Az előző bejegyzésemből az is kimaradt, hogy utálom, hogy nem tudják kimondani a nevemet. Még az angoltanárom is(!!!) „kalej”-nak mondja a Kaley-t, amit KÉLI-nek kell kimondani. KÉLI KÉLI KÉLI miért olyan nehéz megérteni, hogy az angolok az a-t ÉÉÉÉ-nek, az ey-t meg ÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ-nek ejtik? Amúgy épp ezért is gondolkoztam azon, hogy el fogom hagyni a kéli-t a nevemből és maradok simán ketrin, bár azt meg rendszerint leírni nem tudják, és írnak a „Katherine” helyett összevissza Caterin-t meg Katharin-t meg minden hülyeséget. Na jó, mára befejezem szerintem, mert a sok dühkitörés meg ingerlékenységi roham fog a sírba tenni egyszer.
Megyek, iszok vizet, ha már csak ez maradt.
Én is Kélinek hívtalak! Pedig én még angolul sem tanultam!:))
Kéééliiiii! Most látom, csak Bordiskodtál, mint én a számítógéppel??? Mindketten kiadtuk akkor a dühünket! Váljék egészségünkre :))) (Komolyan veszlek ám, Te is tudod!)