Sziasztok!
A pszichiáternőm két tesztet csináltatott meg velem, hogy pontosan körvonalazódjon előtte, mivel is áll szemben; a Rorschachot és az MMPI-t. Megkaptam a teljes kiértékelést, de annyira orvosi nyelven van írva, hogy komplett latin szótárral kellene nekiülnöm, de a dokinő nem hajlandó „azzal húzni” az időt, hogy részletesen átbeszéljük. Illetve az MMPI tesztem invalid lett, állítólag a túlságosan negatív énképem miatt. Egyrészt én nem értem mi köze ehhez az énképemnek. Elég objektíven eldönthető szerintem, hogy romlott e a szemem az elmúl 5 évben és mikor azt írom, hogy igen, akkor nem sajnáltatom magam, hanem 21 éves vagyok és valamikor el kellett jutni a -11.00 dioptriáig. Zavar, hogy invalid lett, mert teljesen őszintén válaszoltam, ha mégegyszer elém raknák valószínűleg pont ugyanezt tölteném. Meg hogy a doktornő azt mondja nekem, hogy még soha nem látott invalid MMPI-t. Akkor nem lehet, hogy egy másik tesztet kéne csináltatnia velem? Vagy legalább nem egy vállrándítással elintézni, hogy ez van?
Az itteni önkitöltő borderline teszt is, illetve egy régi pszichológusom is gyanakodott rá, hogy borderline vagyok. Nem kellene ezzel kezdenkie valamit a dokinak, ha erről szóltam? Vagy azalatt a 4 alkalom alatt úgy érezte, hogy ezt belőtte és nem és kész? Miért nincs valami tök egzakt vizsgálat arra, hogy eldöntse mi bajom van? Mint a röntgen a csonttörést. Miért van hogy már a harmadik típusú antidepresszáns nem használ? Miért van, hogy hiába szedek erre még nyugtatót is, mégsem tudok aludni éjszaka? Reggel hét kötül nagy nehezen elszundikálok, de tökéletesen felületesen alszom, rémálmaim vannak egyfolytában ás egész nap csak kóválygok.
Normális szeretnék lenni. Nem a napokig nem evés és a zabálás között ingadozni. Del se kelni egész nap. Én tanulni karok és befejezni az egyetemet és dolgozni, hogy minden normális legyen.De semmihez nincs erőm. Nem tudok két odalt elolvasni 4 napja át se öltöztem, még dokinál is a pizsama-melegítőmben voltam. Miért kell ez az egész rohadt szenvedés? Miért nem hagyják csak kegyesen, hogy meghaljak?
Szerző:
Szia BBlans!
A pszichés problémák egyéniek, nem diagnosztizálhatók olyan egyszerűen. Egy terapeutának időre van szüksége ahhoz, hogy megismerjen, és eligazodjon benned. Fontos, hogy ehhez teljesen őszinte légy, még az ő elvárásainak se akarj megfelelni, csak mondd el, amit tényleg érzel. Meséld el azt is, hogy kitöltötted ezt a borderline tesztet (ami önmagában nem alkalmas arra, hogy diagnosztizáljon, csak neked ad valami támpontot). Kérdezd meg, hogy mit gondol azokról a tünetekről, amik jellemzőek rád.
Senki nem fogja azt mondani neked, hogy „add fel, halj meg”. A segítők arra törekszenek, hogy megtalálják benned azt az érzést, amivel tudsz tovább élni. Szerinted ez baj?