apu – talán már nem látom többé

A tesóm hívott ma fel a mobiltelefonomon, hogy az orvos azt mondta, készüljünk fel, apu talán ezen a hétvégén meg fog halni. Átmeneti javulás után hirtelen romlott az állapota. Múlt hét óta van ismét kórházban.

Kérdeztem, hogy hazamenjek-e már most a hétvégén? mondta, hogy nem kell. Hiszen én már elbúcsúztam tőle. Megbeszélik az orvossal, hogy anyuval benn lehessenek éjszakára is a kórházban.

Nagyon mély érzelmeket élek át.

Annyira örültem, mikor jobban lett. Annyira bíztam benne, hogy még látom húsvétkor.

Nekünk scaládilag jövő péntekre van meg a repülőjegyünk…

Jó lenne még látni őt. Hátha még megvár. Nem tudom. 

Próbálom elfogadni a helyzetet és nem kapkodni. 

Én már elbúcsúztam tőle. Megsimogattuk egymást és elköszöntünk egymástól. 

Nem tudom, hogy vár-e engem. ez az. ezt kell megkérdeznem.

A tesóm azt mondja, hogy már nem nagyon lehet érteni, hogy mit mond…

inkább csak azt, hogy igen vagy nem.

istenem…..

 

Szerző:

Belépett: 5 év

amarilla

Blog kommentek: 6891Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 31-10-2010

20 gondolat erről: “apu – talán már nem látom többé”

  1. Szia Amarilla!

    Ha megfogadod a tanácsom és persze van rá lehetőséged, menj haza hozzá, ne várj vele! Egyrészt mindkettőntöknek jól esne ha még látnátok egymást, másfelől habár most azt modták a rokonaid, hogy ne menj, ezzel későb nagyon szemét módon visszaélhetnek. Szemedre vetik majd, hogy neked ennyit sem jelentet az apád, bezzeg ők végig mellette voltak. Sajna tapasztalatból beszélek, nem. nem velem történt meg, csak az ismerőseim között, akik azóta is haragban vannak ezért(is).

  2. m.mária1962

    Amúgy ez az ember aki ezt ide írta a blogját nem létezik, ez egy szakembernek nevezett torzszülött, másképp nem írnám ezt ide. és az alattam megszólaló szeretetsziruppa mártogatott minyon is egy ilyen hányinger.

  3. Sziasztok, Szörnyi, Akbar, Rotabeete, köszönöm, hogy segítettetek, hogy jól döntsek. 

    Már itt vagyok Magyarországon apunál hétfő óta és intézkedem.

    Hamarosan hazahozzuk hogy itthon tudjuk ápolni.

    Örülök, hogy itt vagyok és én is segítek a családomnak jól dönteni.

    Ez a pár nap, amit nyertem, végtelenül sokat számít…. ha csak pénteken jöttem volna, talán már késő lenne.

    Ölellek benneteket. és még egyszer köszönöm. óriási erőt adott az, hogy írtatok nekem.

    a

  4. Sziasztok. Aput csütörtökön hazahozattuk, nagypénteken délelőtt meghalt…

    Utolsó szava anyu volt, aki ott volt mellette. Amikor a férjem megérkezett (azzal a járattal, amivel eredetileg én is jöttem volna!!) -, már meg volt mosdatva és felöltöztetve szépen.

    Szerényen itthon ravataloztuk, késő estig virrasztottunk mellette.

    Másnap reggel vitték el. A lelke velünk maradt…

  5. Kedves Amarilla!

    Én nekem fogalmam sincs arról, mit élhetsz át most… Őszinte részvétem édesapád miatt. Hiszek benne, hogy jó helyen van és a lelke békét talált. Imádkozok érte, imádkozok érted, kérem Istent, hogy adjon neked sok erőt.

    Pihenj sokat és kívánom, hogy legyenek szép napjaid még itt Magyarországon. Aztán majd jó utat haza!

    Ölellek,

    rotebeete

  6. Mária, legalább ilyenkor ne gúnyolódj kérlek. Teljesen mindegy, hogy egy ember milyen helyzetben, környezetben, anyagi jólétben él ilyenkor, egy családtag elvesztése fájó és illik tiszteletben tartani ezt a gyászt. Légy egy kicsit tapintatosabb Amarilla miatt, nem ártott ő neked, te se tedd ezt. Ez az ő blogja, nem kell itt lenned. Köszönöm a megértésed.

  7. Köszönöm Mindenkinek!!

    Hihetetlenül jól esik hogy ilyen sokan nyilvánítottatok részvétet.

    És köszönöm azt is, hogy az érdekemben szóltál rotabeete…

    már itthon – nagyon fáradtan.

    igen, Resdi, abszolúte béke van a lelkemben, és újra és újra elmondom nektek, hogy nagyon angyon angyon nagy részetek volt benne, hoyg jól döntöttem.

    Kívülről jobban láttátok a helyzetemet, mint én.

    Bűntudat nélkül gyászolok most – és ez bizony nagyon nagy különbség…. 

    még egyszer köszönöm nektek.

    jó éjt.

Írj megjegyzést