Mivel a szöveg eléggé híján van a költői eszközöknek, ezért inkább hasonlít a fiatalkori dalszövegeimre, mint egy versre, azért van hozzá az idézet.
Korkép
A bloggerlány dala
„Amiként kezdtem, végig az maradtam.
Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.”
műholdak, keresők pásztázzák az agyadat,
te csak fekszel depressziósan az ágy alatt,
telefonok kikapcsolva, alufólia a fejre,
nem jönnek el érted soha ilyen helyre,
online detox, slow mozgalom,
nincs számláló, nincs forgalom,
nem jönnek blogra, nem jönnek Twitterre
üzenetek, a Facebook is régen kilőve,
nem zavarnak már a hajtók,
és nem nyitja már rád az ajtót,
sem a CIA, sem a rendőrség,
az MK-Ultra rólad letett rég,
ha ugyan ők voltak, akik téged
tévedésből naponta bemértek,
most már senkinek nem használ,
hogy itt vagy még, és egy hajszál
választ el a haláltól, kedves bloggerlány,
elméletekben viszont nincs hiány,
miért lettél ilyen, mégis mi lett veled,
egy kíváncsi pszichiáter az ablakól integet.
Szerző:
