Rólam:
talán a társas magány ír le legjobban..van életcélom, vannak reményeim, nem mondhatom, hogy nincsenek szeretteim - de sok bennem a félelem..és ez megfojt. sokat csalódtam (mint mindenki), és begubóztam..és magányosan,csak ritkán élve létezem.és szerencsére unom ezt: elegem van abból, hogy nem haladok, hogy csak peregnek a napok, hogy nem élek.
Miért vagyok itt a Búrán:: mert meggyőződésem, hogy egyszer élünk - és nem akarok több időt elpocsékolni. lélegezni akarok - szabadon. másokban bízni,adni,elfogadni,stb..élni,úgy igazán. nincsenek illúzióim, ugyanúgy lesznek szar napok, hetek (remélem hónapokká és évekké már nem nyúlnak), de a felállás mellett akarok dönteni.