Kontroll Csoport: A félelem háza
http://www.youtube.com/watch?v=XEUC8hSr0pI
"Minden olyan régen volt, minden olyan soká lesz
mi van
most mi van
kutyák a romok közt, maradj meg ôrült mérnökök álmaiban
nem tudom, hol laksz
nem tudom, honnan tűnsz majd el
de láttam a házat, ahová majd visznek
a félelem háza az a hely
nem vagy
egyedül nem vagy egyedül
valaki egész éjjel hallgat
nem vagy
egyedül nem vagy egyedül
már megint füle van a falnak
ne
a csikket ne az arcán nyomjátok el
ô érzékeny
vele vigyázni kell
ne menjetek át rajta tízen
megszakad érte a szívem
ne menjetek át rajta tízen
megszakad érte a szívem
nem tudom, kik jönnek majd érted
nem tudom, mit kérdeznek majd
kérlek, hogy ne tudj semmit rólam
ne hozd a fejemre a bajt
nem tudom, mire vagy jó
nem tudom, mi árthat neked
lehet, hogy valakit meg kell,
hogy engem kell megmentened
nem vagy
egyedül nem vagy egyedül
valaki egész éjjel hallgat
nem vagy
egyedül nem vagy egyedül
már megint füle van a falnak
ne
a csikket ne az arcán nyomjátok el
ô érzékeny
vele vigyázni kell
ne menjetek át rajta tízen
megszakad érte a szívem
ne menjetek át rajta tízen
megszakad érte a szívem
nekünk nem tetszik a szemed
nekünk nem tetszik a szád
nekünk nem tetszik a hangod
nekünk nem tetszik, hogy
várni kell rád"
Azt hiszem félek. Diagom van a paranoiáról. Milyen érzés? Hát barátom, senkinek nem kívánom. Mindenkitől rettegek, el akarok tünni, gyorsan-gyorsan, csak senki ne lásson! Kicsinek és jelentéktelennek érzem magam, aki csak arra vár hogy eltapossák. És el is taposnak. Ilyenkor mérhetetlenül tudom utálni az emberi fajt. Mindenkit, aki nagy és elég erős ahhoz, hogy e világgyengéit eltapossa.