Hát persze, ohgy a jó édes anyám is ugyanezt csijnálta szegény egész életében – és még most is…
Lomtalanít szakadatlanul és csak lomtalanít és lomtanalít és szegény lomtalanít.
Engem teljesen elképeszt, hogy ilyen mintákat is magával cipel az ember.
Megáll bennem az ütő, hogy úgy mondjam.
Ma megyek teraphoz, és ezt a kérdést jól körüljárom vele….
hogy az istenben van ez???? hogy nem elég, hogy a veszekedés, az intimitás elhárítása, az örökös kritizálás, szorongás, izoláltság, veszélyérzet a nap 24 órjában, és még sorolhatnám, hogy miylen őrült mély beidegződések „öröklődnek”, vésődnek a kisgyermek mintázatába, hanem még ilyen felszíni cselekvések is, mint a folyamatos lomtalanítás…