anyám, testvérem

 

határtalanul gyűlöllek .Soha nem tettem mástcsak gyűlöltelek benneteket.

nem mondtam, talán soha.Ti vagytok,a skizofrének, a skizofrén családom.

Arettenetes megdöbbenés, akkor kerülget, amikor rádöbbenek, mindez reális

és igazam van .A megdöbbenés abszolútuma.Én azt, hittem, hogy én vagyok beteg.

Amegváltás akkor következik, amikor kimondom, hogygyűlöllek te szemét, mert öngyilkos

lettél .Decsak egy pillanatra sikerült megváltanom magam.

Mi lenne nemesb cél, mint embereket, betegeket skizofréneket megmenteni ettől a sorstól?

Szerző:

Belépett: 13 év

sa

Blog kommentek: 60Blog bejegyzések: 6Regisztráció: 07-12-2011

1 gondolat erről: “anyám, testvérem”

  1. Nagyon veled erzek. Kivanom, hogy talalj oromet is az eletben, ne csak a gyűlöletet.

    kívánom, ohgy legalább néhány önfeledt és örömteli percet tölts ezen a földön, és ezek a jó percek segítsenek tovább utadon.

    Persze, a nehéz percek is fontosak a továbbjutásban.

    Kívánom, hogy tovább juss. Előre, feljebb, erősebb legyél, megértőbb, és hogy kapj szeretetet valaki mástól, akit el tudsz fogadni.

    Én magam kimondtam legutóbb a zeneterapomnak: borzasztó, hogy mindenkinek lehet gyereke. Hogy sok gyerek méltatlanul szenved és örökre meg van nyomorítva lelkileg, mert szeretettelen, terhelt szülők gyerekeként született. Őket aztán elkapja előbb utóbb a szociális gondozó szakma – és próbál belőle embert csinálni.

    nincs más lehetőségünk, mint hogy örülünk annak, ha ez így történik és elengedjük görcsös kezünket, amivel a szüleinkbe kapaszkodunk. Tőlük semmi jóra nem számíthatunk.

    Meg kell köszönnünk a sorsnak, ohgy már van pszichológia, és vannak segítő szakemberek, és ezek igenis mindenki számára elérhetőek, aki IGAZÁN akar találn i segítő kezet, hogy kijusson a szomorú, fájdalmas sorsból, ahova született.

    Kívánom, hogy utadon minél kevesebb fájdalmat cipelj tovább magaddal.

    Van időd. Nem kell sietni. Évekről, talán évtizedekről beszélnünk.

    öleléssel, A.

Írj megjegyzést