Nem, ez nem annyira romantikus, se nem szexi, ez egy halivúdi hazugság, az élet általában nem így működik. Hogy a szép, szerény, naív, szexet nem ismerő lány felfedezi magát egy nárcisztikus pszichopata által, és szerződésben rögzítik, mi mindent kell elviselnie, ha valóban meg akarja találni a szexualitását. Ebből nem nagy romantika szokott lenni, hanem beteges függőség, bántalmazó kapcsolat, Stochkolm-szindróma. Ezen úgy összevesztünk, hogy talán ez tett pontot a fura történetünk végére, legalábbis benned. Most még nem egészen értem, hogy mi történt, talán sosem fogom, talán pár hónap múlva már legyintek, vagy rájövök, hogy hülye voltam. Vagy végképp magam mögött hagyok mindent. És leszbikus leszek. Vagy nem, és találok egy olyan férfit, aki úgy néz rám, ahogy te, vagy ahogy elhitetted velem, hogy nézel, igaz csak virtuálisan. Vagy marad minden a régiben, és szenvedek tovább a saját életemben, amit régóta utálok, de amióta téged belevizionállak, még jobban. Mert valójában nem vagy itt, sosem voltál. Pedig amúgy létezel.
Cristine, nem gondoltam volna, hogy írni fogok neked még egy levelet, ide a Búrára, magyarul. Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan valósággá válsz, még ha virtuális valósággá is, és hogy ennyire magával ragad ez az egész. Gyors volt, de rendkívül szenvedélyes, testileg-lelkileg felkavaró. És most el kell hinnem, hogy amúgy egy szerethető, sőt kívánható nő vagyok, tele ki nem élt szexuális energiákkal, és működhetne az életem, ha… Ha nem lennék frusztrált. Ha nem lennék depressziós. Ha nem lennének gyerekeim, akik valamilyen szinten az apjukhoz kötnek. Ha nem lennék gyáva. Ha fel tudnám vállalni ezt a fajta vonzalmat is. Ha nem csak az álomvilágomban tudnék létezni. De ha jól belegondolok, ebből a sztoriból is úgy jövök ki, -én, nem te,- hogy gáz vagyok, valamit elhittem, amit nem kellett volna, vagy valamit elrontottam, nem úgy reagáltam le. Szerelmes vagyok beléd, de ez hülyeség, ez a kapcsolat több gyomorgörcsöt okozott eddig, mint örömet. Mániát. Függőséget. A telefonom folyamatos bámulását. Félelemet, hogy valamit megint rosszul mondtam, és rámcsapod a virtuális ajtót. Letiltasz, aztán feloldasz, üzenetet küldesz, hogy hiányzom, hogy dugni akarsz velem, hogy inkább csak barátkozzunk, hogy küldjek melltartós fotót. hogy vonzónak találsz, vagy nem írsz egy napig, és este elmagyarázod, miért nem, majd végül becsajozol, ahogy sejthető volt. És amikor én nagy szenvedéllyel mentem volna hozzád, már vettem volna a vonatjegyet, már kitaláltam a sztorit a férjemnek, hogy hova és miért megyek, akkor te visszaléptél. Hogy kímélj engem. Meg a családomat. Mi lesz a gyerekeimmel ? Ó bazdmeg, mennyire érdekel ez téged. Mindenkit ez érdekel a legjobban. Nem mentem el. Nem lettem megszeretgetve. Orálisan kényesztetve. 5 órán keresztül felfedezve. Kielégítve. Jól megdugva az asztal tetején felcsatolható izével. Nem ismertem meg mindazt, amit csak tüzes regényekben olvashat a magamfajta « elcseszett hetero ». Csak belengett az ígéret, hátha egyszer mégis, és hogy beléd tudnék szeretni, és te is belém, és lehetnék a nőd, sőt asszonyod, kedvesed, és dughatnánk a szabadban is, vagy a ruhaboltban a próbafülkében, és táncolhatnék neked szexin a discoban, és vehetnék harisnyatartót, és megfognád a lábam a kávézó teraszán. És én ezt bevállalnám ? Körülnéznék, hogy ki lát, nem ciki ez? Hisz azért látszik rajtad, hogy nő vagy… még ha nem is feminin. És én benned megbíznék mindenestül, hisz megbíztam a kezdet kezdetén is, elküldtem a meztelen fotókat, amiket 10 éve a gyerekeim apja csinált rólam, és egy kicsit árulónak éreztem magam, mert akkor még belé voltam szerelmes, és azokon a képeken látszik a vágy, pedig azt hittem, ilyet sosem éreztem iránta. Mert az igazi vágyat irántad éreztem, előtte senki iránt sem. Férfiak, kifelé az ágyamból ! 10 perc reszelés, majd horkolás, nektek ez a szex, ó, ha ismernétek az én lovagomat, női testben kemény lélek, nagyon tud nőzni, volt vagy száz akárhány nője, rövid haj, tetkó, piercing, férfias ruhák, sport, izmok, sok megpróbáltatás az életben. Magabiztos zárkózottság, hihetetlen szexuális kreativitás. Odafigyelés, a női test ismerete, a másik kielégítésének igazi vágya. ‘Ma puce’, mondtad nekem, ami annyit tesz : ‘kis bolhám’, ezt így magyarul nem mondjuk, ezért megtanultad, hogy ‘kicsim’. Ma belle- szépségem, ezt is mondtad. Írtad sms-ben. Így szólítottál meg. Senki nem szólított még így, legalábbis nem hallottam meg, mert nem volt fontos. És mindez pár hét alatt, csak online, vagy telefonon. Amikor épp belefért az életedbe. « Mint lámpa, ha lecsavarom, ne élj, mikor nem akarom… » Nem éltem. Most sem élek. Igaz, előtted sem éltem, de te egy kicsit el tudtad velem hitetni, hogy van értelme mégis. De ezt nem szeretted hallgatni, ne zsaroljalak a lelki bajaimmal. Ez idegesített. A gyerekeimért is aggódtál. Sosem mertem rákérdezni, de valószínűleg az anyádat láttad bennem, akitől gyerekként elvettek, mert depressziós volt és vert téged. Durva gyerekkor, állami gondozás, korai szexuális abúzus, bántalmazás az orientációd miatt, hetero nők szerelmei, elhagyások férfiak miatt, átverések, meglopások. Utazás keresztül-kasul Franciaországon, mindenhol új élet kezdése, önállóan. Megkeményedtél, nem csak külsőleg és szexuális viselkedésben lettél férfi. Illetve nem lettél. Csak az ilyen ‘elcseszett heterok’ látják benned a férfit, mint én. A 40 éves kielégítetlen családanya, szanaszét esve, akinek végre felcsillant az életében a remény. Ó, miket meséltél… ha a fele is igaz, regénybe illő életed volt. És micsoda szexuális fantázia. De csak akkor csetelünk, ha ráérsz, ma este nem megy ‘kis bolhám’, fontos rögbimeccs lesz, azt nézzük a haverokkal. És megnéztem én is a tévében, itthon, sosem láttam még rögbimeccset, egy szót sem értettem belőle. De te majd elmagyarázod. Ó, mennyire macsó ez, régen röhögtem volna én is magamon, de most vonzott. Ültem volna melletted a kocsmában, rögbimeccset nézve, és a magyarázatodat hallgatva. Lehullott volna rólam minden feminizmus. Bevállaltam volna bármit, amit férfinak már nem. Tényleg megtettem volna ? Lehet, hogy neked van igazad, és nem lettem volna rá képes. De te sem akartad igazán. Cristine, persze nem így hívnak, és idősebb is vagy, mint gondoltam, és messze laksz, ez talán egy kicsit megkönnyítette a dolgot annyiban, hogy illuziót gyártottam belőled gyorsan, nem kellett valósággá válnod. Illetve, amikor azzá váltál volna, akkor te léptél vissza. Hazudnom kellett volna neked, hogy kész vagyok elhagyni a férjem, hogy leszbikus leszek, hogy csak te kellesz, akkor talán fogadtál volna a váradban (úgy, hogy én veszem a vonatjegyet, meg szállodát is, mert nálatok nem lehet, a lakótársad miatt, aki amúgy szépeket üzenget neked a társkereső oldalon – az fel sem merült egy percig sem, hogy esetleg te jönnél), de nem akartam olyan lenni, mint a legutóbbi exed. Szintén szenvedélyes exhetero, aki mégsem hagyta ott a pasiját egészen, megcsalt vele (vagy veled csalta meg őt?), és te árulónak érezted, ő meg futott utánad, könyörgött, és a p..ája fölé tetováltatta a nevedet. Persze te le akartad erről beszélni, de azért megmutattad volna a fotót a tetoválásról, ha rábólintok. És annyit beszéltél róla és olyan haraggal, hogy én nem akartam így végezni, ezért mindenképp őszinte akartam lenni, nem mertem mondani, hogy biztos, hogy nem csak egy szexhétvége lesz, miközben én sem tudtam pontosan, hogy mi a folytatás. Dühös voltál akkor is, amikor a társkeresőre regisztrált a nálad 20 évvel fiatalabb, és teljesen beléd bolondult ex, úgy érezted, üldöz téged, legszivesebben törölted volna magad, azt mondtad, te csak miattam maradsz itt az oldalon, én vagyok neked az oxigén. Ó, bazdmeg, azóta kinőtt a kopoltyúd ? Volt, amikor felmerült bennem, hogy csak kamu vagy, manipulálsz. Amikor felhívtalak, a hangod kicsit kiábrándító volt. Nem az a búgó mély hang, amire számítottam, hanem inkább a Boráros téri kocsmák jutottak róla eszembe, ahol a szétcigizett hangú öregasszony fennhangon kritizálja a kocsmárost. Vissza is riadtam egy kicsit : ez a sosem látott szexuális bezsongás a Boráros téri öregasszonynak szól ? Tényleg neki akarok önkívületben sikítani, hogy : még, még ? Igen, neki akartam. Mint még senkinek sem talán. Kicsit elárullak most téged is, mint ahogy a gyeremekeim apját a fotókkal : nem gondolnád, hogy a történeted egy magyar blogon landol. Még jó, hogy nem tudsz magyarul, sosem fogsz belebotlani. A képregényembe is belerajzollak majd, ha lesz végre erőm. Mert azért még nagyon fáj minden. Tudom, te nem akartál fájdalmat okozni. Te nem ígértél semmi. (Csak örült szexet, bár ezek szerint nem kellett volna annyira komolyan vennem). Na jó, azért mégis ígértél. Illetve én úgy értelmeztem, mert én annyira frusztált vagyok (hogy utáltad, hogy ezt a szót használom folyton…) Elhitetted velem, hogy többet akarsz a szexnél, és végülis nem akartad a szexet sem. És már majdnem elkezdtél kötődni hozzám, de aztán időben fékeztél. Te annyit sérültél már, most nincs ehhez energiád. És ilyenkor átmentél nevelőnőbe, szociális gondozóba (mert hogy ez volt a munkád a leszázalákolás előtt). Fogalmam sincs valójában, hogy mit akartál. Persze arról sincs fogalmam, hogy én mit akartam, de nálam ez rendben van, én vagyok a ki nem élt, zavarodott hetero. De te, a két lábon járó Önfelvállalás, a hatalmas tapasztalatoddal : TE MIT AKARTÁL ? Erre nem válaszoltál tisztán az utolsó csetelésünkkor sem. Mert ha ez csak szexi játék volt, akkor mire volt jó a féltékenykedés ? A megsértődő letiltás ? A hiszti, hogy másokkal is csetelek, másoknak is nézegetem a fotóját ? Hogy miért is fekszem le a párommal, ha szar ? (Jó, ez mondjuk jogos kérdés.) És többször megfogadtam, hogy ennyi, befejeztem, de ahogy jött az sms, megdobbant a szívem, és elfelejtettem minden fogadalmamat. És ez talán újból meg fog történni. Még nem zártam le mindent. Tudom a számodat. Talán jön még sms. És a rajz, amit hetek óta elkezdtem neked. A ZEN kertről. És csak nem készül. Amit rajzolok, az szar, újból kezdem. Ó, én aztán nagyon nem vagyok ZEN, de akkor is meg akarom csinálni, be akarom neked bizonyítani, hogy… mit is ? El akarom neked küldeni. Hogy hatódj meg. És a fotóid, jaj milyen jól nézel ki rajtuk, tök jó pasi lennél, ha… de ezt nem mondom, mert ezt utálod. Te nem vagy transz. Nem látszik a korod sem, meg az sem, hogy egy súlyos sportsérülés miatt majdnem lebénultál. A térded szétment. Holnap kezdik az inekciós kezelést. Te erős vagy, de ez még neked is fáj, jó lenne ha fogná valaki közben a kezed. Ezt is mondtad nekem, de már biztos, hogy nem én fogom fogni a kezed, hanem az a nő, akivel pénteken találkoztál. Bár te nem vagy most kész tartós kapcsolatra, de egyéjszakás kalandokat meg nem szoktál bevállani, te csak azzal szexelsz (de azzal nagyon), akit szeretsz. Ezért IS beszéltél le engem arról, hogy elmenjek hozzád, meg a családom miatti aggódásból is. Mondjuk ha utána számolok, 19 évesen vállaltad fel az orientációdat, ahogy elmondtad, most vagy 45 és valami 130 nőd volt (nem emlékszem pontosan a számra, de száz fölött), ez így matematikailag nem jön ki, illetve hát ki mit hív hosszútávú kapcsolatnak. Mindegy is, ez engem már nem érint. Akartam volna valóban fogni a kezedet inekció közben ? Inkább megnéztelek volna akkor, amikor még boxoltál (a sérülés előtt). De mióta érdekel engem a box ? Amióta a rögbi. Vagy a felcsatolható műizé. Most mindent kitalálok, hogy ne szeresselek, hogy valójában ez az egész értelmetlen, hogy nekem ehhez semmi közöm, és amikor gitároztál nekem a telefonba, az béna volt, ebben az egyben a gyerekeim apja biztos, hogy jobb, és nem vagy te olyan szenvedélyes, mint mondod, vagy legalábbis engem annyira nem akartál megdugni, mint ahogy azt az üzeneteidből érzékelhettem. Ha akartál volna, megdugtál volna. Most persze lehet, hogy csalódott lennék. Vagy te lennél, mert én nagyon nehezen élvezek el, és ez téged legalább annyira sért, mint egy igazi macsót. Pedig a telefonban mindent megpróbáltunk, és én nem éreztem magam nevetségesnek, hogy hangosan maszturbálok egy idegen előtt. Életemben először. Inkább úgy éreztem, hogy ilyen bizalmat még nem szavaztam senkinek. Miért is pont neked ? A ‘Boráros-téri öregasszonynak’ ? És nem dobtad föl annyira az életemet, mint amennyire felkavartad, és még fogyni se fogytam, pedig azt hittem, hogy a te sportmániád majd motiválni fog engem is, és majd felszabadulok, és felvállalom magam, vagy elmegyek svingerezni, beszállok hármasba egy nyitott biszex párhoz. Mert küldtél engem a párizsi leszbi clubokba is, de azért örültél, hogy nem megyek. Illetve, mittudomén. Semmit sem tudok. Semmit sem értek. Elcsesztem valamit ? Hülye vagyok ? Meleg vagyok ? Nem tudom, ki vagyok ? Ez valószínű. És az is, hogy téged ez hosszú távon nem érdekelt.
Kimaradhatott volna ez az egy hónap az életemből. Most olyan, mintha mindent elveszettem volna, pedig csak simán maradt minden a régiben, csak most még erősebben érzem, hogy ez, amiben benne vagyok, egy ragadós fekete massza, ami lehúz. Most még inkább nézni fogom a rád hasonlító nőket, és utálni fogom őket meg magamat is, mert nekem ez nem adatott meg. De nem lesz több félelem, gyomorgörcs, hogy most írsz-e vagy sem, és ha nem, miért nem, és ha írsz, akkor csak baráti tanácsadás lesz, vagy szexoktatás, és mondok-e valamit, ami majd téged feldühít, és frusztáltnak vagy depresszívnek fogsz megint gondolni, és mit meséljek a szar napomról, hogy érdekesnek találd, és hogyan szelfizzek a fürdőszobába, hogy az szexinek találd, ne lásd a hájamat, a ráncaimat, és hogyan legyek még nőiesebb, hogyan sminkeljek, mert te a nőies nőket szereted, és elég jól tudsz flörtölni, van is sikered, nagy a konkurenciám. Ó, egy alfahímre akadtam, először életemben, kis szépséghibája, hogy nőből van. És az a félelmem sem lesz, hogy lebukok-e a gyerekeim apja előtt. Egyébként elmondtam neki, nem minden részletet, de a lényeget igen. Ismét szakítani akart, aztán mégsem, sőt egy kicsit úgy tünt, hogy vissza akar hódítani. Aztán rájött, hogy ígéretemmel ellentétben folytatom veled a csetelést. Most nem tudom mi van. Ő sem tudja. Még nehezebb vele lefeküdni, mint azelőtt, most már tudom, hogy mi marad ki az életemből. Hogy ő sosem tudott nekem olyanokat mondani, nemhogy csinálni, amiket te pár hét alatt rámzúdítottál. És ma másodszor is szerelmet vallottam neked, de ez most szánalmasabb volt, mint az első, mert most már egyértelmű, hogy van valakid. Talán mindig is volt. Talán teljesen át voltam verve. Talán te voltál átverve, mert én valójában sosem akartam leszbikus kapcsolatot. És talán a pszichológusomnak van igaza, hogy én a férfit keresem a nőkben is. Talán csak arra volt szükségem, hogy egy kicsit nőnek érezzem magam megint. Neked meg arra, hogy valaki távolról csodáljon és a szavaidon csüngjön. Talán te sem vagy jól, csak te nagyon kemény páncélt növesztettél magadra. Talán ezt az egészet csak álmodtam. Elmentettem a képeidet meg az üzeneteidet, sőt – tudtodon kívül- a csetelések egy részét is. Jó lesz majd pornó helyett, ha már elég messziről tudok tekinteni az egészre. Szép emlék lesz, volt egy ilyen illuzióm is. Ha a fiaim közül valamelyik egyszer bejelenti, hogy meleg, tudok neki mit mesélni, hogy megnyugtassam. Ha másra nem, arra jó volt ez az egész, hogy most már a leszbikus kapcsolatokat sem fogom túlidealizálni. Nem igaz, hogy férfi nélkül feltétlenül jobb. Ugyanúgy itt maradtam a kihült ágyban egyedül. (Illetve a gyerekeim apjával, aki évek óta már csak guminőnek használ.) Legalább nem kellett a valóságban bénázni, mint ahogy a férfiakkal tettem a legtöbbször.
És nekem van igazam : a Szürke 50 árnyalata szar. Még jó, hogy nem írtunk szerződést ! Bár lehet, hogy ha megírnám az általad előadott erotikus fantáziákat, meggazdagodnék.
Holnap újból listát írok a teendőimről, sokmindenben elmaradtam mostanában, újból megfogadom, hogy nem cigizek, nem iszok, nem zabálok, tornázok, írok minden nap, elintézem a munkaügyi papírjaimat, odafigyelek a gyerekeimre, és lefekszem időben, nem lesz csetelés. Talán a párom is észreveszi. És nem kell tovább azon agyalnom, hogy hogyan mondanám el a környezetemnek, hogy otthagytam a gyerekeim apját egy nőért. Ráadásul egy majdnem mozgássérült nőért, aki férfiasabb, mint eddig bárki az életemben. De mi lesz, ha holnap megint írsz egy sms-t ?
Szerző:
Én férfival jöttem ösze chat útján finoman tette be a kétértelmű dolgokat és vitt el engem is a szexualitás felé hosszú beszélgetéseink – írásaink alatt. Én akkor nem akartam kapcsolatot de beleszerettem egy virtuális férfiba akit nem is láttam. Hónapok alatt megkérdezte mik azok amikre vágynék a szexben és mi az ő vágya őszinte voltam
(az szoktam lenni mindig humorizálok rajta hogy nincs elég memóriám hazudni)
Szóval éltem egy 10 éves bántalmazó kapcsolatban amire csak akkor kezdtem rájönni hogyha halottam megérkezni az autót rémülten néztem körül minden rendben van e.
Közben érkezett Ő. én meg már 10 éve nem szexeltem csak néha masztiztam titokban mert nem engedte ezt előtte. Volt hogy könyörögtem mikor szexelünk és azt válaszolta majd és közben elment ez a 10 év. Törvényszerű volt hogy valaki aki kedvesnek tünik felizgasson a dicséreteivel elkábítson és egyszer kétszer nem tudom másképpen elmagyarázni minthogy energetikailag orgazmust adott az olyan volt hogy a mellkasomból hullámokban áradt szét az energia majd kitört a fejtetőmön át és lent is lüktettem. Ő is egy hozzám hasonló párkapcsolatban élt csak neki beteg volt az élettársa ezt mondta én elhittem miért hazudna. Sokat beszélt egy másik volt szerelméről és arról hogy menyire megadott mindent neki aztán pedig vége lett ….úgy tünt ezt nem heverte ki teljesen
Közben persze elmondtam otthon hogy beleszerettem egy másik pasiba és ha néha eljönne akkor vigyázna e a gyerekre és először csak vigyorgott. Majd amikor fehérnemüt kezdtem vásárolni akkor amikor vele voltam kitört a háború és persze beindokolta hogy akárki lehet meg is ölhet barátainknak mindenről tudni kellett azt akarta hogy győzzenek meg fele fele arányban volt ellene melette szólás merthát benyögtem hogy 10 éve nincs szex. Én már csak ugy voltam vele …nem is tudom csak volt…nem férfimnak tekintettem és mikor rájöttem hogy bánt már társnak barátnak sem
Aztán csak megengedte hogy találkozzunk igen megengedte rettegtem hogy utánnunk jön de boldog voltam és igen találkoztunk már előre kifizettem egy szobát nekünk de végül csak beszélgettünk és este kerestünk valami helyet mi lehet néptelenebb mint a temető parkolója ott estünk egymásnak és életemben először megéltem a valódi hüvelyi és csiklói orgazmust egyszerre ordítva nem normális hangon élveztem el csikartam és haraptam ( nem jelemző ez rám) de neki odaadtam mindenem feladtam magam ….
Másnap már vitáztunk merthogy a régit választottam és ment a letiltás magyarázat számonkérés Őtölle
otthon meg elindult az igazi balhé én a kurva és nem hagyott aludni fenyegetett zsalolt nekirohant az autóval a fának addigra már elszöktem a családsegítőkhöz segítséget kérni igazából nem hitték el nekem hogy ez a drága humoros kedves ember ilyen lehet de csak elindultak felém és az ember beleöntött egy marék frontint a jégerbe ( azóta azt az italt nem iszom meg) és ott itta előttem de láttam hogy a fele tabletta félrement nem az üvegbe és úgy iszik hogy azokat ne nyelje le de 3 napi vita és ébrentartásom után száraz szemmel néztem ahogy játsza az öngyilkost nem érdekelt vártam hogy legalább elaludjon de persze nem aludt el és én másnap munkába mentem és 12 óra múlva folytattuk
Közben akibe belleszerettem is cirkuszolt sms be hogy nem igaz hogy nem tudom elhagyni stb stb…számomra meg az derült ki hogy beleszeretett egy másik nő is én mondtam el hogy a topocbeszélgetéseik szerint és érzésem szerint a Judit beleszeretett kinevetett de két nap múlva közölte hogy igazam volt de ő engem szeret
és akkor eldöntöttem egy hónap múlva vége lesz annak amiben élek ha nem megy másképpen megölöm magam és ezt elmondtam neki azt is hogy addig itthon lefekszem ha kell a másikkal mindent megteszek amit akar mert nem bírom tovább és lefeküdtem igen azzal akinek 10 évig nem kelettem akinek könyörögtem valamikor rég a szexért aki soha meg nem érintett b izony lefeküdtem vele minden áldot nap nem volt jó és elmondtam amannak hogy igen szexelek. Aztán egy hónap alatt begyüjtögettem a gyógyszereket inzulinokat hányáscsillapítót ezek a lakásban voltak ” örököltük a rákos családtagtól” és a születésnapomon elengedett bevásárolni és aztán ugymond elmentem cipőt nézni a gyereknek…
és elmentem egy erdőbe a megírt búcsúleveleim egy zacskoban a gyereknek és a munkahelyem felé hogy semmi nemű gyógyszerrel nem éltem vissza és bevettem 300 morfin tartalmú szert magamra ragasztottam 20 db hasonló tapaszt bevettem 70 szem dormicumot, 40 szem immovánt 200 db comntamált meghatározott sorrend szerint gyorsan kevés édes itallal előtte beadtam a rákosok hányáscsilapitóját injectióban és kúpban is meg a 2 ampulla gyorshatású insulint ott az erdőben elbújva avarral betakarva a bokrok alján telefon kikapcsolva beszedet dolgok csomagolásai egy nájlon zacskóban elvégre nem szemetelek az erdőben sem. aztán nem volt semmi majd arra éledtem kissé hogy mossák a gyomrom majd a mentő vijjogása és az hogy rendes kolleganőm volt nem lehetne gyula zárt helyett csaba sbo? meg azt hogy bazdmeg Ibolyám. láttam az infúziókat felettem cukor és sóóldat folyt belém aztán aludtam aztán felkeltem reggelre még totál kómásan aláírtam többé ilyent nem csinálok hazavittek a barátok kértem két nap szabit
( egy gombászó ember talált rám és hívta az orvosi ügyeletet azóta is életem egyik legnagyobb bukásának tartom ezt annyira elterveztem hogy a fenébe keveredett az az ember oda? ahol senki sem jár? )
kialudtam magam elmentem a melóhelyre mert tudtam hogy lement a jelentés az öngyilkolászásomról ámbár ez orvosi titok lett volna de egy volt a cég.
Elmondtam mindent őszintén és akkor a családsegítők feje hisz ő volt a főnöke azoknak is csak én nem tudtam meg a gyerekorvosnő hozzájuttatott egy szükséglakáshoz de nem volt nyugodalmunk abban az udvarban 3 család lakott nem értették meg hogy zárják be a kaput ez egész nap ott volt a ház előtt a gyereket taxival vittem a 200 méterre lévő suliig mert megtámadott minket, beperelt hogy eloptam az iratait a gyámügynek írt hogy gyógyszerfüggő vagyok igen előtte 10 évvel a non stopp éjszakák és a két órás alvásideimnél altatóval aludtam aztán rájöttem hogy rászoktam és segítséget kértem tőle 3 nap nemalvás alatt tanultam meg römizni kanasztázni és többé nem kelett altató az alváshoz nem is ettem addig mig itt tavaly ki nem írta az áter. Volt hogy ott rángatott az OTP előtt s az emberek csak néztek a rendörség világosított fel hogy segítségért kell kiabálni betört hozzánk onnantól a fiam félt. Pestig menekültem a gyerekkel.
Ő a nagy szerelem még kétszer eljött hozzánk volt szex örületes potenciája volt és képesége a sokáig állásra aztán az uj Juditt bekavart az egyik otlétekor közzénk és én elengedtem őt mondtam találkozzanak
és ő azt mondta egyszerre csak egyel van ez élből hazugság hiszen volt élettársa azt akarta harcoljak érte harcoljunk érte és amikor elindult tőlem tudtam utoljára csókolom meg is nyugodtam de 10 perc múlva már csörgött a teló hogy lerohadt az autója odabicajoztam mert sajnos a kocsimat összetörte az élettársam kerestünk megoldást és végül a judit jött érte messziről és ő nem volt hajlandó semmit mondani csak azt hogy megismerjük egymást ugyhogy elmentem a másikért és tényleg megismertem bár fényképen soha nem láttam. Emlékszem azt mondtam vidd haza. Ez azt jelentette a tiedé ha kell
de a szivem csak várta a vágy amit felgyújtott bennem égett pedig végülis bántott úgy bántott hogy nem vettem észre (ezt sem)
senkinek előtte nem adtam magam úgy oda….mint neki de ezt neki sem valottam be.
És eltünt és én nem bírtam látni hogy a skypon mindkettő fent van és ezért töröltem mindent ahol csak találkozhattunk virtuálisan mégis megtalált és próbált elérni nem győztem blogról, youtubról és a face-ről letiltani.
eltelt azóta bőven 10 év és tavaly felhívott a Juditt és elmondta hogy mennyire bántotta őt hogy mindent megadott neki megvette a nagytévét is hogy fájt a szex neki mert análba sikosító nélküli szex bizonyította az igaz szerelmet és hogy végig én voltam a beszédtéma ha levél szált az autóra ha esett az eső bármi hülyeség azt én csináltam és ez az egyetemen tanító nő elvesztette önmagát és tavaly szabadult tőle de pszichésen és fizikailag lebetegedve élt az ő árnyákában és én voltam a démonja annak a másiknak és még mindig az vagyok….
Van kedvesem, rendes jó ember sohasem bántott talán két komolyabb vitánk volt szeretem és imádom
de néha valahogy bekúszik az a régi nem tudtam igazán elszakadni tőle
ezt nem lehet csak önmagad felépítésével túlélni
Fú, Dopamin, ez kemény. Köszönöm, hogy megosztottad velem.
Milyen sokan vagyunk, nők, szexuális lefojtásban, társfüggő kapcsolatban. Te erős voltál, kijöttél ebből. „Szex análba sikosító nélkül” – ezt ismerem. Terhesen is. Csak nekem nem járt hozzá orgazmus. Még sosem élveztem el önmagamon kívüli emberrel, és időnként nagyon elkeseredek, ha arra gondolok, hogy talán nem is fogok.
Nekem a családsegítő nem akart segíteni, szerintük meg kéne oldanom a problémákat a férjemmel. De én egyre inkább ott akarom hagyni. Pedig mostanában figyelmesebb, de ez már nem elég.
Hát ezek a történetek…
Nincs rájuk szó.
🙁
Jolán, mégis milyen szerződést kellett volna aláírnod??
Dopamin!
„Ő is egy hozzám hasonló párkapcsolatban élt csak neki beteg volt az élettársa ezt mondta én elhittem miért hazudna. „
„és ő azt mondta egyszerre csak egyel van ez élből hazugság hiszen volt élettársa azt akarta harcoljak érte harcoljunk érte „
Elmagyaráznád ezt? Szóval volt vagy nem volt élettársa?
Roxy, beszéltünk ilyen szerződésről, de végülis csak poén volt szerintem… ismered a Szürke 50 árnyalata című regényt (filmet)? Abban ajánl fel a macsó, pszichopata fickó szerződést a nőnek, amiben el kell vállalnia a szexuális játékokat. Ez olyan szubmisszív-domináns cucc (BDSM light)
Roxy, beszéltünk ilyen szerződésről, de végülis csak poén volt szerintem… ismered a Szürke 50 árnyalata című regényt (filmet)? Abban ajánl fel a macsó, pszichopata fickó szerződést a nőnek, amiben el kell vállalnia a szexuális játékokat. Ez olyan szubmisszív-domináns cucc (BDSM light)
Volt szerencsém átlapozni az első 50 oldalt. Annyi elég is volt.
De értem, miről beszélsz.
Dopamin!
„Ő is egy hozzám hasonló párkapcsolatban élt csak neki beteg volt az élettársa ezt mondta én elhittem miért hazudna. „
„és ő azt mondta egyszerre csak egyel van ez élből hazugság hiszen volt élettársa azt akarta harcoljak érte harcoljunk érte „
Elmagyaráznád ezt? Szóval volt vagy nem volt élettársa?
na mégegyszer élt egy nővel jó sokáig aki állítólag rákos volt és ezért nem hagyta el akkor sem amikor velem volt akkor sem amikor a judittal és velem is volt és akkor sem amikor judittal volt jött ment ide-oda mindenkiből mindent elvett…tehát szerintem volt élettársa csak ő a szerelemnél kitalálta hogy én meg a judit harcoljunk érte mert ő egyel lesz aki győz. és tudod mit nem bántott volna ha van 3 szeretője talán izgatott is volna ha elmondja kivel mit csinált mert én nem birtoklok de harcol a fene, neki kellett tudnia mit vállal akar el let mondva neki.
szerintem most hogy januárban valahogy el tudta judit küldeni simán visszament vagy már valakit beszedett a netről ….szeretőnek isteni volt….embernek szerintem nagyon beteg csak amig szerelmes voltam bele addig nem láttam ezt nem ismertem fel.
Dopamin!
„Ő is egy hozzám hasonló párkapcsolatban élt csak neki beteg volt az élettársa ezt mondta én elhittem miért hazudna. „
„és ő azt mondta egyszerre csak egyel van ez élből hazugság hiszen volt élettársa azt akarta harcoljak érte harcoljunk érte „
Elmagyaráznád ezt? Szóval volt vagy nem volt élettársa?
na mégegyszer élt egy nővel jó sokáig aki állítólag rákos volt és ezért nem hagyta el akkor sem amikor velem volt akkor sem amikor a judittal és velem is volt és akkor sem amikor judittal volt jött ment ide-oda mindenkiből mindent elvett…tehát szerintem volt élettársa csak ő a szerelemnél kitalálta hogy én meg a judit harcoljunk érte mert ő egyel lesz aki győz. és tudod mit nem bántott volna ha van 3 szeretője talán izgatott is volna ha elmondja kivel mit csinált mert én nem birtoklok de harcol a fene, neki kellett tudnia mit vállal akar el let mondva neki.
Értem. Elég egy „érdekes” ember lehet hallod.
Szóval végig volt egy hivatalos nője és mellette egy szeretője. A szeretői státuszért meg kellett volna vívni. Három nővel meg nem bírt volna.
Hát nem jut eszembe frappáns ide vágó idézet, de aki nem bírja a gyűrődést ugye…
Sokkal nehezebb, mint gondoltam, nagyon fáj… írok a kocsmába 🙁