Sziasztok!

Én egy 20 éves, a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) tanuló lány vagyok. Pár mondatot írok magamról, hogy ne csak egy felhasználónév legyek, hanem némi személyes mondanivalóval, háttérrel rendelkező sorstárs. S hogy egy kis bizalmat is érezhessetek azáltal, hogy úgymond nyíltan írok magamról... 

 Egy elég erősen érzékeny és empatikus lánynak tartanak, sajnos nagyon hamar és könnyen ki tudok billenni a biztonsági zónámból, depresszióra hajlamos, pánikbeteg, vissza-vissza térő pengeélen táncoló személyiség. Nagyon jól tudom érezni magam, ha minden klappol körülöttem és nincs stresszhelyzet. Alapjáraton egy vidám, mosolygós, kedves ember vagyok, s ezt tudják a körülöttem levők is, de a múltamban történtek olyasfajta dolgok, amik befolyásolták a személyiségemet. Nagyjából 12-14 éves korom óta vannak lelki hullámzásaim, szorongásom, szuicid gondolatok stb.

Tavaly szeptemberben kezdtem el az említett egyetemet, ahol a kiélezett stressz, időhiány és megfelelési kényszer hatására mély depresszióba estem, ez volt a pont az i-re. Azóta is antidepresszánst és nyugtatót szedek. Ezek hatására javult az állapotom, történtek velem ideiglenes jó események, de sajnos most ismét mély szakaszban vagyok, ennek több oka van... 

Rengeteg helyen voltam már, ahol ezeket a pszichés dolgokat kezelik (köztük befekvős helyen is). Jelenleg egy új antidepi gyógyszert szedek pár napja, és most pokolian érzem magam, és várom, hogy leteljen az a bizonyos 2-3 hét, amíg elkezd hatni.

Ezek mellett nagyon szeretek beszélgetni, sportolni, kirándulni, szórakozóhelyre járni, rajzolni, írni stb. amikor épp jól érzem magam.