Szia!

Hát én egy elég régóta szorongó srác vagyok. Az igazi rémálom 12 éve kezdődött, azóta mindenen és mindig, ha iszom, ha eszem nem sokat használ. De ezt állítólag abszolút nem látják rajtam, csak ezzel a marha elálarcozással megy el az összes energiám. A gyógyszerek egy jó darabig megoldották a problémát, de az az időszak most pont lejárt... Egyre jobban zárkózóm be, egyre kevesebb a szociális kapcsolatom, az elvállalt munkám, barátom, ismerősöm. No meg a TÁRS ami nagyon hiányzik. Tök jól nézek ki, két szemem van egy turcsi orral... -.- A fejemben káosz: "kevés vagyok, kevés vagyok, nem vagyok elég" Azért próbálok búrázni, mert eltökélt szándékom, hogy létrehozok egy működö, társkereső helyet, ahol mások is találhatnak egy támaszt. Tudom, jó, majd megyek a társfüggő topicba, de azt hiszem ez az egyik legfontosabb dolog, hogy kirángasson ebből a több éve csak süppedő csalitosból. A nicknevemben szereplő "89" nem a születési évem, a 30-as éveimben járok, de ezt úgy is letagadom, ha megkérdezik 🙂