Az állapotom vicces oldala

Elfelejtettem nevetni! Baszki nevetni, érted? Enni is elfelejtek napokig, de végül eszem vazze….na de elfelejteni nevetni…..pedig vannak ám vicces történeteim, amik velem estek meg, és mások epilepsziás rohamig nevettek rajtam, én meg csak álltam fapofával, hogy „Mi a f@szt nevetsz gyökér, nem láttál még lúzert elhasalni????” Le is írok párat, hátha később elolvasva nekem is megreped a lépem a röhögéstől!

 

Szerző:

Belépett: 9 év

premortem

Blog kommentek: 0Blog bejegyzések: 7Regisztráció: 06-08-2015

2 gondolat erről: “Az állapotom vicces oldala”

  1. Hú, nekem is volt egy hasonló élményem, pontosabban nem hasonló, mert gyógyszer nem volt benne csak busz, meg tej, meg kúszás, de ez jutott most erről eszembe.

    Szóval egy hipermarketben voltam vásárolni, és szaladtam a busz felé két kezemben, két szatyorban kb. 10-10 liter tartós tejjel; hát egy 10 méterre a busztól mind a két szatyor egyszerre kiszakadt, minden szerteszét, még egy-két tej is kilyukadt, ahogy az aszfaltra értek, így azok szépen szétfolytak, és a busz telis tele volt emberrel, pár méterre tőlem, és mind röhögtek, vagy legalábbis, akiket láttam, és egy se szállt le, hogy talán segítsen valamit. A busz egy perc múlva elment, az emberek jól szórakoztak, és legalább volt időm, hogy fölnyálazzam a sárból a cuccomat. Végülis happy end. 🙂  A kilyukadt tejekből megittam ott, ami bennemaradt. 🙂

Írj megjegyzést