Néha nincsenek rossz dolgok. Néha csak hála van.

Hála a húsvétért, a békéért.
Azért, hogy legalább egyvalaki van a föld kerekén, aki vár ilyenkor, hazavár, készül, izgul, tervez, és neki az az ünnep, hogy én ott vagyok.
Az együtt megsütött kalácsért. Idén nem bolti van, mert diétás lisztből kell, és „ha nem sikerül, legfeljebb eszünk kenyeret” – de sikerül.
Azért, hogy azon megy a „vita”, hogy haza akarja velem hozatni a fél háztartást. Szerintem valahol mélyen belül nem hiszi el, hogy nem fogok éhen halni, ha nem készíti össze nekem azt a sok mindenfélét.
Azért, mert a húsvéti asztalon, a barkára akasztott kis színes műanyagtojás meglebben – sutyiban ott járt a macska. Játszott. 

A félig leeresztett redőnyökön beszivárgó fénycsíkokért, amik otthonossá varázsolják a lakást, amikor a sok mindenfélével hazaérek.

És mert képes vagyok meglátni azt, hogy van miért hálásak lennem.

Szerző:

Belépett: 8 év

oida

Blog kommentek: 1021Blog bejegyzések: 32Regisztráció: 29-12-2015