Háromszor kezdtem el ma pötyögni kínomban, de hamar meguntam, úgyhogy másra bízom a piszkos munkát ezúttal. Tehát egyrészt…:
”Aligha váltom meg magam,
ha ezzel eddig késlekedtem;
mérsékelt szenvedélyeim
ellen lázad naponta testem.”
(Garai Gábor – Türelmesen)
…másrészt…:
”A lombok között egy angyal átszáll,
az ifjuság,
megízlelnéd, de hol a láz már,
a nyár husát.”
(Orbán Ottó – Az eszmény öregkora)
…továbbá…:
”S most itt imbolygunk kórteremről kórteremre,
de mondhatnék helyette évre évet,
és nincs aki a kérdésre felelne,
hogy ki dönt helyesen és hogy ki téved,
és nyarat nyár követ és tél telet,
és elhamvad, mint lángoló hajfürt, a képzelet –
az új világ, ahová készültünk veled.”
(Orbán Ottó – Ifjabb J. Alfred Prufrock szerelmes éneke)
…illetőleg…:
”Hát igen most és ez a hely
és ez a nyelv és ez a múlt
az önműködő katapult
ami holtan sem enged el
hazudjam hogy nem érdekel?
legyek fantaszta? elvakult?
akárhol érintem a húrt
minden tettemen ott a jel
örüljek hogy összekever
aki előtt nagyobb a pult?
a féreg mi belém szorult
reménykedik hogy áttelel
szégyelljem hogy nem adja fel?
s hogy perceg is a nyomorult?”
(Bertók László – A féreg mi belém szorult)
…és nem mellesleg…:
”ma nem ismerek
magamra nézni nem is
merek magamra”
(Székely Szabolcs – Rondó)
…azt meg majdnem elfelejtettem, hogy…:
”Hideglelések lámpalázát
Statiszta sandák már gyalázzák
A hangod meg se hatja itt
Röhejlő lelked fattyait”
(Kovács András Ferenc – Fattyúdal)
…és akkor ezek után még…:
”e helyt hol sajnosan lakom
pizsamám ujja földig ér
szökdelve nézem ablakomból
ahogy a lombok ravatala tombol
meredt klottfényben áll az aszfalt
hullák alatt terítik így az asztalt”
(Endre bácsi az ontológián)
…de ez semmi ahhoz képest, hogy…:
”hegyet ha hordtam hátamon
lehullatom szétmállatom
múlatom ami még jelen
a jövőt is úgy képzelem:
pillangót bábozó burok
s hernyóvá visszafordulok”
(Keresztes Ágnes – XXXX)
…ami pedig a tanulságot illeti…:
”a szájüreget tisztára mossuk
az asztalra pohárban vizet készítünk
a billentyű működését ellenőrizzük
a fegyvert megtöltjük
a szájba vizet veszünk
a csövet 45 fokos szögben fölfelé a szájnyílás-
hoz illesztjük
az elsütőbillentyűt meghú…”
(Bodor Béla – Koraesti elfoglaltság)
…
Na akkor ezt le is tudtam! Holnap még egyszer fogorvos. Pozitív leszek, úgyhogy nézzük mi a legjobb mi történhet! Dr. Czukorfalat Őzike kisasszony elájul, ennek hatására, mondhatni emiatt éppen a karjaimba esik. Ami a távolabbi kitekintést illeti, ott is marad, mert el nem engedem az tuti. Persze lesznek nehézségek, egzotikus bőrápoló szettet kell majd rendelnünk Ausztráliából, hiszen a bőre idővel kopni kezd majd a sok tutujgatástól, de persze mindvégig cuki marad. Időnként jönnek majd idegesítő óvodáscsoportok, hogy ”jajj de aranyos őzike”, és már nyúlnak is feléje neveletlenül, ”el a kezekkel piszkos kölyke”, vágok közbe én hősiesen, míg nem helyreáll a romantikus rend. Ámen!
Szerző:
