Pont ahogy sejtettem. 🙂 A természetbe való kiruccanás nagyon jó hatást tett rám. Csak ajánlani tudom! A depresszív fázis egyik kiemelkedően fontos és alapvető eleme nem csak a mozgás, de a szabadban lenni (pláne, ha süt is a nap mint ma) felbecsülhetetlen.
Már alapból lelkes voltam, amikor útnak indultunk. Természetszerűleg az elején sokat agyaltam, a gondolataim folyamatosan le voltak kötve és ingáztak egyik problémáról a másikra. Ebből már kezd nagyon elég lenni… Iszonyatos energiákat éget el, amelyeket sokkal jobban is lehetne hasznosítani. Éppen ezért fontos az, hogy amikor úgy érzed lejtmenetben vagy és tenni szeretnél az ellen, hogy kilábalj belőle, akkor nincs más teendőd, mint hogy amikor csak lehet: menj a szabadba és sétálj, kirándulj. Ez sokszor elsőre nehéznek tűnhet, főleg ha folyton fejben élsz, melankólikus hangulatban vagy.
Olyan helyeken jártam, ahol még eddig nem. Nagyon spontán volt az egész, csak mentünk és mentünk. A friss levegőn a fejem szép lassan elkezdett megtisztulni a felhőktől, ahogy az ég is vele egy időben. 🙂 Sorra jönnek a jobbnál jobb ötletek. Ilyenkor, amikor a megoldást keressük a gondjainkra nagyon fontos, hogy tiszta fejjel és mellette logikusan tudjunk mérlegelni, építő dolgokkal előállni. Úgy érzem ma ez nekem nagy segítségemre volt. Bár holnap is ilyen, vagy még ennél is jobb idő lenne! Tervben van, hogy holnap ismét egy újabb, eddig ismeretlen helyre látogatnék el, ami megnyugvást és jó kedvet hozna.
Szerző:
