azért a fájdalmak kútját lezárni nem olyan egyszerű, ha már ki lett nyitva…
csodálatos álmom volt. azt álmodtam, hogy a mellkasomról egy nagy szív alakú követ, ami szurokkal volt odaragasztva rám, lehengergettem egy kis angyalkával. akinek varázspálcája volt, és úgy könyökölt, mint egy lusta ráérős stukkó-angyalka, de a kis szárnyaival úgy verdesett, mint egy kolibri. Most jövök rá, hogy ez a terapom volt. 🙂
nos tehát, az ő segítségével lehengergettük a követ a mellkasomról.
és a helyén egy nagy lyuk keletkezett. amiben víz volt és halak úszkáltak benne és hattyúk úszkáltak rajta.
és aztán alul egy új bőr képződött, és az ahogy nőtt, felfele, kinyomta a vizet a medréből. és a víz végigfolyt a karjaimon és a lábamon ,és fénylett az egész testem…
és aztán erre az új friss bőrre kaptam kötést és borogatást gyógynövényekből és a kötés átvérzett és le kellett cserélni.
és aztán látogatóim jöttek, a Dalai láma, és még szerzetesek, és álltak az ágyam körül és énekeltek nagoyn halkan, hogy ooohhhm.
és aztán a takarómban ringattak, majd letettek a földre, és akokr én is felültem.
és akkor bejött a ksifiam, és azt mondta hogy anya, te egy istennő vagy.
és leült az ölembe, és a férjem meg a hátam mögé ült és a lábaivel és a karjaival is átkarolt.
és aztán azt mondták, hogy ha jön egy sárkány ,akkor megvédenek.
és betakargattak, és hoztak nekem teát és finom ételeket.
és mondták h,goy pihenjek.
és én sírtam, hogy nem tudok most repülni.
hát ez van. várni kell.
Szerző:
