Iszonyatosan erős irigység és gyűlölet áraszt el, amikor meglátok például egy jó hangulatú összejövetelt, ahol mindenki jókedvű és sokat nevetnek. Ilyenkor legszivesebben azt tenném, hogy odamennék, és felrúgnám az asztalt, a kaját meg a képükbe nyomnák, aztán lehet lefújni az egészet. Ha ez siker, akkor meg elégedettséget éreznék, hogy sikerült tönkretennem mások jó kedvét, boldogságát.
Vagy, ha látom, hogy az utcán valakik nevetnek, odamennék, és lekevernék nekik egy-két pofont és beléjük is rúgnék. Ezeket fantáziálom már egy ideje, és ez egyre erősebb. A gyűlölet, meg az irigység, ez szó szerint ellep. Nevetésben meg jó kedvben nem is tudom, mikor volt utoljára részem.
Ha tehetném, keresztbe is tennék, hogy a boldogság ne is létezzen már olyan sok emberben és minél kevesebben boldogok, annál jobb. Vagyis én szerintem lenne jobb.
Hogy ez miért van, azt nem tudom, de egyre erősebb. Le is köpném azt, aki boldog.
Ez egy természetes dolog alapvetően, csak nálad érthető módon felerősödött.
Viszont ha nem küzdesz ellene, akkor maga alá gyűr és uralkodik rajtad, mint minden kényszergondolat. Eltűnni nem fog, de mérsékelhető.
Nem tudom hogyan de ez már egyre rosszabb. Mi lesz ennek a vége?
Az, hogy erről fogsz fantáziálni majdnem egész nap, esetleg álmodni is. És egy idő múlva már az utcán mászkáló sima embereket is gyűlölni fogod. Ezért ha észreveszed magadon, hogy jön az irigység meg a gyűlölet, akkor akarattal gondolj másra, ne játssz a gondolattal meg a fantáziával, hogy mit csinálnál. A vidám kis rohadékoknak úgysem lesz attól rosszabb, de neked igen.
Nem tudom már uralni
Fura ezeket a sorokat olvasni. Gyere el a burás talira nov 16 án bp akvárium klub ott szerintem téged is nevetésre fakasztunk s talán megváltozik a hozzáállásod. rengeteget szoktunk viccelodni. jo hangulatu szokott lenni!
Fura ezeket a sorokat olvasni. Gyere el a burás talira nov 16 án bp akvárium klub ott szerintem téged is nevetésre fakasztunk s talán megváltozik a hozzáállásod. rengeteget szoktunk viccelodni. jo hangulatu szokott lenni!
Az a baj h pénzem sincs Budapestre utazni, oda-vissza 7000 ft, mert most rúgtak ki és meg kell gondolnom, mire költök, mert nincs utánpótlás és nem tart ki örökké a fizetés. (mármint ami most fog jönni)
Pedig már jó lenne társaságban lenni
Szia!
Néha én is érzek így. Nem tudom nézni mások jókedvét, vihogásukat, undorodom tőlük, irgiység, gyülőlet fog el, és legszívesebben elpusztítanám a jó dolgokat, hogy mindenki csupaszon, egyedül legyen. Mélyen belül persze tudom, hogy azért érzek így, mert nem vagyok ezeknek a dolgoknak a részese, a sajnát önutálatomat vetítem ki rájuk… és ez nem jó, nem megoldás, és nem fogok ettől közelebb kerülni másokhoz. Egyszerűbb velük nevetni. Csak ki kell lépni a morcos zónából, mit érek én azzal, ha egy magamban utálo kmidnent és mindenkit, akkor ők nyernek. Ők érzik jól magukat én vagyok a vesztes, azt meg nem hagyhatom 🙂
Szia!
Néha én is érzek így. Nem tudom nézni mások jókedvét, vihogásukat, undorodom tőlük, irgiység, gyülőlet fog el, és legszívesebben elpusztítanám a jó dolgokat, hogy mindenki csupaszon, egyedül legyen. Mélyen belül persze tudom, hogy azért érzek így, mert nem vagyok ezeknek a dolgoknak a részese, a sajnát önutálatomat vetítem ki rájuk… és ez nem jó, nem megoldás, és nem fogok ettől közelebb kerülni másokhoz. Egyszerűbb velük nevetni. Csak ki kell lépni a morcos zónából, mit érek én azzal, ha egy magamban utálo kmidnent és mindenkit, akkor ők nyernek. Ők érzik jól magukat én vagyok a vesztes, azt meg nem hagyhatom 🙂
Hát igen, pozitivnak kell lenni, irok erről is egy blogot majd holnap. Persze, tudom h egy idegesitő, de csak igy tudsz háritani és ha kell átverni meg becsapni magad, de ha ez az ára h jobban érezd magad akkor sajnos nincs más választás.
Ezt a jelenséget én úgy érzékelem, hogy ha nekem jó a kedvem akkor az mindenkit zavar és mindent elkövetnek azért, hogy rossz kedvem legyen.