblemre tett jég
olvad a múlt és kihűl a vágy
szívemben oldódik a sajgás
elégett lelkem hamvában állok
köröttem üvegszilánkok
a tábortűz mára már emlék
átjár a semmi és a vég
Szerző:
Blog kommentek: 14835Blog bejegyzések: 69Regisztráció: 29-12-2012
Érdemes nekem verset/bármit írni? Nem.
Kedves Kleó!
Szerintem ez attól függ, hogy mit vársz attól, hogy írsz!?
Gondolom (a reakcióidból), hogy nem csak közlési vágyad van, hanem emberi reagálásokat, megértést stb. szeretnél. Te tudod mi az amit vársz?
Én mindig olvasom a hsz-aidat, blogjaidat, sokszor megmosolyogtatsz, sokszor együttérzek veled, van, hogy sajnállak. De segít bármit is, ha ezt odaírom!? Mert ha igen, akkor jobban aktivizálom magam!
Mikor írtad ezt a verset?
Kösz. Segít. Ezt 5 éve írtam spec. Szar?
Dehogy szar! Szép.
Kösz, kedves vagy.
Nekem nagyon tetszik, többször is szivesen látnék ilyet.
Jaj, más is mondta, másikra, kb. ugyanezt… 1x „megjelentem” egy Nők Lapja-évkönyvben, meg a diák- és üzemi újságban… Hát, sajnos, ez a szintem.