félek

Félek attól hogy ha egyedül vagyok itthon…..soha nem tudhatom hogy ki van és figye az ajtó mögött….

Félve megyek el zuhanyozni, mert folyton azon jár az agyam, hogy vajon ki lehet a függöny mögött….

Félek a zajoktól, megijedek a tűz pattanásától….

Félek hogy egyszer az a nem emberszerű lény elkap és olyan dolgokat tesz velem amit nem akarok átélni mégegyszer……

Szerző:

Belépett: 2 év

magány

Blog kommentek: 2962Blog bejegyzések: 8Regisztráció: 07-06-2012

9 gondolat erről: “félek”

  1. Idézet tőle: magány
    Idézet tőle: Realgabenkicsien

    Szia! megijdedni lehet csak ,nem megilyedni! 🙂

    rtam

    de penge vagy! 

    így már megfelel???? vagy van még esetleg benne olyan ami bántja a kicsi szemedet?

    Egyébként ha az ember fél és ideges, akkor kurvára nem azt kellene nézni, hogy mennyi helyesírási hiba van benne, hanem a tartalmát….

    Tudod, hogy ha segíteni nem tudsz, legalább ne árts!!!!

    annyit tudok mondani neked drága édes egyetlen roma hercegnőm,hogy

    én azért arccal,névvel ugatok,és nem rosszindulatból írtam amit,

    nem tudok mit írni a soraidra…felhívnálak,megadtam a számomat már vagy egy hónapja…

     

    nálad abban merül ki az őszinteség,hogy teleírod önsajnáltatással a burát,utána meg közlöd velem privátban,hogy minden a legnagyobb rendben van,és különben is….

     

    felőlem azt csinálsz amit akarsz,nagy kislány vagy ,nem?

     

     a haverjaidról meg már tényleg csak a rendőrség  fog leválasztani,van egy olyan érzésem…

    üdv.  gábor

     

     

  2. Idézet tőle: Razin

    És mitől szokott elmúlni a félelmed? Van valami, ami segít?

    Szia Razin!

    tegnap mikor a melóba értem addigra már semmi bajom nem volt….szerencsére…

    úgy látszik hogy túljutottam rajta….. csak az a baj, hogy egyre durvábban jelentkeznek ezek a dolgok….

  3. Idézet tőle: magány

    Szia Razin!

    tegnap mikor a melóba értem addigra már semmi bajom nem volt….szerencsére…

    úgy látszik hogy túljutottam rajta….. csak az a baj, hogy egyre durvábban jelentkeznek ezek a dolgok….

    Szia Magány!

    Értelek. Remélem legközelebb nem lesz azért olyan durva, szorítok Neked. 🙂

  4. Idézet tőle: magány
    Idézet tőle: mutilation
    Idézet tőle: magány
    Idézet tőle: Realgabenkicsien

    Szia! megijdedni lehet csak ,nem megilyedni! 🙂

    rtam

    de penge vagy! 

    így már megfelel???? vagy van még esetleg benne olyan ami bántja a kicsi szemedet?

    Egyébként ha az ember fél és ideges, akkor kurvára nem azt kellene nézni, hogy mennyi helyesírási hiba van benne, hanem a tartalmát….

    Tudod, hogy ha segíteni nem tudsz, legalább ne árts!!!!

    annyit tudok mondani neked drága édes egyetlen roma hercegnőm,hogy

    én azért arccal,névvel ugatok,és nem rosszindulatból írtam amit,

    nem tudok mit írni a soraidra…felhívnálak,megadtam a számomat már vagy egy hónapja…

     

    nálad abban merül ki az őszinteség,hogy teleírod önsajnáltatással a burát,utána meg közlöd velem privátban,hogy minden a legnagyobb rendben van,és különben is….

     

    felőlem azt csinálsz amit akarsz,nagy kislány vagy ,nem?

     

     a haverjaidról meg már tényleg csak a rendőrség  fog leválasztani,van egy olyan érzésem…

    üdv.  gábor

     

     

     

    Na most figyelj ide te gyökérharcos….kezdelek nagyon unni….. ilyen elbaszott faszfejektől megy el az embernek a kedve az itt léttől….

    Minden kitalált névvel feljössz ide és cseszegeted az embereket…..hidd el engem csak egyszer gurítasz be de akkor megjárod….

    Hallod van egy nyomozó haverom…. szerinted mennyiből tartana megtalálni téged?

    De annyit nem érsz hogy benzint pazaroljak rád……

    De úgy látom nem csak nekem szólogatsz be…. úgy hogy vigyázz mert egyszer tényleg emberedre találsz….

     

     

    szia!

     

    nagyon tudlak sajnálni a nyomozó haveroddal  együtt

    beszélgess vele a jogaidról,meg a kábítószer birtoklás BÜNTETŐJOGI  következményéről is

     

    egy seggfej dealert már leaprítottam,utána rendőrséggel fenyegetőzött

    THIS IS TRUE SCHIZOPHRENIA

    velem meg az ORFK van,és a Birodalmiak,Darth Vader,és én  egy Elbaszott Jedi lovag vagyok.

     

     

Írj megjegyzést

FÉLEK

megírtam a testvéreimnek a levelet…és el is küldtem…és most rettegek…bemásolom ide:

Leírom, amit már nagyon régóta szeretnék…tudom, hogy rettenetes dühöt fogok ezzel kiváltani belőletek, de nem ez a célom, hanem az, hogy kicsi, csak kicsit legyünk egymáshoz őszinték. Nem biztos, hogy elolvassátok, de az már nem az én dolgom.Néha fogok neveket mondani, de igazából mindent mindenkinek írok.
Anna, olyan sokszor mondod, hogy miért hozzuk elő mindig a múltat. Igazad van, vagyis igazad lenne akkor, ha a múlt végre tisztázva lenne…de nincsen, hanem mindig tologatva van, s amíg végre szembe nem állunk vele, addig mindig elő fog kerülni sajnos.Luca, Te mindent letakarsz, úgy gondolod, ami nem látszik, azt nem veszi észre senki és elég, ha odamondod-szeretlek. Ennek is meg van az oka, ne bántódj meg már most az elején. Te nem tudsz rólam sokat, mégis beállítottál rólam egy képet és elítélsz, még ha ezt nem írod így le, de sugárzik a soraidból…mert mindig azt írod, hogy Te mindent megadsz a gyerekeidnek, hogy….Te azt írod, hogy anyut meg kell érteni és így elfogadni, mert változtatni nem lehet…egyszerűen ezek után nem értem, hogy mindezt velem miért nem lehet megtenni…mindegy.Nektek szuperül be lett adagolva, hogy én milyen rossz vagyok, lopok, csalok, hazudok és a család kurvája vagyok. Ezt el is hittétek és sokszor nagyon csúnyán viselkedtetek velem (is). Anyu ezt is pöpecül kihasználta. Jöjjön egy kis kényes téma…apu. Már Pátyon laktunk, amikor anyu „rajta kapott” apuval és akkor lettem kikiáltva a család kurvájának. Pedig apu akkor már régen zaklatott, s az anyu is tudott róla, az elejétől fogva. Honnan tudom? Emlékeztek, hogy egész nap a könyv fölött kellett üljek? Vajon az nem feltűnő, hogy apu egyszer csak behív és bezárja a nagyszoba ajtót? Anyunak ez nem volt feltűnő? Anna, nem véletlenül nyitottál be, mert anyu küldött be. Amikor anyu azon a bizonyos napon a pincében lejött, a pizsamám szét volt tépve és apu éppen az egyik kezével fojtogatott..de anyu nem így adta elő, hanem hogy rámásztam apura. Ahogyan a mama is végig nézte egyszer a pince ablakból, ahogy apu egyik kezével fojtogat…Mindannyiunknak hatalmas sebeink vannak. Amíg nem értitek meg, hogy ezt nem elég lefedni, addig sokat fog még előjönni ez a téma. Elfedhetitek, de ez belül gennyedzik, s megmérgezi az egész bensőtöket. Tehettek úgy, mintha el lehetne felejteni, de nem fogjátok tudni.
Én nem maradok örökké a család fekete báránya, tagadjatok ki, vagy tegyetek bármit, de ezt a titulust én most ide leteszem…..
Tudjátok, annyiszor hallottam már Tőletek, hogy saját magam basztam el az életemet…de ha hiszitek, ha nem, ez nem olyan egyszerű…még elbaszni sem…mindent magam kellett megtanuljak…mindent…iszonyú sokáig éltem annak az árnyékában, hogy képtelen vagyok bármire is…igen, így képtelenné is tettem magamat…rengeteg hibát elkövettem, de biztos vagyok benne, hogy mindannyian…igen, mindig is hiányzott a testvéreim támogatása…nem véletlenül kezdtem el felvenni Veletek a kapcsolatot…de sajnos Ti folyton azzal jöttök, hogy a múlt miatt nem hibáztathatom, amit most csesztem el, stb…a testvéri szeretet nem arról szól, hogy kigáncsolom a másikat…nem arról szól, hogy a saját fejem fölé glóriát teszek, hogy nézzétek, én megcsináltam, Nektek is meg kell tudni csinálni…kissé viccesen, vagy inkább morbidul írnám le, hogy a testvéri szeretet az, ha az egyikünk kirabol egy bankot, akkor a másik négy alibit biztosít…nekem mindig fájni fog az, hogy nem tudok számítani a testvéreimre…hogy azt kérdezitek meg, hogy hogyan segítsünk, hanem azt vágjátok hozzám, hogy megint elbasztad…tudom-tudom, magamnak csinálom…
Amit csinálok…sajnálom, hogy azt gondoljátok, hogy panaszkodom, meg gyalázok, stb…de nem így van…talán 15 évvel ezelőtt még bedőltem a sajnálatnak. Én képviselek valamit. Kaptam egy olyan tapasztalatot gyerekként, amivel most segíteni tudok olyan embereknek, akik hasonló dolgokon mentek keresztül, de nem mernek róla beszélni, nem mernek segítséget kérni, szégyenlik, stb. Próbálom rávilágítani az embereket arra, hogy léteznek ilyen problémák, de sajnos annyira tabu téma, hogy nem fordulnak oda segíteni a másiknak. Én így tudom feldolgozni a múltat, ezt érzem életcélomnak. De ehhez el kell mondjam a történetemet, mert másként hogyan tudnám csinálni? Bármennyire is hihetetlen, sokan megköszönték már, amit teszek. Talán hihetetlen az is, hogy kerestek már fel nevelési tanácsadóból, hívtak már el előadásra, konferenciára, megkeresett már anyuka, nevelő anyuka, stb. Sajnálom, ha ezt a tevékenységemet nem tudjátok elfogadni és azt is sajnálom, hogy rosszul fogjátok fel. Nekem sokat ad az, hogy sokan büszkék rám, viszont fáj, hogy a családom pedig nem, hanem szégyenlitek.Pedig a történtek nem a Ti szégyenetek. Én sem vagyok a Ti szégyenetek.Már említettem Nektek, hogy azt gondolom, Nektek is kéne kezdenetek valamit a gyerekkorotokkal, valahogy le kéne rendezzétek magatokban, s nem eltemetni, mert hiába temetsz be egy vulkánt, az egyszer ki fog törni.Van ez a hétvégi meghívás..igent mondtam, mert Krisztián azt mondtad, hogy anyu nem jön el..aztán ő is meg lett hívva…hogyan várjátok el ezt tőlem, tőlünk, hogy egymás mellett legyünk „békességben”?Igazából nem érzem, hogy a testvéretekként kezeltek..Géza, nem tőled tudtam meg, hogy az Rozi beteg…Luca, Annai, Feri, nem tőletek, vagy csak sokára tudtam meg, hogy váltatok…ez nem testvéri hozzáállás…Én mindannyiótokkal szívesen találkozom, rendezem a kapcsolatot, de azt szépen kérem, hogy ne várjátok el, hogy ott legyek ahol anyu is…emlékeztek, hogy írtam, hogy van bennem, amit le kell küzdenem?..bevallom, van bennem egy félelem is lemenni..kinevethettek, hülyének nézhettek, de ez van…Gyerekként mindenki elkövetett, amit..de könyörgöm, felnőtt emberek vagyunk..és nézzetek magatokra, nézzetek a testvéreitekre, hogy ahhoz képest ahonnan indultunk, mivé lettünk…jó, tudom, én egy senki, de akkor nézzetek egymásra…Van egy javaslatom (ha nem akarjátok mondjuk anyut megbántani) írjatok egy levelet az anyunak…írjatok le minden létező fájdalmatokat…mindent..a legnagyobb őszinteséggel…zúdítsátok a dühötöket rá a papírra…ha ez kész és kisírtad magadat, akkor olvasd fel magadnak…nem kell elküldeni…de megtehetitek, hogy apunak, vagy akár nekem írtok egy ilyen levelet…nekem elküldhetitek, legalább tudni fogom az őszintét…ha ezt megtettétek, higgyétek el, egy mázsa fog leesni rólatok..

Szerző:

Belépett: 1 év

Árvalányka

Blog kommentek: 875Blog bejegyzések: 15Regisztráció: 16-01-2015

26 gondolat erről: “FÉLEK”

  1. Szia Árvalányka!

    NE FÉLJ!

    Nekem 2 nagyon fontos dolog jött át a leveledből.

    1.Most te ezt talán nem így érzed,de én ezt éreztem amíg olvastam

                                               Ez a NŐ nagyon erős !!

    (Sokkal erősebb mint gondolja! )

    2.Erre a levélre amit szétküldtél a testvéreidnek,jöhetnek válaszok .

    Most talán már olvassák is amit írtál.Most talán már ők is ébredeznek és befejezik a menekülést .Remélem legalább 1 testvéred felébred.

    Ha mégsem így történne: Neked akkor is van családod:  A gyereked

     

    Nézd,én mai napig küzdök egy képpel ami sokszor nappal is előttem lebeg 

    :Egy felnőtt nő visz a karján egy halott gyermeket.Mindkettő én vagyok.Évtizedek óta cipelem a karomon,és szeretném végre méltósággal eltemetni.Szeretném meggyászolni azt a gyermeket aki voltam , azt aki lehettem volna.

    Szeretném,hogy végre engedjenek csendben,egyedül, elbúcsúzni, gyászolni.Mert a gyász nagyon fontos.  Mégha önmagunkat is gyászoljuk. 

     

     

     

     

  2. Szia Kata…ez a kép ismerős…pár éve elkezdtem írni egy olyan blogot, melyben a gyerekkori énemmel beszéltem, hogy tudjam megérteni, elfogadni, szeretni, majd eltemetni…nem jutottam sokáig az írásban, mert megmutattam másnak, és azt mondta, nagyon szigorú vagyok azal a kislánnyal…visszaolvastam ezerszer és rájöttem, hogy valóban így van…nehéz..én szorítok neked.

  3. Köszönöm nektek..egyre rosszabb a szitu…biztosan tudjátok, hogy nyilvánosan vállaltam több csatornán is a velem történteket…bátyám azt mondta, hogy ezzel én követek el ellenük családon belüli erőszakt és akár még be is perelhet…már nem tudom, mit tegyek..

  4. Szia Árvalányka

    Nagyon jól tetted hogy ezt leírtad.

    Korrekt kiegyensúlyozott írás. Ebbe senki nem köthet bele.

    Ha meg perrel fenyeget a bátyád hát lol… abba bele fog törni a bicskája

    Szerintem csak a szája jár és azzal próbál kompenzálni.

    Ismerek pár hasonló embert. Belemenekülnek a hazugságaikba. De hát ennyi tellik tőlük. Gyávák. Nem mernek szembenézni annyira félnek inkább áltatják magukat a hazugságaikkal.

    Ne törődjél vele. Te megtetted amit lehetett.

    Helyesen cselekedtél. Ez a fontos.

  5. Árvalányka!

    Nem tudom itt a Búrán v -e jogász végzettségű személy.

    De ,hogy kicsit meg tudj nyugodni,hogy mindez nem a te hibád ,nem a te felelősséged volt ma sem az , te még gyerek voltál 

     

    Vannak ingyenes jogsegélyszolgálatok,

    Vannak Családsegítő Központok ahol szintén( remélem még )vannak jogászok

    Vannak (nővédelmi ,családon belüli erőszak stb )szervezetek alapítványok ahol szintén tudnak felvilágosítást adni.

     

    Tehát nem vagy egyedül!!!!!!!!

     

  6.  A hitelesség kedvéért: Én  mindezt a procedurát egy pedofil ( iskolai tábor felügyelőtanár min 200 km az otthonomtól 1980-as évek) által elkövetett büncselekmény .során vittem végig.12 éves voltam.Kértem segítséget (sírva könyörögtem segítsen mert )ott helyben más tanártól .Nem kaptam(enyhe kifejezés).Azután már senkitől sem kértem………

     Lebukott más gyerekkel.Rendőrségi kihallgatás,bírósági tárgyalás,6 és fél évet kapott mert sokan voltunk.

    12 évesen.-szakember Segített ,de akkor még gyerekcipőben járt a psz tud bizonyos területe, és nem tehetett róla,hogy nem ismerte fel mekkora a baj.

    Otthon tabutéma lett,éltünk tovább úgy mintha semmi sem történt volna.Az iskolában kitudódott,az osztálytársaim körében. Valaki elmondta nekik,természetesen nem az igazságot.Éveken át ütöttek vertek ,lekúrváztak mert gyerekek voltak és elhitték a felnőttek hazugságait – mindez csak mélyítette bennem én voltam a hibás ,én tettem valamit amiért ez történt velem.Megérdemeltem,hogy így bánjanak velem.

     Éveken át,szakember szakember hátán,diagnózisok,gyógyszerek terápiák de 1 mondat után félbeszakítottak, mindig azt mondták:ez már régen volt lapozzunk.Így  önmagam cipeltem tovább önmagam .

     

    35 évig nem hittem el ,hogy nem az én hibám volt.35 év öngyűlölet.35 év múlva  talált rám  egy szakember aki nem szakított félbe, segített feldolgozni,életben tartott.Most már el tudom hinni,hogy nem az én hibám volt,hanem a felnőtteké,én még gyerek voltam pszichés szinten és jogi értelemben is .De a betegség amit emlékül kaptam ……….még dolgozunk rajta.

     

  7. Ennyit tesz ha az embernek fájdalmas emlékeket kell felidéznie Összemosódnak évszámok,események ,torlódást okoz,lehasít, mert védekezik a psziché a terhelés következtében.Amely során flashback tünetek jelentkezhetnek.. azaz emlékbetörések  a beszűkülés elkerülésének érdekében,….Nagy megterhelés  ez a védekezés az agy számára .Könnyen és váratlanul  átszakadhat a gát.

    . Most tisztult ki számomra:25 éve volt mikor rám talált a szakember nem 35

  8. Kedves Kata és Árvalányka!

    Mérhetetlenül feldühít, hogy felnőtt emberek ilyet tesznek, az erőszak és a struccpolitika is. Azokat is számonkérném és elítélném, akik ilyen helyzetben megtagadják a segítségnyújtást.

    Csupán 6,5 év börtönnel el van intézve a dolog, az „áldozat” viszont élete végéig cipelheti a terhet, próbálgatja feldolgozni a vele történteket….

    Nagyon sajnálom ami Veletek történt és kívánom, hogy legyen továbbra is sok erőtök és sikerüljön megtalálni az örömöt az életetekben!

     

    torta

  9. Szia Árvalányka!

    Nem tudom,hogy ezt a bátyád régebben,v most a levél elolvasása után írta-e.

    Nem tudom,hogy amikor nyílvánosan (TV )vállaltad akkor, mondtál-e neveket esetleg a lakóhelyed nevét  mert ha igen ,akkor én úgy tudom jogilag ebben az esetben a csatorna felelőssége  hogy a  riportban ne legyen felismerhető senki,a személyiségi jogok védelme max ha te ebbe külön írásban beleegyezel,hogy vállalod,(de ez ritka  magánvélemény:normális csatorna,v újság (nemcsak a média törv miatt) ilyet nem tesz amivel veszélybe sodorhatná a riportalanyt ).tehát nem a te felelősséged.Konferencia, stb azt nem tudom jogilag mi alá esik,de ott a nyílvánosság szerepe más mert általában zárt .

    ((Mellékletként:Rendszeresen jártam fotózni,feltettem a Facebook oldalra,küldtem be fotós oldalakra képet DE sohasem készítettem idegen személyről fotót mivel már ott is komoly személyiségvédelmi ,jogi kritériumoknak (beleegyezési,közlési stb )kell megfelelni.) és más vonatkozik a az 1 személyről ,más a tömeg ,más a sajtó,más a közösségi, más a magáncélú tehát még ez is bonyolult jogi kategória. )))

    Nézd, a testvéred magával a családon belüli erőszak fogalmával sincs tisztában.Tehát  alap tudás nélkül vagdalkózik,fenyegetőzik a törvénnyel .

    A szexuális zaklatás ,erőszak ,pedofíl cselekedet( én úgy tudom ) nem elévülő büncselekmény.

    Ha volt aki tudott minderről(édesanyád,nagykorú testvér ,szomszéd,orvos,védőnő ,tanár gyerevédelmis )

    Szülő aki tudott róla ,nagykorú testvér ,azt is ,,keményen bünteti a törvény” (elvileg )ezért az idézőjel)(visszamenőleg nem tudom,tehát ,hogy  van -e elévülési idő).Mert …………….

     

    Egyszóval :Lelekileg totál ki tudja készíteni teljesen az embert egy ilyen testvéri hozzáállás.

    De jogi értelemben ,te vagy az erősebb .

    És a kettő a végén összeadódik és lelkileg is megerősödsz.

    Nézd borzasztóan nehéz helyzet mikor az embernek a saját családjával kell szembeszállnia, fel kell tépnie a sebeket.De még vannak testvéreid akiknek talán megjön az eszük végre és szembe mernek nézni önmagukkal, és segítő testvéri kezet nyújtanak feléd.

     

  10. Szia torta!

    Mindenki nevében köszönöm!

    Viszont én itt a saját nevemben tudok csak szólni.

    Szubjektív látásmód lenne,ha csak önmagamra gondolnék.

    Objektíven,felülről nézve sokkal bonyolultabb,összetettebb kérdés ez  :

    Ha csak azt nézem például:az elkövetőknek is vannak gyerekeik, akiknek stigma ,hogy az apjuk miért van/volt börtönben  , majd fl is kell dolgozniuk ,hiszen ez számukra is trauma ,nekik is életük végéig cipelni kell.

    Talán bennük is felmerül és nem alaptalanul :Mi van ha bennem is megvan a hajlam?Mi van ha egyszer én is az leszek? Hiszen a tudomány sem tudja: gén, nevelés , v mi okozza ,mi határozza meg. És ez csak egy szempont.

    a társadalom felelőssége,felelősségvállalása   meg…….. külön témakör.

    Az én esetemet ezzel lezártnak tekintem ezen a blogon mivel:

     Ez a blog nem az enyém, hanem Árvalánykáé.

    Róla szól,és ezt tiszteletben tartom. 

     

     

     

  11. Köszönöm Kata, ezt mind tudom…ezekben a dolgokban már otthonosan mozgok.
    Köszönöm Eszti, majd írok a Spronz Julinak.
    Mindjárt itt a hétvége és a félelmem egyre jobban kezd eluralkodni felettem.
    Egyébként voltam a pszichológusomnál. Azt mondta, nagyon nagy lépés volt ez tőlem és azt is mondta, hogy most jön igazán a neheze.

  12.  

    Elnézést Eszter, egy kiegészítő tájékoztató link,hátha valaki mást is érint a téma ,csak még nem mer lépni.

    :http://www.patent.org.hu/

    Azon belül van egy olyan almenü is ,hogy: Tájékozódj        

    Szórólap sorozat keretében ad tájékoztatást a nők jogairól, hol kérhetnek segítséget.Tájékoztat  például a   családon belüli erőszak a szóbeli bántalmazás ,kapcsolatartás,kényszerláthatás , fenyegető zaklatás  fogalmairól ,jogi szempontból is .

     

  13. Szia Árvalányka!

    Hatalmas lépés!

    Ha jól értelmezem,ezek szerint 1 visszajelzést kaptál a leveledre.És a saját nevében írta a testvéred,ha jól gondolom Egyes és nem többes számban.

    Elgondolkodtató.(?)

  14. Sajnos nem tudtam nemet mondani és szombaton elmegyek…bolond vagyok tudom, de egyszerűen nem tudtam hazudni…ki kéne találjak valami riasztó lehetőséget..vagy nem tudom..vagy ha nem jelentkezem, akkor hol keressenek..vagy már tényleg nem tudom…úgy gyűlölöm magamat…napok óta alig alszom valamit már…

  15. Ezekben a kérdésekben nem vagyok elég tájékozott, de pusztán csak a saját (mérhetetlenül kisebb mértékű) meggyötrésemre adott reakcióm alapján azt gondolom, hogy az ember megpróbálja „helyrehozni”, amit lehet, újra és újra. Szeretné felépíteni a családot. 

    Én ezt, ha nem sikerült is, egy pozitív vonásnak láttam magamban, és benned is annak látom.

Írj megjegyzést

Félek

Annyira félek, most jelenleg nem az a problémám, hogy rosszul is érzem magamat, hanem hogy Anyukámra vagyok utalva, aki szintén beteg (Parkinsonos), és nagyon úgymond „zaklatott” életmódot él, és mivel én rá vagyok utalva, így engem is „belekényszerít” ebbe az életmódba, persze nem direkt és tudatosan, csak mivel ő úgy él, nekem is úgy „kell” élnem. Sajnos nem tehetem meg, hogy egy picit is JÓL érezhessem magamat, mert mindig van valami gond, probléma, vagy baj. A Férje Kamionozik, és ő még „keményebb” életmódot él, és ha hazajönne ide hozzánk, mármint anyukámhoz, akkor nekem már egy szem JÓ napom sem lenne, hanem kikészülnék attól ahogy élnek, és amibe engem kényszerítenek. Persze, tudom, mivel nem dolgozok (nem tudok), ezért nyilván azt kell elviselnem, ami adatik, de én nagyon nem bírom ezt az „életmódot”. Féltem Anyukámat is, mert beteg, és például most is rossz a kocsi (a sebváltó nem vált úgy ahogy kéne), és olyan makacs, hogy beleül és vezet, mert nehezebb lenne busszal vagy vonattal intézni a dolgokat, és így veszélyezteti önmagát is és másokat, de én nem akarok tényleg rosszat mondani róla, de engem nagyon megrémít az, amiket „bevállal” a „kényelem” érdekében, de ez nem igazi kényelem, csak Anyukám beteg és megértem, hogy neki nagyobb strapa lenne vonatozni a Parkinson kórral, mint vezetni, de én nem vagyok hajlandó beülni mellé, hogy majd lesz ahogy lesz, vagy meghalunk vagy túléljük. Én élni akarok, és nem úgy ahogy Ő, hanem JÓL. Én elképzeltem magamnak egy ÁLOMÉLETET, ehhez képest eddig JÓ is volt, tényleg majdnem ÁLOMÉLET (kivéve hogy a betegség miatt szenvedek nagyon), amíg csak Mamámmal voltam, de amióta itt van, „felforgatta” akaratlanul anyukám a mi életünket is, neki is borzasztó én tudom, de én nem akarok ÚGY élni ahogy ő, és ezt sosem fogja megérteni, sajnos az agyával is vannak kis gondok, minden rosszindulat nélkül írom őszintén, mert volt talán 2 agyi infarktusa, én nagyon sajnálom őt, de én nem akarom, hogy engem belekényszerítsen abba a RÉMÁLOMBA amiben Ő él a Férjével egyetemben. Nem én választottam ezt, mégis ebben kell élnem, persze hálásnak „kell” lenne, hogy Egyáltalán van valakim, aki segít, de ez mégsem olyan segítség, ami JÓ, hanem valahogy nagyon rossz. Meg mostanában rengeteget villámlik kint ettől is pánikolok, hogy nehogy belecsapjon a villám a házba, tegnap is villámlott és én pedig nagyon féltem, persze lehet, hogy más is fél a villámlástól, de én egész végig pánikolok amikor ilyen idő van, feszült vagyok és félek nagyon… hát mostanában ilyesmik voltak, nem jó az életem, nem érzem jól magamat abban amiben vagyok.

Szerző:

Belépett: 7 év

Szerelmes Hercegnő

Blog kommentek: 420Blog bejegyzések: 11Regisztráció: 13-05-2015

Írj megjegyzést

Félek

Tulajdon képpen fogalmam sincs, hogy mit is akarok én itt. Leírni azt ami úgyse érdekel senkit. Minek nem tudom. Hogy segít e bármit is? Kizártnak tartom. A lényeg, hogy egyedül élek és még a gondolat is szörnyű, hogy 1x ki kell tegyem a lábam itthonról. Amit csak lehet a neten keresztül intézek, de sokszor még az is nehezemre esik. Nincs telefonom nehogy véletlen felhívjon valaki és beszélnem kelljen vele.

Szerző:

Belépett: 10 év

Rózsa20

Blog kommentek: 150Blog bejegyzések: 1Regisztráció: 01-12-2010

23 gondolat erről: “Félek”

  1. Miből élsz, ha ki se mozdulsz és magányosan éldegélsz egy házban?

    Mitől félsz? A legtöbb ember ugyanúgy sérülékeny mint te. Sőt, a legtöbb erőnk arra megy el, hogy erősnek és sérthetetlennek mutassuk magunkat. Kész színjáték az élet!

  2. De félek magamtól is, mert elképzelni se tudom, hogy mit tennék azzal aki csak 1 picit is gyanúsan néz rám vagy legalább is bennem olyan érzést kelt. A bizalom teljesen hiányzik belőlem és csak a rosszat vagyok képes másokról feltételezni.

  3. ööö, ez aztán a meglepő érzelmi zavar. Egyelőre semmi okosat nem tudok írni, így nem koptatom tovább a billentyűket.

    Az azért jó, hogy ide regisztráltál. Színesebbé teszed a társaságot. Számomra te vagy: „az, aki nem hagyja el az otthonát, mert mindentől fél.”

    Mulatságosnak tartom. Egyébként a saját panaszaimat is mulatságosnak gondolom. Az élet kész dilifutam. Most megyek is kitakarítom a tengerimalacaimat.

    Ugye a tengerimalacoktól nem félsz? 🙂 A tengerimalac sokkal jobban fél az embertől! A malacaim évek óta ismernek engemet, mégis félnek, amikor felveszem őket, mert kicsik, alig egy kilósak, és sosem tudhatják, hogy mikor és honnan jön a veszély. Pedig egy külön szobájuk van, és ketrecben vannak, sose bántotta senki őket, mégis a zsigereikben van a félelem. Te egy emberi tengerimalac lennél? Még ilyet… hmhm

  4. Szeretnék tengerimalacot. Amúgy jelenleg engem az tart vissza a haláltól, hogy lehetőségem lesz nemsokára úgy élni, mint neked. Ami most van, az sokkal rosszabb. Engem érdekel minden rólad, nem tartom megoldásnak ezt az életet, de jelenleg ez az egyetlen, ami az elviselhető tartományba esik, aztán majd meglátom, hogy a gyakorlatban milyen. Neten vásárolsz bolti dolgokat? Vagy mindig rendelsz készételt? Hogy oldod meg? Éltem már egyedül, nekem akkor hozták, de most magamnak szeretném elintézni. És tényleg szeretnék tengerimalacot.

  5. Időrabló

    Nekem is volt ilyenem, olyan 18-20 éves korom körül. Ha érdekel, leírom hogy szálltam szembe vele, hogy győztem le. Igaz, hogy ezt később felváltották egyéb problémák, de mára ezt már kipipálhatom úgy érzem.

  6. Időrabló

    Na szóval… nincs különösebben nagy sztori. Annyivan, hogy úgy 18-20 éves korom körül erősen szocfóbos tüneteket mutattam. Akkor elég korlátozottak voltak a pszichoterápiás lehetőségek (most is azok) de én találtam egy jó pszichológust, aki évekig túlórázott rajtam. Gyógyszert akkor még nem szedtem.

    Arra jöttem/jöttünk rá, hogy a félelmek erősödnek, ha hátat fordítunk nekik, és menekülünk előlük. Ha mindig az elkerülő magatartást veszed fel, akkor egyre csökken az ingerküszöb, és a végén már mindentől félsz tényleg. Ha szembefordulok vele, és megtapasztalom hogy emberek közé menni korántsem olyan végzetes mint ahogy az az agyunkban van, akkor idővel csökken a szorongás. Persze mindez évekig tartó, kitartó munka eredménye, el kell hidd magadról hogy képes vagy közösségekbe integrálódni, de ez csak úgy sikerülhet ha rendszeresen megtapasztalod.

    Én akkor beiratkoztam német nyelvtanfolyamra, meg minden lehetőséget meggragadtam hogy emberek közé menjek. Nem volt mindig könnyű! De csak azért is, megmutatom hogy nem élhetek tovább saját börtönömbe zárva.

    Folyt. köv.

  7. Időrabló

    Ha egyszer meg tudod tenni, hogy átlépsz a félelmeiden, az fordulópont lesz. Az fog adni akkora lendületet, önbizalmat, hogy egy-egy hajszálnyival mindig könnyebb lesz. No, csak hajrá, ha lehet, menj emberek közé, minél többet!

  8. Azt el tudod képzelni, hogy neten valakivel megismerkedj és őt beengedd az életedbe? Nekem másfajta nehézséget okozott kimenni ismeretlenek közé, találkozni konkrétan valakivel illetve elviselni, ha más jött hozzám. De egyik se volt jobb a másiknál. Úgy jöttem ki belőle akkor, hogy olyan állapotban voltam, hogy döntöttek helyettem és bekerültem Tündérhegyre, de most megint erre tart az életem, most még kimozdulok, ha muszáj (fogorvos) és visznek, de már alig bírom.
     

    Időrabló, terápiára hogy mentél el?

  9. Ha van kedved nekem írhatsz akár priviben is. Én is szocfóbos vagyok/ voltam?, ehhez kissé túlkoros is, de Nekem pld. sokat segítetett a terap (is) + sokat tanultam a búrán is. De tényleg az a legjobb terápia, ha – tudom baromi nehéz – de kimész emberek közé. Az segített nekem a legtöbbet, ha mindig kis célokat tűztem ki magamnak és amikor ezek megvoltak a sikerélményen kívül meg is jutalmaztam magam. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, lehet olyan bámi olyan tevékenység is amit szeretsz csinálni. De pld. az is jó lehet ha azt tűzöd ki célnak, h. elmész megvenni a jutalmad.

Írj megjegyzést

Félek

AZ A LEGROSSZABB, HA AZ EMBERNEK VAN EGY B.NŐJE, AKIVEL NAGYON KÖZEL KERÜLTÜNK EGYMÁSHOZ.
IGAZ, CSAK NETEN, A VALÓ ÉLETBEN MÉG NEM TALÁLKOZTUNK.
ÉN ÍRTA MSN-EN, HOGY KI AKARJA NYÍRNI MAGÁT.
SAJNOS MÁR 2 ÓRÁJA ÍRTA , ÉN NEM VOLTAM ITT, CSAK MOST JÖTTEM.
PEDIG HA AKKOR TUDOK VELE BESZÉLNI, TALÁN LETESZ ERRŐL.
KI TUDJA, MIT CSINÁLT AZÓTA.
MÁR TÖBBSZÖR MEGPRÓBÁLTA.
TÉNYLEG NAGYON HELYZETBEN VAN.
ÉS ÉN NAGYON FÉLEK
MESSZE LAKIK, ÉS NEM TUDOK TENNI SEMMIT:(
NEM AKAROM, HOGY BAJA LEGYEN
NAGYON FÉLEK :(((((((((((((((

Szerző:

Belépett: 5 év

memphisgirl

Blog kommentek: 1857Blog bejegyzések: 507Regisztráció: 10-08-2010

Írj megjegyzést