Sziasztok!

-19 éves vagyok,egy kis városban élek és most hagynám a sablont.

-Korán beköszöntöttek nálam a gondok pánikbetegséggel és erős szorongással 15 évesen.

-18 évesen kerültem be a dunaújvárosi felnőtt pszichiátriára akusztukis hallucinációkkal.

- Hangokat hallok akiknek megvan a saját történetük és idejük hogy mikor kell rám telepedniük,úgy érzem tőlük már sosem szabadulhatok.

-Kombinált antipszichotikumot kapok de nem reagálok a gyógyszeres kezelése,örülnék ha a pszichiátria végre belátná hogy a hozzám hasonló töretlen diókat/nem megoldott eseteket/"különlegességeket" meg kéne tanítani a démonjaikkal való együtt élésre nem pedig leszedálni a végtelenségig.

-Röviden ennyit rólam,szenvedek de úgy érzem jó úton haladok az én kis poklomba,végre van lett értelme az életemnek.