Jó érzés volt eljutni végre erre a „szigetre”. Hosszú volt ez a hétvége. Talán véget sem ért volna, ha nem tudom, hogy létezik ez a sziget. Bár már kicsit jobban éreztem magam, még mindig vannak rosszulléteim, nem tudom miért. Bistosan láttam már a szemeimmel azt a menedéket, és azért voltam jobban. Csak el kellett jutnom oda, de most itt vagyok. Szép ez a szoba. Egy ágyas, de van benne asztal, kézmosó, wc és tusoló is. A fal világos zöld, vagy sárga. Nem tudom pontosan mert színtévesztő vagyok. Két ablak is van, de mindkettő ugyanarra a nagyon pici udvarra és egy másik épületre nyílik. Egyébként a földszinten vagyok és az épületek három emeletesek. Most vasárnap este van. Már pénteken észrevettem, hogy van az ágyammal szemben egy kép a falon. A képről holnap fogok írni. Tegnap este már egy kicsivel jobban aludtam. Talán ma mégjobban fogok a kis szobámba. Most kicsit megnyugodtam, hogy eljutottam ide. Bár nem tudom mi vár itt rám, és hogy mi lesz, ha majd el kell innen mennem. Jó lenne kicsit rendberakni az érzéseimet, de van valami ami mindig visszalök a mélybe. Egyszer majd elmesélem ezeket az érzéseket. Sajnos vannak látható jele is. Nem mindig örülök neki, hogy ilyen vagyok, de mégis jó érzés. De erről később írok majd, amikor már jobban leszek, mert ez most nagyon nehéz téma lenne nekem.
5 gondolat erről: “A szoba”
Írj megjegyzést
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Szép.
szia!
örülök, hogy az előző két bejegyzésed után már arról írsz, hogy úgy érzed jó helyen vagy és biztonságban érzed magad.
kitartást kívonk neked, nagy dolog, hogy sikerült meglépned, hogy befekszel és elfogados a terápiát és örülök, hogy tetszik az új helyed. 🙂
Szia!
Kedves vagy hogy elolvastad őket. Ez volt az egyetlen lehetőségem. Igyekekezni fogok. Köszönöm! Sajnos a járvány miatt a klinikai terápiák félbeszakadtak.
🙂
Köszönöm!