Megint tele lesz cigiszaggal a jobb zsebem.
Pedig most nincs is olyan farkasordító.
Megálltam a mozi előtt. Mintha életem filmjére várnék. Úgy látom, többedmagammal. Ez ilyen csomópont lenne? Egyikőnk már meg is találta egy hosszú szőke hajú lány személyében.
Utálom, amikor a könyvtári könyveket mindenféle jegyzet-megjegyzésekkel és aláhúzásokkal megszentségtelenítik. Beszennyezik. Kisajátítják. Én is csinálhatnám ezt, de egy jólneveltsegre hasonlító gátlás megakadályoz. “Mert szerelmes vagy bazdmeg!” jegyzi meg a kedves előző kölcsönző. Annyira nem érdekli a könyv sorsa az ő személyével való érintkezés után, hogy még a határidő emlékeztető cédulát is bennehagyta. Február másodika, hosszabbítva: -. Kedves Mezei Viola.
Kellemetlenül feszülnek a percek egymásra. Még csak 5 perce ácsorgok itt – emlékeztettem magam. Még csak 5 perce ácsorgok itt és már leértékelve érzem magam. Próbáltam lekötni az időt, még egy cigi, antikvárium, használtruha bolt. A birtokbavétel már nem vigasztal. Itt szobrozok, mindenki tekintete rajtam, mintha valóban bronzból lennék, egy tér közepén, kimagasodva élettelen mozdulatlanságommal. Egyszercsak elkezd közeledni felém valaki, mosolyogva, megállapítva mennyire jól nézek ki. Művészettörténetet tanul, lehet, hogy fellelte bennem valaki kéznyomát? Csak onnan tudom, mégis élő vagyok, hogy megölel. Tehát még mindig hús-vér vagyok.
Nem sokkal odébb valódi műtárgyak közé keveredünk. A rengeteg tömeg hemzsegve oszlik szét a teremben. Mindenki egy embert hallgat egy ideig, és utána megújulva tovább zümmögnek. Itt már senki nem rám figyel, mégis úgy érzem magam, mintha a kiállítás véletlen odakeveredett eleme lennék, ami azért kelt feltűnést, mert semmi köze a kontextus tematikájához. Megfakult vagyok. Már a hangod színe sincs bennem. El is távolítódok. Újra kint vagyok. Próbálom minél részletgazdagabban elmagyarázni magam leendő művészettörténész barátomnak, összefüggéseket felvillantva korábbi korszakokkal, és bár még benne van a kezdők friss lelkesedése, mégsem érti teljesen a koncepciót. Mindegy is. Ennyi idő alatt nem lehet érdemben kielemezni semmit.
Szerző:
Nagyon szép ez a leírás.
Köszönöm Eszter!