Mielőtt hazaugrottam volna volt két balesetem.
A fejemet törtem össze kétszer.
Egyszer úgy, hogy tiszta erővel nekimentem egy üvegajtónak a könyvtárban. Az ütés erejétől tönkrement a homlokomon levő biciklislámpa és az orrom majdnem betört, úgy értem, még egy hétig sajgott.
aztán egy hét múlva a jeges zebrán csúsztam el bicajjal. ott is nagyon beütöttem a fejem. bukósisak nélkül, nyári gumival, én hülye.
a zseniális feldenkrais tanárom szerint le kéne lassulnom, ohgy megértsem, hogy mit jelent ez? miylen üzenet lappang itt? és a mesében háromszor történnek a dolgok – …. – jó lesz vigyáznom!! merthogy elvileg mindkét baleset végződhetett volna rosszabbul is. Akár halálosan is.
mint tudjuk, a tudatalattimban elég rémes szörnyikék laknak, akiket nem árt pórázon tartani és alaposan odafigyelni, mit susmognak odabenn….
A terapom sokkal óvatosabban interpretálta a dolgokat.
Megkérdezte, ugye, kizárhatjuk, ohgy tudatalatt öngyilkos akarna lenni?
igen, ki.
Szerinte teljesen normális emberekkel is előfordulhatnak ezek a dolgok.
szerntem meg nem.
szerencsére a harmadik ütés is megvolt – és nem volt nagy és nem fájt nagyon – az ágytámlába tegnap 🙂
jó éjszakát mindenkinek.
vigyázztatok a fejetekre!!