Thalassa? 3 hét? Megtehetem?

Nos, fél órája, rohadt hosszan írtam már, de elszállt. A sok hirdetés vagy mi, a net szarakodása, újrakezdem, remélem legalább olyan jól leírom, mert ez most igen felbaszta az agyam. Közben már megittam egy Somersby-t mert mondom, már nem bírom. (valószínűleg a Napos Oldal tehetett be, azt néztem, aztán elhalt a net, aztán újra…beleuntam, olvastam már ) 

Szóval egy ideje szóban volt, hogy el kéne mennem valami csoportba, de egyelőre ez nem jött össze nekem alkalmas csoport híjján. Kicsit kifele ebből a tömény szarból. Egy ideje ide se írtam mert az életem kb egy érzéstelen romhalmaz. Dolgozok, este haza érek, kutya, és olvasás, alvás, esetleg estére vagyok aktív és pakolok stb, éjfél mire lefekszek és reggel hulla fáradtan kezdem újra. Emberi kapcsolatok naná nulla, vagy a gázosabb forma. Kolléganő totál mint az anyám csak pár évben fiatalabban. Az élet egy hajtó pörgő néha szorongós  8 órás kupac de hát ez a dolgom – mondanák a szüleim. Ennek majd később lesz jelentősége.

Érzések? Naná, páran mr biztos mondjátok: megint a lebegés. Faszán gyerekek! Lebegni fasza. Kiborulni még faszább! Nagyon jól tartom. Mióta múlt múlt szombaton leírtam hogy a szavak bűnösek, azóta tényleg nem bírtam se verset írni, se ide, se senkinek. Munka, tv, olvasás, fekvés, ennyi egy élet.

Ha mégis van kapcsolat, az olyan hogy garantáltan kihányom magamból. A múlt héten hét vége fele egy állat pasas emelt lábat a kutyámra, NA EZ ÚGY KIAKASZTOTT, ELKÜLDTEM – PERSZE CSAK ÍRÁSBAN, MERT HELYBEN KÉPTELEN VAGYOK VÉDEKEZNI, ANYÁM ELLEN SE TUDTAM – DE ÍRÁSBAN ELKÜLDTEM A JÓ BÜDÖS PICSÁBA. A kutyám hamar túl volt, én viszont totál sokkba kerültem. Ordítva zokogtam és üvöltöttem hogy GYŰLÖLÖÖÖÖÖÖM! Ennyit a lebegésről! – csak vidáman.

A lógusnak mondom: egész jól bírtam, érzéstelenül. Már ismer, mint a rossz pénzt. Ja, ahogy maga, érzéstelenül …….. – Maga nagyon ki tud borulni. Persze mert írom sms-ben hogy a KUTYÁT VAGY ÁLLATOT BÁNTÓ AZ NEKEM NEM EMBER HANEM EGY FÉREG. NAGYRÉSZT, ASSZEM, MÁR NEM BÍROK TÖBB ERŐSZAKOT ÉS AGRESSZIÓT. A VÁLASZOM SE MÁS CSAK BEFOJTOM ÉS MEGHAGYOM MAGAMNAK.

Nos, mindeközben a lógus és az áter doktornő beszéltek. Rossz érzés, hogy nem tudom igazán kifejezni az érzéseim, de ez nekem sokat jelent, hogy legalább két embernek számítok. ÉN számítok, hogy hogy érzem magam, hogy mi van, mit élek át. Azt beszéltük, hogy ki ebből a sok szar impulzusból amiben élek és a folyamatos hajtás, ha csoportterápia, be lehetne menni ebbe a Thalassa Házba, hogy a doktornő szívesen ír javaslatot. Ezt a lógussal beszéltem. Nos, igazából a lógusnak írt email-t gondoltam, hogy ide írva kiváltom, mert neki nem írhatok már.

Öhm, szóval a Thalassa. Szerintem mire a folyamat oda jut hogy esetleg bejutok, tényleg ki fogok borulni.

I. Külső tényezők.

1. Ajánlás, elmegyek személyes interjúra – ezt megoldom

2. háziorvos ír ki 3 hét betegszabira: ez már nehezebb, mert a házidokim anyám és apám dokija is, és nem tud nekem az ilyen pszichiátriai dolgaimról. Mintha a fogamat húznák muszáj leszek beszélni. ja, mondja a lógus, de hát már itt az adatvédelem meg titoktartás. Hát ismeri ő anyámat, sose küldte áterhez de voltak régen dolgai amikor azt vette a fejébe halálos beteg meg ilyenek, ő se egészséges családból jött. Na de most a közös házidokinak ..? Mit mondhatnék? Vagy orvos váltás. Az plusz procedúra, 2 . nem is értené hogy miért.

3. munkahely: a legfőbb rizikó, a közvetlen kolléganőnek még beadom hogy magánügy, de a főnökkel mit kezdjek? Magánügy? Ki veszi be a három hét betegszabit? Egy influenza azért feltűnne na.

4. és mire mindezt végigjárom …

II. közben ott vannak a belső tényezők

1. úgy nőttem fel, hogy kötelességeim vannak ( < én nem számítok) : TANULÁS, TANULÁS, SZORONGÁS, ÉRETTSÉGI, EGYETEM, TANULÁS, SZORONGÁS, ÖSZTÖNDÍJ, TANULÁS. VIZSGA, SZORONGÁS, SZORONGÁS, VIZSGA, SZAKDOLGOZAT, MENTOR, SZORONGÁS, MUNKA, MUNKA, MÉG TÖBB SZORONGÁS, MÁSODIK DIPLOMA, HAJTÁSRA, SZORONGÁS, PÁNIK, ÚJ PSZICHOLÓGUS, ÁTER

NEM TANULTAM MEG MEGÁLLNI. PIHENNI. MOST IS PÖRGÖK, VAGY A SOMERSBY TESZI VAGY HOGY ADDIG ÍRJAK AMÍG JÓ A RENDSZER. HA ELSZÁLL, ORDÍTOK. DE MOST NEM CSIPOG A HIRDETÉSEKRE.

2.ANYÁM SZOKTA MONDANI:  CSAK KI NE ESS MUNKÁBÓL MERT AZ A VÉG.

MIHEZ KEZDENE AZZAL HOGY ELHÚZOK 3 HÉTRE? JA, ÉS HA MÉG FÉNY DERÜLNE, HOGY HOVA. JÖNNE A SZORONGÁS MIT MONDTAM MELÓHELYEN STB …. MEGŐRÜLÖK MÁR MOST. PERSZE A LÓGUS ERŐSÍTI BENNEM HOGY EZ NEM SZÉGYEN. OLYAN RENDES. MÉG HA ÉN LE IS VETKŐZÖM A SZÉGYENT, MI LESZ ANYÁMMAL….? BASZOM, MINEK FOGLALKOZOK VELE MÉG MINDIG? 

3. APÁMNAK EZ A MONDÁSA: HAJTSD AZ IGÁT. MI AZ EMBER BASZKI, IGÁSLÓ SZEKÉR ELŐTT VAGY MI? LASSAN MÁR ÍGY ÉRZEM MAGAM? 

SZÜNET VAN PERSZE, KÉSŐN FEKSZEK ÉS ALSZOK FÉL 12-IG, MÉGSE VAGYOK IGAZÁN KEREK.

4. MÁS NEM JUT ESZEMBE. JAAA, DE : MINDENNEK TUDATÁBAN AZON GONDOLKOZOK, MEGTEHETEM E HOGY ITT HAGYOK CSAPOT PAPOT ÉS ELHÚZOK 3 HÉTRE?

5. A KUTYÁMAT NAGYON NEHEZEN HAGYNÁM ITTHON, MEGPUSZTULOK NÉLKÜLE DE EMBEREKRE IS SZÜKSÉG VAN A TÚLÉLÉSHEZ. EGYRE TÖBBET GONDOLOK A PIÁRA IS, DE FŐLEG HÉTKÖZBEN ÉS HA KELNI KELL, NEM LEHET, ELENGEDNI MAGAM, NEM, NEM LEHET. SOKSZOR ALUDNI SE TUDOK. SZÓVAL A KUTYÁM IS MEGOLDANDÓ, KIBEN BÍZOK ANNYIRA HOGY 3 HÉTRE RÁ TUDOM BÍZNI …..EZ SE EGYSZERŰ KITALÁLNI.

SZÓVAL ÍGY ENNYI. TESZEM AZT FELVESZNEK A THALASSÁBA, MIRE BEJUTOK TÉNYLEG SZÜKSÉGES LESZ HÁROM HÉT PIHENÉS. EL NEM TUDOM KÉPZELNI, HOGY SZÁMÍTSAK A VILÁGBAN VAGY HOGY OTT CSAK MAGAMRA FIGYELJEK ÉS ESETLEG LESZNEK EMBEREK …. ESETLEG OLYANOK IS, AKIKET NEM AKAROK ELKÜLDENI A PICSÁBA. smiley

Szerző:

Belépett: 15 óra

intro86

Blog kommentek: 2466Blog bejegyzések: 168Regisztráció: 24-05-2018

20 gondolat erről: “Thalassa? 3 hét? Megtehetem?”

  1. Ezt a 3 hetet Te találtad ki vagy a lógus?

    Thalassának önismereti terápiája van, abból is olyan, ami lassú. 2-3 hónap a minimum idő, amit ott javasolni szoktak. Majdnem mindenkit 6 hónapos ottlétre ösztönöznek. (de lehet változott)

    2 hétig befogadó csoport is van, utána osztják be a betegeket nem verbális csoportra. 

    Azt mondják, hogy az ember problémája ott is megjelenik, erről utána beszélhet csoporton. (ahol a többi beteg tükröt tartva ad visszajelzést). Sajnos nekem nem jelent meg, hisz ott nem bántalmaztak (dühöt sem éreztem), jól kijöttem a többi beteggel. A személyiségzavart ott nem is diagolták. 

    Thalassa (kórházi jogviszony) Ház igazol táppénzt ès elvileg nem is teljesen szabályos (de lehet kijátszható) ilyenkor házidokis papírt leadni mert a kh-s táppénz összege alacsonyabb (mivel ellátást biztosít).

    3 hétre szerintem érdemesebb inkább vmi más helyre menni, ahol a terápia jellegéből adódóan lehet eredmènyt elérni.

    Más csoportterápiánàl v önsegítő csoportnál mi a gond? (tudom, h volt sikertelen próbálkozásod).

    A csoportot alapból jó ötletnek tartom. 

    Sztem a lebegéssel kellene vmit kezdeni. Elhiszem, hogy a pillanatnyi rossz elől hasznos ebbe menekülni. Gondolom az lenne a jó, ha meg tudnád élni az érzést és nem lenyomnád (ami végül lebegésben nyilvánul meg). Ehhez valszeg az kellene, hogy kevésbé intenzív legyen a rossz érzés.

    Az is jó lenne, ha tudnál nyitni mások felé. Haverok, mélyebb barátság, kapcsolatok. Nem rémlik, hogy valaha írtál volna olyan kimozdulásról, szórakozásról, ahova nem egyedül mentél és jól sikerült.

    De gondolom ez elől (vagyis az esetleges rossz érzések elől) is bebiztosítod magadat azzal, hogy bezársz. Még itt is kicsit bezársz. Írsz blogot, de más írásaira (blog, topik) nem reagálsz.

  2. sad

    Fasza. Amúgy nem én találtam ki, a doktornővel beszélt múlt héten a pszichológus és erről beszéltek, hogy ez lenne egy opció. (ha már csoportra gondolunk) A lógus mondta még anno, hogy egy kollégája Fehérváron lehet csinál csoportot, ez szóban volt de aztán elsikkadt. Mindig azt mondta, igyekezne nekem megfelelő csoportba küldeni, mármint ők ezt látják. A Thalassában is elvileg megbeszélt formában van hogy ki milyen csoportba jár. Nem tudok amúgy róla semmit … a három hetet a lógus mondta, de feltételeztem a doki is ezt mondaná.

    Az biztos, hogy többre hónapokra a munkám miatt nem mehetek el … mellesleg a kutyám miatt se. Három hetet még csak bevállalnék minden gáz szorongó elintéznivalóval, de hónapokat nem.

    Amúgy igen, egy védett közegben más. Én ezt a tanítási tapasztalatban is éreztem. Amíg gyakorlaton, volt mellettem egy mentor, valaki non stop órákon,  a hátsó padban ült és engem figyelt mit bűvészkedek, az ad egy biztonságot. Amint élesben kezdtem tanítani, amint teljesen egyedül voltam, az más, érik az embert csapások az biztos. (csapások, szorongások, mindenféle kérdések, nos ettől is mindentől szorongok)

    Lehet, igen, ott benn messze minden őrült embertől, ott lehet jó lenne …. de van egy eredeti forrás-környezet.

    Ja, igen, nem, nincsenek barátaim, se haverok, mélyebb meg még annyira se. Lett volna, akinek vágytam a barátságára, igaz idősebb, anyám korabeli ( nem hiába sajnos) , régen közel engedtem aztán, (volt kolléganő), ma már csak a mostani kolléganőmmel tartja a kapcsolatot. A problémáimmal konkrétan asszem így nem visel el senki. Se kortárs kapcsolatok…sose voltak és ja, tizenévesen se jártam sehova és most se. Mozi, egyedül (tényleg gondolkoztam is rajta de most pénzügyileg nem ok) , kávézóba néha de sajnos egyedül, általában írok vagy olvasok és figyelem az embereket, ketten vannak, beszélgetnek, kicsit irigylem hogy képesek erre ….. és hogy az emberek szánnak egymásra időt. Ez számomra elképzelhetetlen hogy időt töltsek valakivel, esetleg mély és jelentőségteljes időt. Most is egyedül, nem jók ezek a szünetek, nem jobbak  mint a hülye meló nap mint nap meg a sok hülye ember. a kutyám evett, délutáni ejtőzik, fekszik, felettem, valamelyik lakásban hallom beszélgetnek, nevetnek, hangosak, igen azt mondják az ember társas lény…én meg azt mondom, hogy akkor félig-meddig ufonak születtem, mert nincsenek social készségeim. Szerintem már zavarna is ha valaki leülne mellém kávézni. Ha bárki figyel, vágyom a figyelemre, de a szemektől elfog a zavar szóval fura.

    A nyári 3 hetes szabin voltam ugye többet el, utcazenén, ahol mindenki szinte társaságban, ott volt az ugye hogy rendszeresen szédülésig ittam magam borral, egyedül, táncoltam és eltompítottam magam körül mindent. Ez olyan sűrű szoc. megmozdulás itt minden nyáron, ha nem iszom le magam még ennyire se bírom. 2-3 éve nem ittam, végigrohantam és elindultam haza, egyedül ennyire futja.

    A csoport, kicsit félek is, igen, hogy beleélem magam és visszautasítanak. A psychodrámásba már ott voltam, rengeteg szorongás útján, egyszer, ha egyszer is engednek, akkor kezdek belül élni, reménykedni, váratlanul ér amikor azt mondják, inkább ne, még nem neked való, túl erős, és én is (mármint a terapeuta) félek, hogy ha valami erős regresszív állapot előjön meg tudlak e tartani. Persze ez felelősség, meg is értem, de nehezen léptem tovább. Azóta semmi…csak a meló, meló, meló, lebegés, lebegés, sokáig lebegés, kiborulás, meló, meló, kb ebből áll az élet. A szüleim szerint pedig így normális, reggeltől estig csak a meló, de hogy én hogy érzem magam az a világon nem érdekel senkit.

    (azért nem nagyon merek reagálni senkire, mert félek, a szavaimtól is vagy hogy pl a legapróbb dolgoktól is szorongani fogok, igen, zárkózott vagyok, mindig az voltam) 

  3. A csoportok szinte ugyanazok mindenkinek.

    Kivéve:

    – a heti 1 nem verbális (mozgas, művészet v zene). Ezt ők döntik el.

    – Tisztásra csak az jár, aki függő (bulímia is ide tartozik)

    A többi a „régieknek” ugyanaz.

    Az első 2 v 3 hétben (nem emlékszek pontosan) kisverbálisra az újak nem járnak. Úgy rémlik, h pszichodrámára sem. Addig befogadó csoportra kell menni. 

    (eleve hosszabb időtartamban gondolkodnak mert sokan csak 2-3 hónap után nyílnak meg, és még utána idő kell a haladáshoz).

    Régen ez volt. Azóta lehet, h változott.

     

  4. nézem … lehet elmegyek moziba este, persze egyedül, nincs kivel és nincs kit elhívni se, de zenés lesz, jó lesz, bízom benne, mert megint napok óta itthon baszom az eget a 13 okom volt-sorozat-részeivel meg könyvvel … akinek tepertem a barátságáért szorongásba vitt, élőben főleg ilyen „hármasok” alakultak, én, volt kolléganő és a mostani, és csak figyeltem ki a láthatatlanságba húzó burokból, keletkeztek versek: ignorálva a halálig, miért ennyire nehéz szeretni? – mind vele kapcsolatos, de mégis csak az anyám lehetne, kb ilyen idős lányai vannak mint én, az egyik már házas, a másik babát vár …. más meg, mindenkinek ott a család … bárkinek bármit jelzek, mindig az van, „elmehetünk abba a cukrászdába …”, ez a jobb eset ha valaki VISSZAÍR ÉS FELVET ILYESMIT de sose fogunk elmenni – a rosszabb esetben és ez a gyakoribb az emailjeimre se válaszol senki, ezért már emailt se írok senkinek, a chat-en ideges leszek, itt a jó eset ha nem blokkolom az illetőt, elég zizi nálam ez … minden ami esetleg szóba volt hozva sose fog megtörténni, mert az embereknek van családja és normális jó kapcsolataik. miért szánnának egy problémás emberre időt? volt egy illető, beszéltük, hogy majd palacsintázunk együtt, ahova járok a lógushoz van egy hely és fini a palacsintájuk, azóta se jött össze, persze látom az fb-n az illető közben ide megy-oda megy, koncertre, meg barátokkal, nem kellek én neki. 

     az a baj, már kezdtem megint beleélni magam, hogy bemegyek majd és lesz csoport, de ha hónapokról van szó biztos nem tudnék, és csalódni se akarok …. ezt a lógus is nagyon figyeli, figyel rám, mert ő se akar több csalódást … asszem, már jól ismer, volt időnk … aki türelmes, az tud szeliditeni, de az emberekből ha valaki túl sok időt és türelmet igényel, hiányzik az a „kicsit több” kitartás …. vagy én kezdek szorongani, ezért nem mászok bele semmibe….. vagy próbálkozok, de le vagyok pattintva, néha már nem is tudok spontán mondani dolgokat, szinte engedélyt kérek rá: mondhatom? kb mintha: kapok szót esetleg én is vagy mehetek a pokolba? mert egy intro hiába intro, küzd mindezzel de tudna örülni ha számítana. 

    erre pl egy csoportban irányítás alatt, úgy ok, úgy szorongva de idővel tudok illeszkedni, legyen ott egy szakember, de csak úgy szabadom a világban sose ment.

  5. na ez az, lehet a doktornő is hónapot mondott, 3 hónapot, de nekem a lógus miért 3 hetet? asszem még hagyom függőben, mert necces, három hét nekem se elég, gondolhatod, én is ismerem ennyire a dolgaim, meg talán te is látsz annyira már, hogy 3 hét lófittyfene, kb annyira elég hogy beszokjak. hónapokra meg nem mehetek el sad

  6. Ezért vetettem fel, hogy esetleg vmi eleve rövidebb befekvős csoport talán jobb lenne.

    Tündérhegyen 2-3 hónapokat szoktak eltölteni, lehet a Balassa utcában van hasonló lehetőség. Úgy tudom, h az rövidebb. 

    Sztem ne add fel ilyen könnyen. Kérdezz rá lógusnál, hogy az a 3 hét tuti elég? vagy ő miért ilyen rövid időt javasol?

    Milyen „jellegű” csoportra szeretnél járni? pszochodráma? borderes? depi? terápiás vagy önsegítő?

    Sajnos a környéketeken nem tudom, h milyenek vannak. Pesten sokféle, de gondolom az neked túl messze van, ill  max hétvégén érnél rá utazgatni.

  7. ez egy kisváros, itt nincs nagyon lehetőség. spiri-ezos van, annak régen része voltam, de egy ideje, hm, igazán azóta mióta elmentem az áterhez, ezzel párhuzamosan sokan töröltek meg elfordultak tőlem (mondva, páran megmondták, hogy kudarc voltam, mert nem tudtak nekem segíteni, na ez is betett: a lógustól is többször kérdeztem: kudarc vagyok?) vagy nekem kezdett szorongóvá lenni minden, nekik már végképp nem nyílok meg mert nem értenek semmit, belőlem, teljesen másképp vannak ők, egy ideig mindenfélét összemagyaráztak mire sokakat leblokkoltam és töröltem az fb-n és azért az ismerőseim nagy része innen volt, régről ….

    amúgy reiki klub van, reikis vagyok, mehetnék ha nem dolgoznék, de mondjuk már oda se megyek szívesen mert mindenki idegen, vannak újak meg ha kezelés közben ott beszélgetik meg a kezelt feje, teste felett az életüket, az nekem GÁZ, én egy közös reikizős órában csendet akarok, nem felesleges pofázást na persze a reiki tanár asszondja: Zsófi, mi szeretünk beszélgetni, mert itt-ott jelét adtam az fb-n hogy a reiki és a beszélgetés nekem nem passzol össze, aztán kaptam egy levelet a reiki tanártól, újra SZORONGTAM.

    lesz csend-séta, régen mindig mentem, a héten 5-től, nos 6-ig dolgozok és amúgy is szorongok köztük és mindenki idegen … és kívül érzem magam, főleg idegen emberek között, megfogni egymás kezét egy körben és nem érezni semmit, fura dolog.

    jaaaa, az emailjeim, a reiki tanárom se válaszol … illetve van egy pszichológus aki szeptemberben indított egy önismereti csoportot, írtam neki, nem válaszolt, semmit!!!!!!!!

    én nem tudom, hogy vannak ezzel az emberek, akár szakemberek, itt még inkább jelentősége van, de mi van ha valaki fél a telefontól? ha van lehetőség, ír emailt, és még kérdeztem is benne dolgokat, és SEMMI VÁLASZ!!!!! SEMMI!!!!! de nem is bántam, a lógus mondta hogy ne sajnáljam: az ott vegyes és ezért talán nem is ok: pszichodráma, családállítás, szerepjátékok, önismereti csoport néven fut de kever módszereket. és mondom, írtam és semmi. aztán hagytam a picsába az egészet.

    nem tudom, milyet, hogyan, ezt a lógus érti, érzi, öhm, igen depi meg szorongás nálam, mindenképpen terápiás csoport, annyira nem vagyok otthon ezekben, a pszichodrámásból már egyszer elutasítottak, nem kockáztatnám újra…..akkor Győrbe mentem fel, pánikroham lett a vége, mire haza értem, dupla Frontin…..

    és Pest nekem ugyanilyen gáz. gondolkoztam is, Budatétény, néztem a címet, basszus, mire eljutok A-ból B-be ott pusztulok a szorongásaimban de talpon maradok. a lógusom amúgy ismeri Pestet, a szülei, ottani, mondta múltkor ha ott ücsörögnénk, ezer lehetőséget tudna mondani de itt nincs sajnos.

    A melóból se jöhetek el, hónapokra kizárt, még így interjuzgatni is szabi és már szabim sincs nagyon. hétvégén járok a lógushoz is mert hétközben lehetetlen.

    itt helyileg egy nap volt anno egy ilyen magán orvosi helyen dolgozott, régen itt jártam helyben 6-ig volt, jó esetben odaértem 5-6-ig aztán egyedül maradtam melóban és nem bírtam menni, naná összezuhantam 3 hét alatt, (nem bírtam már lebegni gondolom)  aztán mondta, hogy menjek Füredre, az fél óra út, a balatoni helyek nekem itt hopp, oda is első alkalmakkor mire odaértem utolért a hasmenés pedig az közel van, de Pestre utazgatni az egy napot elvesz az meg a másik, hogy Pest az nekem egyenlő azzal hogy Frontin, vagy ha már haza érek dupla Frontin.

    amúgy ha már lehetőségekről írok: az ezos emberekről tudok mesélni, a reiki tanárom pl már kinőtte Veszprémet, félig Pesten van, félig itt, ingázik, mert itt nehéz boldogulni, vagy más, dobos, dobos körökben is mozogtam, van egy csaj masszőr-sámándobos, ő Fehérvárra is járkál, egyszer voltam fenn Fehérváron vele dobkörön, elvitt kocsival, mennék én, ha nem dolgoznék…

    reiki klub Várpalotán is van, kedden, amikor nyári szabin voltam, ők szüneteltek. pff….

    amúgy velük is megszakítottam az fb kapcsolatot…a lógus néha mondta, hogy többet szakitok meg, blokkolok, törlök mint amennyit szerzek. esetleg szerzek és ha kiborulok, törlök smiley tudom, szörnyű ez a végletesség.

  8. illetve létezik egy csoport amiről tudok itt, „Felnőtt Gyerekek ….. ” (ACA – Alkoholisták Felnőtt Gyermekei vagy egyéb diszfunkcionális családokban felnövők csoportja kb ) van valami fura mozaikszó, egyszer már oda hívtak, lenne is ismerős, akitől megkérdezhetném, ez hétfőn hatkor, itt helyben, lehet azt kéne…a munkámat úgy rendezni hogy hétfőn előbb végezzek. 6-7-ig, eddig azért nem mentem mert 6-ig dolgoztam és nem tudtam volna pontosan odaérni és fél 7-re meg már késő …. mire gyalog A-B-be ez itt olyan fél óra alatt bárhova, és este már nincsenek úgy buszok se. nos, abba elmehetnék…….de az is ilyen, rendszerességet igényel.

    hm, milyen jó ezekről írásban gondolkodni smiley

  9. Én is jártam úgy, hogy magán terápiával kapcsolatban érdeklődtem vagy orvoshoz szerettem volna járni és nem válaszoltak. Holott a honlapon ott volt a kapcsolatok fül alatt a mail cím…ip-t nem akartam kérni, amíg nem tudom meg, hogy a diagom kizáró ok vagy sem. Van aki bordert, más skizót nem vàllal…nálam az a szitu, hogy hol ezt, hol azt kapom (attól függően, h hova járok). Olyan helyre, ahol egy szót nem írnak válaszként…háát…járni sem biztos, h érdemes.

    Most 2 hetente van egyénim (hetinek nem látom értelmét ès drága is…vagyis olcsó a terápia díja, de nekem sok). Régebben hetente jártam. Ez beszélgetős terápia, de autogèn tréninget is tanulok. Mindfullnesses csoporton gondolkodok…nem tudom, hogy lehet e az egyiket a másikkal társítani ill a meditációnál kizáró ok-e a halu. (autogén tréningnél van aki azt mondta hogy haluval nem szabad, más javasolta)

    Csoportoktól tartok mert rossz tapasztalatom volt. Volt olyan, akire egy másik tag rászállt…én olyat láttam, h x zokog, y megnyugtatásként durván rángatta (fejezze be utasításokkal bombázta). A síró lányhoz szerettem volna odamenni és megkérdezni, h mi a baja. Erre a pali durván odebblökött. A csopvez fia, tapasztalati szakértő. Szó nélkül eljöttem és még nekik álkt feljebb…

    Ezek után csoportra nem megyek. A csopvez látta, h a csajt rángatja, razza a fia, engem lökdös és annyit nem tett, h rászóljon. Pontosabban más beteggel egy csoportba. A mindfullnessen agyalok, hátha oda kevésbé beteg/problémás tagok járnak és az csak 8 hetes.

  10. na fasza, ezért nem kommentálgatok sehova … mert aztán mindenki jön az összes rossz tapasztalatával, erre nincs szükségem. a REIKI SE SZEKTA, bár sokan annak titulálják. akkoriban mikor spiris üzemmódban voltam, akkor még áterhez se jártam, gyógyszermentesség, csak, így keveredtem egy reiki mester közelébe, aztán elkezdtem járni nyitott kezelésekre, KEZDETBEN SOKAT SÍRTAM, MEGMUTATTÁK HOGY AZ ÉRINTÉS NEM FÁJ ÉS AKI VEZETTE REIKI TANÁR PL TANÍTOTT KICSIT AZ ÖLELÉSRE, ILYEN ELEMI ÉRZELMI DOLGOKAT ADTAK AMIRE A CSALÁDOM KÉPTELEN VOLT, aztán megcsinálta a beavatást és reikis lettem. EGY IDEIG KICSIT OLYAN VOLT MINT EGY 2. CSALÁD.AZ IGAZI. én is elkezdtem alkalmazni, először x ideig naponta magunkon kell gyakorolni, hogy a pozíciók meglegyen, aztán mikor mást kezeltem, teljesen intuitív dolog ez. ( lehet növényeket, állatokat is, ételt de még a gyógyszert is lehet tisztítani ezzel) segített, akkoriban, sokat, de ma már kevésbé. van hogyha éjjel, a reiki se nyugtat le, önkezeléssel, energia, kézen át csináljuk, régen nagyon hittem az erejében ma már azt mondom, gy.szer mellett inkább kiegészítő.

    nekem az volt a fontos, hogy többiekkel sokszor csináltuk párokban, párban nagyon jó … de már mindenki hátat fordított nekem, ugye a gyógyszer szedés az náluk idegen és elfogadhatatlan meg hogy kudarc voltam, ennyi. akkoriban mikor a reiki avatásom történt és aktívan használtam, akkor egy brutál munkahelyen dolgoztam, azon az időn átsegített legalábbis. ( ez energia, sokszor ha kezeltek, brutál remegtem és néha kirohantam zokogva, a munkahelyi feszkó) de voltak angyal-érzékeléseim is és jó dolgok, önkéntesként is működtem reikisként rendezvényeken, bár emlékszem mikor épp nem reikiztem az Evernessen akkor lenn a balatonparton bőgtem annyira elveszett voltam annyi idegen ember között. a fő gondokat, szoc. készségek hiányát nem oldja meg, a minap sok hónap év után találkoztam a reiki tanárommal, a szoc. szorongás összes zavartsága ott volt. DE HOZZÁTESZEM, NEM SZEKTA – BÁRKI ÍGY GONDOLNÁ.

    a reiki max a múltam egy része, a csatorna amit egyszer megnyitnak avatáson sose záródik be, nekünk a kezünk sokadik érzékszervünk, egy reikis főleg gyakorlatban sok mindent érez a kezén át. ennyi. sokat nem mesélnék mert „szektás kommentes barátunk”-nak nem fog tetszeni.

    hetente járok egyéniben amúgy lógushoz, elvileg heti kétszer kéne, de az anyagiak nálam is sajnos, hetente max be tudom szorítani … csoportban még lehetőségem se volt ennyire gáz dolgokat tapasztalni. a mindfullness egyre jobban szerintem elmegy spirituális irányba, bár régen azon a szférán mozogtam, sose gondolnék rá, régen jártam meditációkra, hát, nem sokat adtak, sokszor be se tudom a szemem csukni.

    amúgy voltam moziban, most értem haza nemrég, KISÍRTAM MAGAM, A FILMEN ÉS MÉG UTÁNA IS, FÖLDET ÉRTEM A LEBEGÉSBŐL. NEM TUDOM VAN E BENNEM SZÉGYEN VAGY ILYESMI, DE KICSIT MOSTANRA KIAKADTAM EZEN … HOGY NEM KELL NEKEM KÓRHÁZBA MENNI. MINDIG AZT GONDOLTAM, HOGY ODA KOMOLY ESETEK MEHETNEK CSAK. NEKEM CSAK AZ KELL HOGY TUDJAK ÉREZNI. OKÉ, NEM HAPPY ÖRÖM BOLDOGSÁG VAN HANEM EGY KÖTEG FESZÜLTSÉG, DE MIT TEGYEK….. BENNEM NON STOP. ÖRÜLÖK HA KITÖR. A LÓGUS AZT ÍRTA, OTTANI TELEFONON KÉRDEZZEM MEG, HOGY THALASSÁBAN ÉS TÜNDÉRHEGYEN IS VAN HÁROM HETES …. DE A HÁROM HÉT NEKEM LEHET TÉNYLEG ÉPPCSAK BEILLESZKEDNI LENNE ELÉG.

  11. 2011-ben voltam ott. (írtam is, h régebben voltam). Szerintem is jó ötlet érdeklődni ill első interjún már konkrétabb javaslatot is tudnak tenni (amikor már ismerik a tüneteidet, problémádat). 

    A max idő volt megszabva. 6 hónap, nèha + 1-et engedtek. Ők mondták meg, h mennyi a javasolt időtartam, de bárki eljöhetett ennél korábban (de igyekeztek lebeszélni). Keretszegések miatt volt, akit hamarabb elküldtek. 

    A Búrán nem csak a pozitív tapasztalatok megosztása történik. Te is említettél olyat, ami negatív élmény volt számodra. 

    Mások írásaira való kommentelést azért említettem mert úgy több beszélgetésre van lehetőség más tagokkal illetve mások is örülnek, ha vki ír nekik. Ez csak egy ötlet volt részemről, nem gond ha vki csak blogot ír. Sok tag még azt sem, priviben levelezik v chatel, esetleg csak olvasgatni jön ide. Különböző igényekkel vannak itt a tagok.

    MBSR tanfolyamból olyat szeretnèk, ami nem annyira ezós/spirituális. Az lenne a célom, hogy jobban tudjak a jelenben lenni. Sokszor a múltban történt dolgokon rágódok vagy újraélem, máskor a jövőbeli dolgoktól félek. 

    Az ötletet a DBT csoport adta (ez borderes csoportterápiás módszer), ott is alkalmaznak mindfulnesses elemeket. (érzések megfigyelése majd elengedése)

     

     

     

  12. nem beszélgetek tovább, hagyjuk. nagyon felkavaródtam tegnapra…írásban olyan volt mintha kiabáltam volna a lógussal, este későn, pedig persze nem neki szántam de izzottam … hogy miért nem irogatok? csak felkavar minden mindenhol. emailben szoktam próbálni másnak írni, feleslegesen, senki nincs ennek hiányában….itt meg…ki tudja, annyi biztos, hogy Thalassa ügyben is egyre zavartabb és felkavartabb lettem mióta írogatunk róla, egyre rosszabb lett majd tegnap este ahogy kiléptem a moziból – ahol mellesleg sokat sírtam és leoffolt az agyam 2 órára, belemerültem a filmbe, pedig millió ember volt köröttem és mindenki társasággal vagy párjával, én egyedül, elengedve a könnyeimet – kijöttem és hazafele jövet a hideg estében nagyon szorított majd haza érve is csak sírtam …..

    amennyi feszültség valószínűleg felhalmozódott itt sorokat olvasva, hogy „kórház” meg a táppénz hogyan, meg ilyen csoport és olyan, kezdetben úgy éreztem szükségem van arra hogy valakivel beszéljek erről aki volt már ott, de csak felkavart asszem és egyre feszültebb lettem.

    asszem a hét elkövetkező részében megint nem fogom bekapcsolni a gépet.

    zárkózott vagyok? Az hát! minden egyes „kommunikáció” vége rengeteg feszültség lesz bennem ….

    most eljutottam oda így mindenen át, hogy NEM, NEM MENNÉK. 1. ELIJESZTETT A KÓRHÁZ SZÓ, 2. A ROHADT MUNKÁM, AMIT NEM HAGYHATOK ITT , PERSZE BESZÉL BENNEM ANYÁM IS ÉS BEFOLYÁSOL, 3. 3 HÉTRE SZINTE FELESLEGES MERT ÉPP BESZOKOK ANNYI IDŐ ALATT MÉG AZT SE, 4. MEGINT VÉGIGJÁRNI AZ ÖSSZES LÉPCSŐT ERŐS SZORONGÁSOKKAL ÉS MONDJUK ASSZONDJÁK NEM MEHETEK, MERT AZT TUDOM, OTT EGY TEAM DÖNT AZ EMBER FELETT.

    5. ÉS AKKOR MAJD MEGINT DOLGOZZAM FEL HOGY NEM JÖN ÖSSZE …. de három hét tényleg kevés, de ugye ha jól érzem ezt se én döntöm el,  HÓNAPOKRA PEDIG KIZÁRT HOGY EL TUDJAK MENNI.

    ÍGY LEGALÁBB BIZTOS A MUNKÁM, A KUTYÁM VÁR HAZA, VAN LÓGUS IGAZ HETI EGYSZER, DE AZ IS JÓ (OTT BENN PERSZE MÁS, TUDOM)

    6. NEM ÉRZEM MAGAM ODAVALÓNAK. SEHOVA VALÓNAK VALÓJÁBAN. SE BORDER NEM VAGYOK, BÁR EGYES VONÁSOK MEGLEHETNEK… SE SEMMI EXTRA. ENNYIVEL KEVESEBBNEK ÉRZEM MAGAM, HOGY BEMENJEK BÁRHOVA ÍGY.

    7. FÉLEK A KUDARCTÓL?

    8. A LÓGUS HANGSÚLYOZZA : NEM PSZICHIÁTRIA, PSZICHOTERÁPIÁS INTÉZMÉNY DE AMINT A KÓRHÁZ SZÓT HASZNÁLJUK, VÉGEM VAN. NEM!!!!!! AMÍG CSAK VERSEKET ÍROK A KÉSRŐL AZ ÜVEGFALRÓL A HALÁLRÓL, ADDIG NEM!!!! 

    VALAHOGY NEM, NEM ÉS NEM! CSAK AZT TUDOM, HOGY FELKAVART AZ EGÉSZ AMIT ITT BESZÉLGETTÜNK … ÚGYHOGY ELVONULOK. JÓ ÉJT! 

  13. Nem feltételeztem, hogy felkavaró számodra, ha írok arról, hogy milyen csoportok vannak + általános infókat megosztok. (amik azóta akár változhattak is)

    A Thalassa Ház valóban nem kórház és enyhébb tünetekkel is sokan mennek oda. Gyszert sem adnak mindenkinek. Pl a borderek egy része semmit nem kap. 

    Csak egy ötlet volt részemről, hogy a blog írásán kívül esetleg más topikban is beszélhetnél mással. Nem utasítás, pláne nem kritika. 

Írj megjegyzést