Sosem szerettem, ha valaki a külső alapján ítél.
Sosem szerettem, ha valaki nem képes kulturált módon véleményt nyilvánítani.
Sosem szerettem, ha valaki a végletekig bunkó, de ok nélkül.
Sosem szerettem, ha valaki figyelmen kívül hagyja, amit mondok, és csak a saját nyavalygásával van elfoglalva.
Sosem szerettem, ha kihasználtak.
Sosem szerettem, mikor lehúztak cigivel, mondván „holnap visszaadom” és azóta hozza.
Sosem szerettem, mikor valaki úgy csüng rajtam, mint a kutyán a szőre.
Sosem szerettem, mikor rohadtul dühös vagyok, de nem engedhetem szabadjára az indulataimat.
És most azt a tényt is utálom, hogy éjjel fél 1 van mindjárt, szomjan döglök, nem tudok aludni, és nem mehetek le innivalóért. Ahogy azt sem, hogy ilyen ingerlékeny vagyok. Vigyázz, harapok.
Jaj, de édes vagy! Pont olyan, mint én! Én sem szeretem ezeket a dolgokat! Ja, és este vigyél fel egy üveg menteset, v buborékosat! :))