Memorials
Belépett: 10 év
Rólam: Az apukám skizofrén volt. Remélem, én nem leszek az soha...!
Miért vagyok itt a Búrán:: Azért vagyok itt, mert érdekel a skizofrénia, illetve azért, hogy rendszeresen próbáljam elfogadni, hogy nem jutok apukám 'nyomdokaiba', azaz: nem leszek skizofrén..! (ez kb 2011. januári bemutatkozás)
Frissítve...(2012. február) Azért vagyok itt, a Búra oldalán, mert, egyrészt az előzményeim miatt amit fentebb írtam, illetve, mert már tudom,hogy bipoláris depresszió alakult ki nálam. Jártam ambulánsan is kezelésre, most ősztől, kaptam gyógyszereket, jártam rendszeresen pszichoterápiára, volt súlyos (legalábbis nagyon annak érzett) öngyilkossági késztetésem,melyben, bár nem tettem semmit, de tudtam, ha tenném, nem játék lenne, hanem végleges megoldás... aztán részt vettem egy 4 hetes kórházi kezelésen, és már utol is értem magam a bemutatkozásban: jelenleg itt tartunk: 1,5 hónap telt el a kórház óta kb, a gyógyszereket szedem, az öngyilkos-gondolatok szűntek meg egyedül, többi tünetem úgy nagyjából megmaradt, ami a depresszióval - és főként - a bipoláris depresszióval jár: egyszer fenn, egyszer lenn... Én megelégelném, ha valahol középtájt megállna a hullámvasút. Bár lehet, hogy azzal is elégedettnek kell lennem, ha nem felül áll meg és én "véletlenül" kiugrásra használom...vagy nem lenn, ahol pince van és örök sötétség.. (képletesen persze).
Annak az egynek örülök, hogy nem skizofrénia a betegségem, bár úgy érzem, ez sem jobb. Sem nekem, sem a hozzátartozóimnak. Ebből gondolom, lesznek még mélypontok és azt hiszem, sosem leszek 'biztonságban', bármikor menekülőre foghatom a dolgot.
Jelenleg képtelen vagyok eljárni pszichoterápiára, pedig jól szokott esni... most megint hagyom magam kínlódni...
Kedvenc dolgaim: : Fotó, természet, biciklizés...