'94-es születésű fiú vagyok, középiskolába járok.
A problémámat nem tudom egy szóval jellemezni; az orvosom szerint nem tudom megfelelően kezelni az érzelmeimet, továbbá a szeretet hiánya súlyos gond nálam. Érzelmileg sérült vagyok, magányos, tanulási nehézségekkel küszködök. Gyakran gondolkodok az öngyilkosságon. Sokszor vannak heves dühkitöréseim, és sokszor vagyok gonosz és önző másokkal szemben. Egy további orvosi megállapítás szerint gyakran racionalizálok, és ez szintén konfliktusokhoz vezet.
Szeretnék megváltozni, de ez is nehézkes, nem megy. A gyógyulással kapcsolatos gondolataim gyakran változnak (sikerül, nem sikerül).
A jó tulajdonságaim (mások szerint is): hajlok az új dolgok megismerésére, a tanulásra, segítőkész vagyok bizonyos dolgokban. Viszonylag erkölcsönek számítok a korombeliekhez képest: elítélem az élvezeti szereket, szórakozó-helyeket, szociális szempontból káros magatartásformákat. Szeretek mindent több szempontóból nézni, az egyéni véleményem megalkotásához több információt is felhasználok. Nincsenek meghatározott vallási és politikai nézeteim, de ilyen kérdésekben nagyon kritikus vagyok. Az irodalomban és a zenében is szeretem a számomra elfogadható társadalomkritikát (sokat olvasok és gyakran hallgatok zenét). Hiszek abban, hogy az emberek a szeretet által képesek meggyógyítani magukat és másokat is, hogy két ember (férfi és nő) egy egész életen át kitarthat egymás mellett. Ha sikerül meggyógyulnom és továbbtanulnom, én is szeretnék olyanokon segíteni, akiknek lelki problémnáik vannak.