Senkit nem akarok ezzel megbántani de ez már régóta kikívánkozik belőlem. Ez egy ilyen ország, ez egy Budapestország. Nagyon sajnálom, de ez van.
Aki nem ott él és még csak nem is a közelében, sokkal kevesebb lehetőségük van. Két hétig ott voltam és a rokonok ezzel szívták az agyam, hogy tudok Mosonmagyaróváron élni, olyan messze, lehetőségek nélkül. Valamennyire igazuk van, magam is tapasztalom. Még ha nem is egy elmaradott kis falu amilyennek ők elképzelik. De hát idősek, tehát elnézhető. Mamám volt már itt de szerinte sincs itt semmi, bár jól érezte magát, de már csak nyugdíjasként volt itt, annak meg már olyan mindegy.
Lehetőség van itt de jóval kevesebb választékkal, sok mindenért Győrbe kell menni de még ott is kevés választék van Budapesthez képest. Be kell látni ez így van, akár tetszik, akár nem.
Következő felvonás, bár egy kicsit eltér a témától. Össze jöveteleken vehetnék részt amiket imádok de már évek óta nem járok, mert nem ott lakunk. Ez van. Még jobban el vagyok zárva, amúgy sincsenek barátaim, így még nehezebb. Jó, ezt hagyjuk.
Fokozatok (a legjobbtól a legrosszabbig)
1. Budapesten született, mindig is ott élt.
Nekik nem kell költözni, hisz ott van minden.
2. Aki máshol született de oda költözik
Egyszerűen rákényszerül ebben az országban. Még ha nem is akar. Főleg Kelet-Magyarországra vonatkozik.
3. Aki nem ott született és nem is költözik oda
Többségében el van a városában/falujában, hiszen azt szokta meg, nincs összehasonlítási alapja. Más részük meg nem tud költözni bizonyos okok miatt, aki mondjuk szeretne elmenni.
4. Aki ott született, de elköltözik
Általában az idősebbekre jellemző, akik nyugalomra vágynak és már mindegy nekik. De vannak fiatalabbak is, gyerekes családok. De ők vannak kevesebben. Na, az ilyen már érzi a hátrányt, hisz mennyi lehetősége volt, de ez most lekorlátozódott és hiába költözött el, mindig vissza kell mennie, de hát ez van. Nagyon unom ezt már.
Hogyan lehet ezt áthidalni? Külföldi költözéssel, ami baromi nehéz, valóban olyan embereknek való, akik talpraesettek, jól alkalmazkodnak a változásokhoz, váratlan helyzeteket jól kezelik, aki nem én vagyok, hanem pont az ellenkezője. Ja és a nyelvtudás. Hiába tanultam, egy rohadt mondatot se tudok összerakni, így hagyom már a fenébe, ezt is meguntam. Inkább nem pisiltem, csak ne kelljen elkérni a kulcsot idegen nyelven, apám meg erőltette hogy gyakoroljak. Ez csak egy példa volt.
Azzal vigasztalnak talán magukat is, hogy lehet Ausztriában dolgozni. Akar a halál ott dolgozni, mondom idegen nyelv nekem nulla, ha az angol nem megy, a német még annál rosszabbul. Földekre meg megy a halál, osztrákok csicskájának lenni…. vicc… és leszarom a pénzt, inkább leszek hajléktalan, amúgy se bírom a munkát, ami börtön. Csak fulladok a heti 40 órás beosztástól.
Jönnek ide is Kelet-Magyarországról, de nekik pont megfelel a három műszakos gyári munka. Mert itt csak szinte az van. Ami nem ilyen, elvárják a német nyelvtudást, aki nem tud az megy három műszakozni. És ezt nem értik meg, elvárják, hogy dolgozzak, ne válogassak, ha más kibírja, én is kibírom. Alkalmi munkában már voltam gyárban is, a pokol van ott, állandóban meg főleg az lenne. Nagyon kikezdik azt, aki más, mint ők.
Három éve Budapesten találtam egy nekem való munkát, próbából jelentkeztem rá, azt gondoltam úgyse hívnak. Egy olyan munka volt ahol oda kell figyelni, válogatni, csoportosítani, stb. Nem kellett hozzá kommunikációs készség. Egy órás állásinterjú, gondoltam úgyse vesznek fel, de olyan jól sikerült hogy még a próba napot is elengedték, azonnal felvettek. Itt a memóriát nézték, hogy mennyire vagyok precíz és pontos, mennyire figyelek oda. Ilyennel se találkoztam még, az összes állásinterjút elbuktam, amit meg nem, ott hülyének néztek és megpróbáltak kihasználni. Aztán ki is használtak, de nem sokáig, mert a fulladás miatt eljöttem. Nem tudtam költözni, ez van, elúszott ez a munka, maradtam munkanélküli. Ez volt 2016-ban.
Kapcsold be a tévét. 90% budapesti érdekeltségű hírek, 10% meg a többi. Ki kíváncsi erre. Az országos tévék, oldalak amik a helyi lapokban jelenik meg, azokat nagy részüket be se mondják. Persze ha nem Budapestről van szó. Teljesen érdektelenek számomra a hírek. A politikát és a tragédiákat amúgy se szeretem. A programajánlók amiket bemondanak, az is 90%-ban Budapestre korlátozódik. Érdektelen. Pár dolog felkeltette az érdeklödésem de nem volt könnyen elérhető, pénzem sem volt.
„Felmenni” ez nem térkép szerint megy, fogalmam sincs, de ennek semmi értelme. Ha térkép szerint menne, akkor lemennék, nem fel. De hát így kell mondani. Valaki elmagyarázhatná, mintha magasabb rendű lenne. Úgysem fogják megérteni.
Meg nekem sokkal nehezebb minden, mint másoknak. Szerintük ez csak kifogás.
Üdvözlök mindenkit Budapestországban.
Szerző:
Képzeld el, hogy ez még rosszabb volt, néhány évtizede aki nem volt budapesti, az = suttyóval! Aztán „divat” lett elköltözni az agglomerációba, és az lett előkelő dolog. Addig valóban dolgozni is ide jöttek vidékről, és épp belőlük, az ún. „ingázók”-ból keletkezett a hajléktalanok első hulláma.
Sajnos Magyarország ún. centrális ország (egyébként Franciaország is az, Párizs-központú), ezzel nincs mit kezdeni, így épült ki évszázadok alatt.
Hja, én csak Budapesten belül költöztem, és hiába éltem már több mint 20 éve a XVI. kerületben, azt mondták, hogy „csak” bevándorló vagyok…
A munkával kapcsolatban azt ajánlanám, hogy próbálj meg keresni valami otthon végezhetőt, az nem lenne olyan fullasztó, és manapság nem olyan lehetetlen.
Följönni? Hát a „magasságos Budapestre!
Itt meg keletről jövő bevándorlók vannak és ezek le vannak nézve, de ezek inkább a keleti országrészből jövőkre igaz.
Pszichológus azt mondta vizsgáltassam ki az autizmust (ezt írták a soten is és vállalt is egy orvos ott). Havi negyven járna életem végéig, mellette könnyebben lehet részmunkaidős állást találni. Ezért szerintem már megéri, még ha a fejlesztéseket, terápiákat nem tudom igénybe venni.
Igen, és hátha úgy alakul, hogy később igénybe tudod venni.
Igen, és hátha úgy alakul, hogy később igénybe tudod venni.
Mindig csak a reménykedés meg a bizonytalanság, unom már ezt, állandóan ez van…
Na ezért (IS) szeretnék én bp-i lenni…
Én inkább maradok a helyemen, itt kevésbé érzem a kirekesztést (mert már megint kirekesztenek, most már mindenki).
Úgy sajnálom, hogy így érzed. Nekem mondjuk sok ismerősöm menekül Budapestről, mert nem bírják már, és máshol jobb lesz. Én szeretem az itteni pezsgést, de más városok kórházaiba volt szerencsém betévedni (többek között orvos rokonok miatt) , és annyival jobbak ott az állapotok, hogy csak lestem. Szánalom, ami Budapesten megy bizonyos területeken. És hát onnan tudom, hogy a kerületbe hazaértem, hogy irdatlan büdös van. Ollé
Szerintem mindenkinek a saját számítását kellene megtalálnia. Milyen közegben érzi jól magát, hol talál megfelelő munkát, stb. Neked talán pont előnyösebb lenne a főváros kirekesztés-elfogadás, pszichiátria és munka szempontjából is. Van egyébként valamilyen szakmád?
Három is, de mindegyik olyan ahol emberekkel kell foglalkozni, nem mintha én ezeket akartam volna, de sok lehetőség itt nem volt, és a semmittevésnél mégis csak jobbak voltak, de csak addig műkődtek, amig tartott az iskola, elhelyezkedni elhelyezkedtem bennük, de szenvedés volt, aztán ki is rúgtak rövid idő múlva.
Maradok inkább itt, talán innen elviselhetőbb a rokonok által kirekesztés, mivel nem vagyok szem előtt. Aztán vannak akik visszafogadnak, mert baromi régen láttak már, aztán ott vagyok és kis idő után megint ki leszek tiltva. Mi értelme akkor? Semmi.
Ha eddig nem volt munkám és nem jártam kezelésre, akkor megleszek nélküle továbbra is. A kivizsgálásra elmegyek, elvileg jár pénz, legalább annyi legyen, úgy sincs rendes munkám.
Nem kell nekem ezért elköltözni, ha elvoltam itt 8 évig, tovább is elleszek. És még szem előtt se vagyok a rokonoknak.
Ez már mindennek a legalja
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/videki-elet-videkiromantika-illuziok-csalodasok-falusielet/
Mintha 100 évvel ezelőtt lenne, és sokan be is nyelik ezeket a marhaságokat….
Hát pedig de. Barátnőmék leköltöztek egy faluba, háziorvos 1 héten 1x rendel ott, van 1 kis élelmiszerbolt jó drágán, és bizony „gyüttmentek” stb.
Hát pedig de. Barátnőmék leköltöztek egy faluba, háziorvos 1 héten 1x rendel ott, van 1 kis élelmiszerbolt jó drágán, és bizony „gyüttmentek” stb.
Melyik megye ez?
Heves.
Heves.
Akkor lehet az van, itt ahol én vagyok, nincs, bár nem faluban lakom, hanem kisvárosban, de a falvak sincsenek leszakadva.
Nyugat-Magyarország sokkal magasabb szinten áll. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod, Heves a legelmaradottabbak.
Nyugat-Magyarország sokkal magasabb szinten áll. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod, Heves a legelmaradottabbak.
Nem volt még szerencsém ott lakni. Elég két város, örölük h nem kellett állandóan új helyre menni.
Nem kell ott lakni. Elég arra járni, vagy beszélni olyannal, aki ott lakik/lakott.
Elméletben tudom h elmaradott részek vannak arra. De beleélni nem tudom magam mert sose éltem úgy. Ez a baj velem, megérteni megértem de csak elméletben de bele képzelni már nem tudom magam így nem tudok együttérezni az ott élőkkel mert nem a sorstársaim. Ezért tűnt abszurdnak és régimódinak a cikk.
Elméletben tudom h elmaradott részek vannak arra. De beleélni nem tudom magam mert sose éltem úgy. Ez a baj velem, megérteni megértem de csak elméletben de bele képzelni már nem tudom magam így nem tudok együttérezni az ott élőkkel mert nem a sorstársaim. Ezért tűnt abszurdnak és régimódinak a cikk.
„Értem értem, csak fel nem foghatom.”
Átfutottam csak a linkelt cikket, és amit olvastam, abszolút megállja helyét. Még itt a környéken is, Pest megyében. Férjem egyik faluból származik, ami 20 perc autókázásra van innen tőlünk. A nagyanyja és társai fúrják ezerrel a gyüttmenteket. Nem egy élmény seggnek lenni a faszerdőben, csak mert én budapesti vagyok. És persze én vagyok a bunkó, mert fű van a kertünkben, pedig „azt nem lehet megenni” (sic!),a kertbe meg csak hasznos dolgok valók. Jézusom ereje… Na mindegy, sorolhatnám naphosszat
Mondd neki „füvet termesztünk, és eladjuk” 😀
Elég szomorú hogy ez megy