…hogy ne csak egy közhely, egy üres lapon, hogy ne találjam magam egy üveglapon. Meghúzódom egy domboldalon. Álmából ébred, ha élni hagyom, ez lesz az utolsó fogadalom. Meglepődő szülinapi torta. Elhinnéd, ha azt mondanám én ezt már tudtam. Egy kicsit felkavarom a zavarosban halászók alatt az eget, mire én jövök már rendben legyek. Ha tudnád, amit érzek, a nyugalom, amiben élek, és nincs még vége a hétnek. Talán a világ változik és én nem. A hely lett más, vagy bennem történt változás? Valamiért elhiszem, valakiktől ma is elköszöntem. A végén nem marad semmim, csak egy aprócska lélek, de a tartalom a lényeg, a többi por és hamu. Valami töltés és az a sok élmény és érzés, ahogy kapcsolódik… ezt pont Neked mesélem? Semminek érzem magam, talán tényleg csak az a 21 gramm vagyok. Hihetetlen mire képes az élet, egyszerűen képtelen vagyok betelni vele. A gondolataim csupán csak tükörképek. Odaát majd valami hasonlót érzek, a halállal nem érhet véget.
Szerző:
Ez nagyon tetszik. 🙂
Köszi kedves Sohamár! Rég láttalak az oldalon.
Úristen. Tényleg nagyon régen lehettem, mert nem emlékszem rád. :/ Ne haragudj, talán csak más volt a képed.
Rohadt jó ez is, mint mindig. 🙂
Szia Red!
Örülök,hogy tetszik.
Vannak olyan pillanatok amiből érdemes pár gondolatot megfogni,mert tovaszáll és utólag már csak a hiányát érzem. Ha az egész meglenne az elejétől fogva, az lenne a legjobb. Talán lesz rá lehetőségem az utolsót követő pillanatban.
Nekem is nagyon tetszik 🙂
Szia Eszter!
Az szuper jó ha tetszik!
Nem is tudom mire valók ezek a bejegyzések. Elgondolkodtató,szórakoztató? Egy kis darab az életből,amiket szivesen megosztok ezen az oldalon. Úgy érzem sok szempontból közétek is tartozom, ez a minimum,hogy ennyivel beszállok.
Szia Holdfény!
Örülök,hogy hallok Rólad.
Szia !
Hú,nagyon tetszik!
Köszi Holdfény!
De azért annyira nem jók.
Szia Kata!
Örülök,hogy nagyon tetszik.
Ez így akkor tényleg jó.
Hát Tibi, tehetséges vagy, na! 🙂
Köszi Sohamár!
Ezen elgondolkodom. 🙂
🙂
Szia Tibi!
Nemcsak tetszett,
de valami hírtelen beugrott róla míg olvastam az írásod (.Másabb a stílus de valami mégis hasonló)
Simon Márton:Polaroidok (azaz a nagyvárosi szorongás szótára).
Igen…egyébként nekem is. Mindkettő nagyon jó! 🙂
Rákerestem:Simon Márton: Polaroidok
Érdekes figura,hízelgő a hasonlat.
Én olvastam tőle a Dalok a magasföldszintről-t, és nagyon tetszik! Nézz majd utána, ha érdekel. 🙂 Szerintem azt amúgy ősszel/télen jó olvasni, nagyon hozza azt a hangulatot.
Utána néztem. Tényleg jók.