Útravalóul…

Kedves Búralakók, Sorstársaim!

Eljött az idő, hogy egy időre búcsút vegyek mindenkitől. Természetesen nem véglegesen, ettől nem kell félnetek! 🙂 Mint azt a korábbiakban írtam: holnap elindulok egy hosszabb terápiára, ami pár hónapot fog igénybe venni. Önszántamból, és kellő lelkesedéssel indulok neki. Úgy érzem túlnőtt rajtam a bipoláris affektív zavar és a mellé társuló alkohol függőség. Ez már az a stádium, ami hosszab távú kezelést igényel. Ami jó hír viszont, hog kimásztam a depressziós epizódból. 🙂 Sokkal aktívabb vagyok, elkezdtek érdekelni olyan dolgok is, amikkel csak korábban foglalkoztam, jól alszom és könnyebben ébredek, mint korábban. Egy szó mint száz: tartalmasan élem meg a mindennapjaimat. Pont abban a fázisban vagyok, amikor érdemes elkezdeni egy ilyen terápiát. Ahogy hallottam a helyről: nagyon jó kezekben leszek és nem csak a gyógyulás útjára fogok tudni lépni, hanem egy nagy adag önismeretre is szert fogok tenni.

Most megyek készülődni, mert holnap korán lesz indulás. Na nem mintha olyan sok mindent vihetnék magammal kezdetben, de arra az időszakra is készülnöm kell, amikor már majd egyre több dolgot kaphatok kézbe attól függően, hogy hogyan alakul nálam a kezelés folyamata. Éppen ezért alaposan és megfontoltan kell összerendezni a dolgaimat.

Kívánom mindannyiótoknak: vigyázzatok magatokra, és ha csak kicsit is segít majd az én példám: induljatok el a gyógyulás / változás útján! Higyjétek el: megéri! 🙂

Természetesen amint lehetőségem lesz: jelentkezem! Illetve a végén majd mindenképp tartok beszámolót arról, hogy milyen is volt. Talán lesz, akinek segíteni fog és egy plussz „löketet” ad abba az irányba, hogy elfogadja a tényt, mi szerint az egészségért bizony tenni kell, megtenni a megfelelő lépéseket. Csak így lehet elérni a teljes értékű élethez vezető utat! 😉