Kötélen
pont úgy lengek a kötélen mint a pók mikor
a saját pókszálján lengedez.
Üres vagyok, engedem lejjebb csúszni a testem.
ahogy a kötél szorul félni kezdek
Nem a haláltól hanem a kimúlás előtti kínszenvedéstől.
Vad frutti slágere üvölt a fejemben
„Nem számít már miben hiszel
Nem múlik el”
Hideg verejték lepi el a testem
a tudatom elfolyik -érzem.
hirtelen kapok a kötélhez
tágítom a hurkot , hogy újra levegőt vehessek.
Nem jött be ez sem, Élni kell ez a mese vége.
(dopamin)